Meteorológiai esélylatolgatások
Nekem is az a sokéves tapasztalatom, hogy nagyjából jún. 20. és júl. 10. között nagyon gyakran van egy vigorózus hõhullám - rendesen fõképp a július elsõ dekádja forró. Ezt követõen egy nagyon kellemes, mérsékelten meleg, mérsékelt hidegadvekciós, erõs fülledtség nélküli, esetleg valamennyire konvektív idõszak következik július végéig, augusztus legelejéig.
Majd a szubtrópikus légtömegek újból északi expanzióba kezdenek, ekkor veszi kezdetét a nyár második, általában az elsõnél hosszasabb hõhulláma.
Az megfigyelhetõ, hogy jelen hõhullám még a tavasz végi (április legvége, május) meleg idõszakok szinoptikai jegyeit viseli magán: alacsony geopotenciál Délnyugat-Európában, északkeleten magas szélességekig elõretörõ forróság, míg nyugat-délnyugaton elõbbihez képest feltûnõen alacsony hõmérsékletek. Ez a szituáció a nyár második felére egyáltalán nem jellemzõ. Ekkor inkább az észak felé nyomakodó térítõi magasnyomás, az atlanti frontok messze északra szorulása, s délnyugatról, az Ibériai-félsziget felõl északkelet felé terjeszkedõ forróság-hullám a jellemzõ. A kétféle hõségidõszak közül ez utóbbi a harapósabb -ha másért nem azért, mert sokkalta tartósabb szokott lenni. Megfigyelésem szerint amíg a Földközi-tenger nyugati medencéjében és az Ibériai-félsziget környékén alacsony nyomások fordulnak elõ, nálunk tartós, nagy hõségtõl nem kell tartani. Ha Nyugat-Európában hûvös van -hûvösebb, mint nálunk- nem kell készítenünk a hidegvizes borogatást. Ellenkezõleg: ha Franciaországba, Németországba, Svájcba tartósan befészkelik magukat a 30 fokok (sõt, egy darabig melegebb van ott, mint a Kárpát-medencében) akkor jó okunk van tartani a pokoli hõségtõl.
Fentiekbõl következõen úgy látom, a mostani hõség nem lesz nagyon tartós. A meleg hamaros letörése a modellek alapján nem kétséges. A kérdés már az, hogy mennyire lesz hûvös a bekövetkezõ "hûvös" idõszak, és meddig tart majd. Alapvetõen fogja befolyásolni a nyarunk minõségét a következõ cca 1 hónap: hol, és milyen erõs cikloncentrumok képzõdnek, mennyi esõ esik nálunk, milyen kifejezett, milyen tartós lesz a hûvös levegõ advekciója. Lehetséges, hogy meglepõen mélyre zuhan majd a hõmérséklet július elejére, sok csapadék hull, és csak lagymatagon, vontatottan tér vissza az igazi nyár. De az sem lehetetlen, hogy a jövõ heti kevésbé meleg idõszak csak átmeneti felfrissülés lesz, s mi tovább lovagolunk a tüzes sárkány hátán sok héten át.
Az Észak-Afrikában felhalmozódott töméntelen forró levegõ mindenesetre ez utóbbi mellett szól. A jelen (hangsúlyozom, a JELEN) helyzet lapján én is az átlagnál szignifikánsan melegebb nyarat várok, mely keresztülhúzza a szezonális elõrék mérsékelten meleg, sõt kissé hûvös nyárra vonatkozó várakozásait. A csapadék mennyisége átlag körülinek néz ki, a magam részérõl talán valamivel nagyobb valószínûségét látom (a meleg ellenére) az átlagosnál némileg több csapadéknak.
Persze történhetnek nem várt fordulatok. Pl., a töméntelen forró levegõ végül mégsem felénk veszi útját, hanem keleti pályán mozog, ezért Nyugat és Közép-Európát hosszan uralmuk alatt tartják az óceáni hûvösebb légtömegek. Ezen a nyáron a szezonális prognosztika is vizsgázik.
