Meteorológiai esélylatolgatások

Szerintem augusztus 8 -án abból hogy az elõrejelzés (GFS) a -10 fokos T850 -û terület hízását mutatja, nem vonnék le messzemenõ következtetéseket az õszi hónapokra. Természetesen tartalommal bír, s ha összekötjük az idén tartósan fennálló meridionális muszterekkel akkor valóban ezt a következtetést vonjuk le. Csakhogy: az említett terület pontosan a sarkon helyezkedne el, s onnan nem mozdul el. A poláris hidegbázis kiterjedése is elég koncentrált, vagyis sehol nem jön létre turbulencia, leszakadás, ami ezt "megcsapolná", hát miért ne hízna, még tán júliusban is szûk korlátok közt ezt tenné hasonló helyzetben. Az erõs azori uralom pedig éppen zónális képre vall, kérdés meddig tarthat ki, az emúlt két év tanulsága szerint akár elég sokáig is, amit a modellek képtelenek elõre meglátni, így max megérzésbõl mondható el, hogy idén hamarabb lehet egy meridionális fordulópont.
De mit jelent ez? Ha a hideg leszakad valahol, melegnek is fel kell jutnia a helyére, az pedig van bõséggel közelben sokáig raktárra is. Vagyis ha viszonylag korán be is következik egy ÉVF ami idõ elõtt véget vet a jelenlegi hõség visszalobbanási esélyeinek, nem zárja ki, hogy késõbb mégis újra visszabillegjen a libikóka. Így gondolom azt is, hogy egy nem túl hideg, de õszies idõszakot könnyen követhet 1 vagy több nyárias periódus még õsz elsõ felében, s ha az idei év dinamikáját nézzük, nem lepne meg, ha nem áll meg 30 fok alatt. Ilyet láttunk a 2003 as évben. Persze ha beáll a hõség és szeptember legelején egy brutál elõoldallal ellövõdik a maradék puskapor, melyet látványos ÉVF követ, mint az ominózus 92-ben vagy 2008 -ban, akkor erre csekély az esély - október-novemberre lettek még szép langyos idõk akkor is.
Ez így nagyjából 3 típusra osztja az õsz jellegét. Egy nyárias jellegû kezdet melyet gyakran október közepén-végén havazással járó masszív hidegbetörés követ, vagy egy kifejezetten késõõszbe illõ kezdet amely aztán fokozatosan tavaszias második félidõre
vált, a harmadik egy néhány hetes nem kifejezetten hideg de esõs ködös õsi idõt hozó periódus után tipikus vénasszonyok nyara az õsz derekán, idén úgy gondolom a 3. típust fogjuk közelíteni.
Az is figyelemreméltó, hogy akár egy augusztus derekán bekövetkezõ többé-kevésbé hûvösebb periódus (2002, 2006) sem jelenti feltétlen a nyár végét, sõt az a tapasztalatom, hogy ilyen általában lenni szokott még olyankor is, ha a nyár második fele elhúzódó kánikulai meleggel telik (1994, 2012).

Igazad lehet,ezt jegyeztem meg néhány napja. Elkezdett hízni a hûvösebb tömb ÉNY-on,de egyelõre tartja magát az azori AC,uralja Európát még jó darabig. A GFS fáklyán középtávon NYugat-Európában (!) felfelé szórnak a fáklyák,azaz nálunk ez idõeltolódással hatványozotabban jelentkezhet a hónap közepe után. De az ECM-en is visszamelegedés látszik.

Legvalószínûbbnek az a forgatókönyv tûnik, hogy most szombattól nagyjából 5 napos változékonyabb, kevésbé meleg idõszak köszönt be. GFS-nél elég határozottabbnak néz ki a lehûlés, ECMWF-nél jelenleg halványabb, rövidebb ideig tartó hõcsökkenés mutatkozik.
A hónap közepétõl mindkét modell kifejezett felmelegedéssel számol, jelen verzió szerint aug. 20. meleg, nyári idõt hoz, ha nem is annyira forrót, mint a mostani pár nap.
Azonban a hõség visszatérése szerencsére csak ijesztés, idõleges. A keményvonalas kánikula tartósan már nem áll meg, aug. 20-a után újfent csökkenni kezd a hõmérséklet.
Bár itt bõven 200 óra feletti történésekrõl van szó, elég hihetõnek gondolom ezt a kimenetelt.
Másik, az elsõnél kevésbé valószínû változat, mely szerint minden esedékes lehûlés a végén jelentéktelenné korcsosul, és az észak-afrikai idõjárás folytatódik a hónap legvégéig, s talán még szeptember elsõ felét is bekeblezi. Ez az 1992-re hasonlító nyárvég eléggé meglepne.
Az viszont egyáltalán nem esélytelen, hogy most hétvégén, jövõ hét elején helyenként -a felhõzet és csapadék függvényében- lesz 1-2 nagyon mérsékelt, 20 fokot csak kevéssel meghaladó felmelegedést hozó nap, éles kontrasztban a jelenlegi forrósággal.
Végül megemlítem, hogy én is felkaptam a fejem a -10 fokos T850-be esõ, elég kiterjedt sarkvidéki terület láttán. Mindenképp felveti azt a gondolatot, hogy a sarki hidegbázis talán gyorsan fejlõdik majd. Ennek reakciója a kezdõdõ besugárzás-csökkenésre nézetem szerint alapvetõ jellegzetessége az aktuális évnek, s ha igaznak bizonyul, a következõ hónapok idõjárására komoly hatást gyakorolhat.

