Meteorológiai esélylatolgatások

Neked is BÚÉK (régi projektünk azóta merre haladt?)!

A kibocsátott láva mennyisége a vulkáni mûködés egyik fõ paramétere, ez igaz.
Ellenben az idõjárási viszonyok megváltoztatásához a vulkáni aeroszolok sztratoszférába jutása szükséges.
Errõl szólt itt a téma, ahogy a 70319-ben is a kénhidrogén kiokádását emlegetted.

Összegzésül, amíg a hasadékvulkáni mûködés dûlõre nem jut, addig csak lehetõségként kell tekinteni rá.

Kedves régi ismerõsöm!
BÚÉK!
A vulkánkitörés nagyságát a láva mennyiségére értettem, általában - tudomásom szerint - ez jelenti a primer rangsort.
Az SOx emissziót, mint T2 hûtõhatást említettem.
Bocs, ha félreérthetõen fogalmaztam.
Az emisszió most is folyamatos.
Mint tudjuk, a legdirektebb és azonnali hatással a vulkáni hamu kibocsátás jár, ez, addig, amíg a Bardarbunga el nem durran (ha és egyáltalán), nem valószínû.

Kedves régi ismerõsöm,

Az izlandi vulkánaktivitás SO2-emisszója 4-5 millió tonna körül járhat szeptemberi indulása óta.
Az 1783-as Laki-kitörés, ami jelentõs hatást gyakorolt az idõjárására (is), 122 millió tonnányi SO2-emisszót produkált, a kisebb hatást gyakorló 1991-es Pinatubo 20 millió tonna körülit, ráadásul a sztratoszférába jutásban is jócskán elmarad az idei mûködés.
Azaz nagyságrendi különbségek állnak még fenn.

Volt munkatársad.

Szép estét kívánok! Nem tudom, Mika János honnan vette adatainak forrását. Hari sheldon 70036. számú hozzászólása alapján a wundergroud.com-on egészen mást állítanak: a vulkáni aeroszollal borított területeken jelentõs hõmérséklet-csökkenést tapasztaltak a nagyobb vulkanikus tevékenységek idején, nem sokkal azután - itt természetesen azokat a tûzhányókat elemezték, amelyek aeroszofelhõje 20 kilométer fölé jutott, s ilyenképp egyszer vagy többször körbejárták bolygónkat. Közöttük említik az El Chichón-t és a Mount Pinatubót is.
Ugyanakkor az is megjegyzendõ, miszerint az izlandi tûzhányó aeroszolfelhõje - eddigi tevékenységét véve figyelembe - távol áll attól, hogy a sztratoszférába feljusson. (Az ugyancsak izlandi Ejjafjatlajökuty - ezt a nevet fonetikusan írtam, ahogyan a helybéliek kiejtik - is jobbára csak a légiközleedést zavarta, száraz és nedves úton történõ gyors kimosódása miatt nem volt hatással a nagytérségû légköri folyamatokra.)

Így van, már a UK Met Office is rámutatott erre a tényre, mint befolyásoló tényezõ.

Olvass utána az elmúlt 150 év legnagyobb izlandi vulkánkitörésének:
Link
Máshol is vannak érdekes tények, adatok.
Szóval, csak nem alábecsülni!!!
Öt hónapja okádja a kénhidrogént...

Köszönöm a szakértõ válaszokat!
Nekem is az a meglátásom, hogy - szemben a tavalyi kínkeserves téllel - idén visszatérõen alakul ki magasnyomás az atlanti óceánon.
Sõt, ha jobban megfigyeljük, rendszerint már az amerikai partoknál ott dekkol egy jó kis magasnyomás, ezért aztán Európára ritkán van hatással klasszikus zonalitás.
Hogy a sztratoszféra melegedése (melyet segíthet a Holuhraun vulkánkitörés), a Golfban lévõ szokatlanul hideg áramlat(rész) az oka vagy mindekettõ vagy más is, azt a jó ég tudja.
A legfrisebb gfs ismét bepakolta a klasszikus brit anticiklont - nem elõször, de ha a nyugati áramlás fölénk sodorná, már ott áll sorban a következõ.
Érdekesnek és nagyon jótékonynak a találom ezt a tél vége szempontjából.
Azt gondolom, hogy vagy beáll egyszer, január végén egy komolyabb atlanti blocking (esetleg rásegít egy skandináv-brit közös) vagy idén még legalább 2, de inkább 3 hidegleszakadást átélhetünk.