Meteorológiai társalgó

Tegnap engem is meglepett, de tegnap nálunk sem volt talajon olvadás. 2,4 fok lett a Tmax, a tetőről gyengén olvadt, a talajon viszont ma 9. Napja 8 cm a hó vastagsága. Ebben szerintem annak is nagy szerepe van, hogy a múltkori -4 -5 fokos maxik napjaiban engem elbírt 85-90 kilóval beszakadás nélkül. 

Köszi a pontosítást!
Nálam a bucka mindig afféle kakukktojás volt, egyrészt nálunk a viszonylag zárt udvarban szinte sosem fordult elő (gyerekkoromból azért emlékszek egy olyan esetre, amikor a szomszéd drótkerítésének kissé több, mint feléig felhordta a havat a szél, és utána simán meg tudtunk állni rajta), illetve abban nem voltam biztos, hogy ha már csak hófolt van, de buckamaradványokkal, azt melyiket jelentik, de ezek szerint a foltot már.

És akkor még a hólepelfoltról meg a hólepelbuckáról nem is beszéltünk !
Viccet félretéve alighanem sok nehézséget okozott a téma a múltban és a jelenben is, ha az emberfia a hótérképeket nézegeti. Feleslegesnek tartottam erről a témáról írni, pedig régebben(mert régebben volt csak számottevő hó) késhegyre menő viták is voltak ebből. Igazából hetet-havat összehordtam én is a témában, de érdemes lenne lefotóznom a kert végében lévő patakpartomat és betenni ide. Az egész kertet ami egy patakparti lapály összefüggő hó fedi este 6-kor tölti be a 26.napját(31-én du. kezdett szakadni a hó és 6-ra lett legalább 1 cm), de a patak 4-5 m mély löszbe vágott kanyonban folyik. Árvíz itt nehezen lenne, mert ahhoz, hogy a víz a házat elérje 5 m körüli víznek kéne folyni 10 m szélességben. A faluban a kanyon helyenként 5 m-re összeszűkül, ott már volt ebből gond 1975.júl.12-én. Már akkor lefotóztam a villámárvizet, egy ház majdnem a szakadékba csúszott, mert a 4 m-es földet a támfal meg a ház alap közt támfalastól elvitte a víz.
Szóval a hóra visszatérve az északi oldalon a nap már elolvasztotta az összes havat, de a déli oldal meg összefüggően havas. Ugyanez a falu két hegyének oldalára is igaz. A Várhegy déli lejtőin elolvadt a hó, az északin meg 10 centis kb. A Vámhegy, ami délről határolja a falut már alig havas, persze minél meredekebb egy lejtő, annál kevesebb a hó. Ahol ilyen domborzati viszonyok vannak ott nem mindegy hol lakik az észlelő. Ha a mérőkert a déli lejtőn van hófoltot kell, hogy adjon, ha az északi lejtőn lakik akkor meg 10 centit ? Én a laposon szerencsére éppen jó , helyen mérek, de ide 1 km-re Bakonyszentkirályon van egy METÉSZ észlelőhely. Ott 30 centit adtak 7-én hótakarónak, én 28-at, pedig magasabban vagyok vagy 15-20 m-rel. Ugyanakkor pénteken 6,tegnap 5, ma megint 5 centi havat jelzett nálam meg 4 centivel több van (az ottani észlelőhely a gépállomás elég lapos hely, ha egyáltalán oda megy minden nap hétvégén is megmérni vagy a háza közelében mér olyankor nem tudom, mert az egy alkalmatlan helyen van ebből a szempontból (500 m-rel arrébb, mert sűrűn beépített). Kicsit érthetetlen, hogy a tegnapi zömében 0-3 fok közti melegben ott 1 -centit sem olvadt ? Van olyan érzésem, hogy néha csak saccra adják meg az értékeket mert bevallom macera a mérése. Még itt a kertben is vannak a síkon eltérések, pedig füves az egész, de nem tökéletesen egyenletes a felszín (a rengeteg vakondtúrást ugyan felszámolom, de elég hullámos így is). A szélsőértékeket ugye átlagoljuk stb. de nem hiszem, hogy ezt sok észlelő a szívén viseli.

Még annyit, hogy Zircen az iskola mögötti szélvédett,füves fás kertben is szoktam havat mérni.A januári adataim (van kitéve egy digi hőmérő is amiről este ha dolgozom leolvasom a minimum-maximumot) elvesztek, ugyanis az éghajlati napló Zirchez a cseszneki adataimat hozza. Korábbi hónapok zirci adatai még megvannak. Ez miért lehet? Végleg elvesztek ? Azt vettem észre, hogyha mobilról töltöm a naplót néha nem vált át a helyszíneim közt, ezért néha azt vettem észre, hogy rossz helyre töltöttem fel az adatokat. Ezeket javítani szoktam. De 20-ától már Zircre nem töltök adatot, addig a januári csesznekiek szerepelnek a naplóban Zircnél. Valaki tudja a miértet ?

Igen, az abszolút hótakarós nap ugyebár abszolút itteni saját találmányunk.
Annyi kiegészítés - bár lehet, én értettem csak rosszul - hogy a bucka viszont hótakarós napnak számít. A történelmi adatsorokban is mindig annak számított (valószínűleg feltételezzük, hogy bucka csak olyankor alakulhat ki, amikor egyébként már van olyan vastagságú hótakaró, amely amúgy bizonyosan mérhető lenne, ha egyenletesen terülne szét). Így aztán megtörténhetne elméletileg az a furcsaság is, hogy ha a teljes hótakarós időszakban kizárólag buckát adunk, akkor lesz x db hótakarós napunk, de maximális hóvastagság hivatalosan nem szerepel. Ilyenkor egyébként régen szokás volt feljegyezni a csapadéklapon vagy az észlelőkönyvben legalább a buckák magasságát, hogy az adjon némi támpontot az éghajlati kiértékeléshez. 

Azért ezt még a hivatlos helyen is elég "lazán" kezelik napok óta pl.Kozármisleny foltot jelent hát én elég sűrűn járok oda és alig találtam meg a hótakaróban azt a foltot

8-9cm-t mérek, de folyamatosan olvad. Most akkor mi számít hótakarós napnak? Én azt számoltam eddig annak, ami még összefüggő hótakarós nap. De Bazsa tegnap elbizonytalanított. Most akkor a hófoltos nap is hótakarós nap lenne? Számomra nem az egyébként, de kíváncsi lennék hivatalosan mi számít annak? Így állunk most, még bőven összefüggő.