Augusztus utolsó harmada egyelõre még nehezen körvonalazható, de tekintettel a masszív melegbázisra számottevõ esélyt látok még egy évadzáró kánikulára. Olyan jó 80%-os valószínûséggel a holnap lehet az abszolút szezoncsúcs, viszont egy 33-37 fokos T maxokkal jellemzett 4-5 napos záróakkord augusztus végén, szeptember elején idén (is) simán elõfordulhat. 2 egyforma év nincs és nem is lesz, de analógiaként 2008 ugrik be, amikor szeptember elején 30-35 fokos kánikula volt országszerte, majd egy kettõs ÉVF eredményeként a hónap derekán már 10 fokot sem mértünk napközben (!) 1 szó, mint száz: 2008-hoz, 1992-höz, vagy akár 2010-hez hasonló, határozott évszakváltást tartok valószínûnek az eddigi elõzmények alapján, tekintettel a hidegbázis gyors visszaépülésére és a meridionális áramlási muszterek huzamosabb ideje tartó dominanciájára is.

Azért ahhoz sok mindennek "klappolnia" kell, hogy egy ilyen top 5-be bekerüljön egy nyári hónap. Az elõzmények és a mostani idõjárás alapján persze nem lehet kizárni, de lász fórumtársunkhoz hasonlóan én is úgy látom, hogy augusztus 2. dekádjában határozottan alább hagy a hõség, s igen-igen forró 3. dekád, hónap-vég szükségeltetne ahhoz, hogy a felsoroltakhoz hasonló kiugróan magas átlaggal zárjon ez a hónap.

Nem sokra -legalábbis a géphez képest. Hogy így van, azt egy percig se tagadom. Ha 1 hét, 10 napon belül konkrét adatokat kell megadni, persze hogy a globálmodelleket nézi meg az ember.
Bolond lenne, aki nem így cselekedne.
De mi van 2-3 héten túl?
Próbáljuk meg más aspektusból szemügyre venni a kérdést. Az egyik véglet egy rém egyszerû mechanikai vagy elektronikai kísérleti elrendezés -lejtõn legördülõ kerék, vagy valamilyen szimpla áramkör. Ezeknek a "viselkedése" pontosan elõre jelezhetõ a mérések és számítások alapján: a lejtõ alján ekkora lesz a kerék fordulatszáma, az R2 ellenálláson amakkora feszültséget fogunk tapasztalni -és punktum.
A másik végletet képviselje az emberi szervezet. Természetesen a fiziológiának is van egzakt, sõt kvantitatíve kezelhetõ része. De egy bonyolultabb diagnózis felállításához ez már kevés. Az orvos jobbára nem számítások alapján határozza meg a betegséget (bár bizonyos paramétereket természetesen figyelembe vesz) hanem ránéz a betegre, figyelemmel kíséri annak állapotát, és tapasztalata, továbbá bizonyos empirikus összefüggések alapján képes meghatározni a kórfolyamatot, és megjósolni annak kimenetelét.
A légkör viselkedése, az idõjárás e két véglet között áll. Nem olyan bonyolult, mint egy bioorganizmus, de véleményem szerint elég bonyolult ahhoz, hogy "orvosi" szemlélettel IS szemlélhessük a folyamatait, úgymint: milyen összbenyomást kelt az aktuális szituáció? Mi volt az elõzménye? Milyen tendenciát lehet kitapintani?
"Jó orr" kell ide, és jó megfigyelõ készség, mely észrevesz és számon tart minden kis mozzanatot. A valószínûségi elõrejelzés értelmezésének tudománya szép és elengedhetetlen, de ha valaki csak ezt tudja, meteorológiai tudása korántsem teljes. Minél több oldalról vagyunk képesek megközelíteni egy jelenséget, annál jobb az nekünk.

