Agrometeorológia

Ez lenne a kertészeti egyetemek feladata, hogy ezt kikísérletezzék!

A mostani helyzetben például nagyon sokat számíthat a fagykároknál, hogy elõtte nagyon szeles idõ volt, ez pedig dehidratálta a növényeket, így sokkal alacsonyabb hõmérsékletet is elviselnek károsodás nélkül.
A másik, hogy itt felénk reggelre beborult az ég, így a fagyból szépen lassan engedtek vissza a virágok, miközben középen és keleten a -4 fokok után rásütött a növényekre a nap, ezért a fagyott részek hirtelen olvadtak fel, ez utóbbi sokkal jobban roncsolja a növényi szöveteket, mint a borult ég alatti lassú kiengedés.
Ez a két tényezõ, a megelõzõ szél és a borulás reggelre akár egy fokot is számíthat pluszban, úgyértem egy fokkal alacsonyabb érték mellett lesznek olyan károk, mint a megelõzõ szél nélkül és napsütéses olvadással lettek volna 1 fokkal magasabb értékek mellett.
Persze ez az 1 fok ez csak tipp, lehet hogy 2, lehet hogy csak 7 tized, majd megpróbálom megvizsgálni az iklódi és a kanizsai állomás közvetlen közelében.

Szilvánál a cián kérdés nem kérdés, még kajszinál sem , ha nincs maggal fõzve... Igen, alaposan ki lett ez a folyton elõkerülõ téma vesézve. Volt egy profink "Zozicskahurbinyek" nickel, vegyész, õ sok fontos adatot szállított, és végzett maga is méréseket. Sajnos mostanában nem láttam, de érdemes a fórumon a hsz. - ei közt keresni, sok érdekességet találni tõle. (Pl. a réz kontra/saválló üst , páracsõ, hûtõcsõ téma.)

De nem csak a szint számít. Pl a szüleim tõlem légvonalban 300m-re és nálam magasabban laknak (kb 10-15m lehet a szintkülönbség), ráadásul ott a kert egy meredek (kb 15-20° hajlásszögû domboldal, ez folytatódik az udvarral ami olyan 10° dõlésszögû és tovább az út felé, mégis volt olyan év, hogy náluk a paradicsom és a paprika 90%-ban lefagyott, nálam pedig 0% volt a kár. Vagy csak egy dolog az elmúlt két hétrõl: amikor 24-én reggel apám bevitt a városba (Olaszországba mentem) nála a kocsiablak vastagon deres volt, nálam meg csak harmatos.

Szóval még azt se mondanám, hogy ott kimondott fagyzug lenne, szinte azonos fagylefolyású a két hely, nyitottság szempontjából sincs szinte semmilyen különbség, mégis bizonyos helyzetekben teljesen eltérõ a fagy és a növények elfagyásának mértéke.

Néha nem árt, ha a zember kikéri az érintett társszakmákban jártasak véleményét. Egy disszertációban meg pláne. Ennek ellenére viszonylag jól kidolgozott munkának tartom, de bizonyos eredmények szórását lényegesen csökkenthette volna a gyümölcsösökben telepített egy-egy meteorológiai állomás. A gond ott van, hogy az esetleg csak öt - tízévente jelentkezõ komolyabb fagyok hatásának elemzésére elõre telepíteni és üzemeltetni az állomásokat meglehetõsen költséges, pláne, ha nem saját (tangazdasági), hanem idegen gyümölcsösökrõl van szó. Ez - kivéve ha az érintett gazda meteorológia-mániás - gyakorlatilag lehetetlen (nincs gazdája az üzemeltetésnek). Az is igaz viszont, hogy egy ilyen állomás adatsorai egyéb szakmai elemzések elvégzéséhez is nagyon hasznos információt szolgáltatnának.

Az adatelemzés is egy külön szakma. Hiányos adatokból, ellenõrizetlen körülmények között végzett mérések eredményeibõl következtetéseket levonni meglehetõsen kockázatos, bár munkám során gyakran rákényszerülök. Gyakran jutok arra az eredményre, hogy a túl sok ismeretlen befolyásoló tényezõ miatt a méréseket ismét, de már elõírt, szigorúan ellenõrzött körülmények között újra el kell végezni.
Gyakori válasz ilyenkor: Hogy képzeled, nagyon sok pénzbe kerül! Viszontválasz: Kell-e a pontos eredmény, vagy nem? Mennyi pénzbe kerül egy pontatlan forrásadat egy párszáz milliós beruházásban?

Általában ilyenkor is be kell vonni az érintett társszakmák ismerõit, különben esetleg feltáratlan adathiányok maradhatnak, vagy saját, a társszakmákban nyilvánvalóan erõsen korlátozott szaktudásom miatt helytelen következtetéseket vonhatok le.

A pálinka(otthon)fõzõk fórumán tettek közzé egy évszázados táblázatot a szilvapálinka ciántartalmáról (tört maggal / ép maggal / magozottan), de a végkövetkeztetés ott is az "Értékelhetetlen, a vizsgálatot szigorúan ellenõrzött, elõírt körülmények között el kell végezni" volt. Az adatelemzésben ott is rendkívül hasznosak voltak a fórumon jelenlevõ vegyészek és a pálinkafõzésben profik hozzászólásai.

Pontosan! A tavaszi kisugárzásos fagynál rengeteget jelenthet 10-20 méter szintkülönbség is!

Hát persze!
Nem is értem!
Vicc!
Mintha egy mérés adata a környezõ 10 négyzetkilométerre vonatkozna, vagy épp akkora területre, mint amekkora éppen kell nekik egy vizsgálathoz.
Mintha az inverzió, a domborzat okozta õrült mértékû változékonyság nem is létezne.
Illetve létezik, csak szerintem nincsenek tudatában a szakemberek, micsoda óriási jelentõsége van.
Néha azt gondolom, hogy nem is tudnak róla!

Van nálunk meteorológiai állomás? Hol?? Ráadásul a belváros alaphangon 1-2 fokkal melegebb, mint a kertváros, a hegyek-völgyek hatásáráról, a fekvésrõl nem is beszélve.

Õszi - kajszi fagytûrésérõl:
Link