Így igaz sajnos ebbõl kell garázdálkodni, de pl a 2003-as már erõsen hõsszennyezett, ilyenkor már pl Ferihegy adatit is számításba veszem. Kb 1990-ig Ferihegy és Lõrinc gyakorlatilag együtt futott. Azóta a számításaim szerint télen átlagosan havonta 0,4-0,6 fok, nyáron 0,7-1,1 fok pozitív eltérés van Lõrinc javára ami pl az idei júliusi 23,8 átlagot számolva kb 22,9-23,0 foknak adódik normál esetben, de ezek a mérések ezekkel kell kezdeni valamit, megpróbálom nagyjából ezeket figyelembe venni. Pl nálam július 22,66 fok ami nagyjából annyi lesz mint Ferihegy, majd számolok.

Zöldvillám: Nagyon nem hiszem, hisz teljesen átalakul a kontinens idõjárása.
Többnyire én is erre számítok aztán meglátjuk, de le merem fogadni, hogy 24,6 fokot nem fogja elérni vagy meghaladni Lõrinc augusztusi átlaga.
Link
Link
Ezt és a nyomásanalízis valamit, hogy északon a hidegbázis szépen gyarapodik nem teszi lehetõvé. De meglátjuk abban igazad van, hogy még szeptemberben és októberben is van jó nyári hõhullámokra esély és szerintem is lesz idén még, de amit leírtam, hogy 24,6 fokot elérni nem fogja.

Valóban, jelen futások alapján a követhezõ durván 2 hétben összesen legrosszabb esetben max 2x2 napra kinéz a Dunántúlon egy 25 fok alatti Tmax, amúgy döntõen 25-és 32 fok közé néz ki a modellek alapján, úgy , hogy az alacsonyabb értékek is csak a Dunántúlra korlátozódnak, Az Alföldön gyakorlatilag maradna enyhébb formában a hõség, a hónap végére pedig erõs a gyanú egy fináléra, így összességében min. 90% ot adok arra, hogy 2013 augusztus benne lesz a Top 5 -ben (lassan egyre és egyre közelebb hullámzó frontálzóna így változékonyabb nyárvégi idõ és némi csapadék ezt még nem zárja ki). Az ECM némileg kiegyensúlyozottabb, nem is vár ekkora lehûléseket, azon az állásponton van, hogy a HF próbálkozásait megakasztja és benyeli a hõkatlan, a GFS pedig tegnapi futásban még jövõ hétre is nyomta a 37-et. Tavaly és 2011 szeptemberében a lehûlést várva hasonló szituáció állt fenn.

A régi adatokkal az a baj, mármint ha összehasonlítani akarjuk, hogy gyakorlatilag nem lehet, mivel, ha jól tudom, akkor 18-19 századi mérések mind dombi mérések voltak (pl a Gellért-hegyi) Szerintem a 2003-as 24,6 simán volt 26 fok 200-250 méter körül (lásd Kess tokaji méréseit). Másik oldalról meg ott a hõsziget. Nyilván ettõl még értékes adatok és köszönet a közlésért És ettõl persze még az idei augusztusra vonatkozó predikciód is lehet igaz

194047. (elõzmény: 194046. Ferri)(szál: 194014) 2013-07-16 13:51:21 Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet
avatar
Thermometer
(Gönyû)

Bizony augusztust éppen ugy nem szabad elõre leírni, mint a másik oldalon februárt.
Bírom, mikor január közepi enyhe idõ miatt olyanokat írogatnak egyesek, hogy "ezzel vége is a télnek, jön a tavasz" vidám
A napfordulós évszakok utolsó hónapja szállíthatja a legvaskosabb meglepetéseket. kacsint
Bár havi átlaghõmérsékletben juliusé az elsõbbség, nem lepõdnék meg, ha a nálunk eddig tapasztalt legmagasabb középhõmérsékletû hónap egy augusztus lett volna. Lász Mester, hol vagy? nevet
Szóval, könnyen el tudom képzelni, hogy augusztus elsõ dekádja szokatlan forróságot hoz, majd kevésbé forró, de még így is jó meleg idõ következik a hónap végéig, szeptember legelejéig. laza laza laza
A Nagy Évszakváltóra pedig borzasztó kíváncsi vagyok!


Fenti hozzászólásomat annak demonstrálására másolom ide, hogy néha a részben modelleredményeken, de másrészt tapasztalaton és "dzsungelérzéken" alapuló tipp remekül "bejön"
Persze, lehet azt mondani erre, hogy "ráhibázás".
A modell nem lát el bizonyos idõn túlra, de az idõjárás iránt érdeklõdõ nem "vakulhat meg" ezen idõhatáron túl.
Szerintem mindannyiunknak vannak elképzelései az idõjárás alakulásáról 1-2 hónapra elõre.
Természetesen az ilyen elképzeléseket nem lehet elõrejelzésként közölni, de kussolni sem kell ezekrõl.