Majd a szubtrópikus légtömegek újból északi expanzióba kezdenek, ekkor veszi kezdetét a nyár második, általában az elsõnél hosszasabb hõhulláma.
Az megfigyelhetõ, hogy jelen hõhullám még a tavasz végi (április legvége, május) meleg idõszakok szinoptikai jegyeit viseli magán: alacsony geopotenciál Délnyugat-Európában, északkeleten magas szélességekig elõretörõ forróság, míg nyugat-délnyugaton elõbbihez képest feltûnõen alacsony hõmérsékletek. Ez a szituáció a nyár második felére egyáltalán nem jellemzõ. Ekkor inkább az észak felé nyomakodó térítõi magasnyomás, az atlanti frontok messze északra szorulása, s délnyugatról, az Ibériai-félsziget felõl északkelet felé terjeszkedõ forróság-hullám a jellemzõ. A kétféle hõségidõszak közül ez utóbbi a harapósabb -ha másért nem azért, mert sokkalta tartósabb szokott lenni. Megfigyelésem szerint amíg a Földközi-tenger nyugati medencéjében és az Ibériai-félsziget környékén alacsony nyomások fordulnak elõ, nálunk tartós, nagy hõségtõl nem kell tartani. Ha Nyugat-Európában hûvös van -hûvösebb, mint nálunk- nem kell készítenünk a hidegvizes borogatást. Ellenkezõleg: ha Franciaországba, Németországba, Svájcba tartósan befészkelik magukat a 30 fokok (sõt, egy darabig melegebb van ott, mint a Kárpát-medencében) akkor jó okunk van tartani a pokoli hõségtõl.
Fentiekbõl következõen úgy látom, a mostani hõség nem lesz nagyon tartós. A meleg hamaros letörése a modellek alapján nem kétséges. A kérdés már az, hogy mennyire lesz hûvös a bekövetkezõ "hûvös" idõszak, és meddig tart majd. Alapvetõen fogja befolyásolni a nyarunk minõségét a következõ cca 1 hónap: hol, és milyen erõs cikloncentrumok képzõdnek, mennyi esõ esik nálunk, milyen kifejezett, milyen tartós lesz a hûvös levegõ advekciója. Lehetséges, hogy meglepõen mélyre zuhan majd a hõmérséklet július elejére, sok csapadék hull, és csak lagymatagon, vontatottan tér vissza az igazi nyár. De az sem lehetetlen, hogy a jövõ heti kevésbé meleg idõszak csak átmeneti felfrissülés lesz, s mi tovább lovagolunk a tüzes sárkány hátán sok héten át.
Az Észak-Afrikában felhalmozódott töméntelen forró levegõ mindenesetre ez utóbbi mellett szól. A jelen (hangsúlyozom, a JELEN) helyzet lapján én is az átlagnál szignifikánsan melegebb nyarat várok, mely keresztülhúzza a szezonális elõrék mérsékelten meleg, sõt kissé hûvös nyárra vonatkozó várakozásait. A csapadék mennyisége átlag körülinek néz ki, a magam részérõl talán valamivel nagyobb valószínûségét látom (a meleg ellenére) az átlagosnál némileg több csapadéknak.
Persze történhetnek nem várt fordulatok. Pl., a töméntelen forró levegõ végül mégsem felénk veszi útját, hanem keleti pályán mozog, ezért Nyugat és Közép-Európát hosszan uralmuk alatt tartják az óceáni hûvösebb légtömegek. Ezen a nyáron a szezonális prognosztika is vizsgázik.
Azon esetekben amikor nem azori, zónális az áramlási kép, általános, hogy a hõségmagok tõlünk keletre helyezkednek el, és idõrõl -idõre a sarkvidék felé hatolnak, Az elmúlt években gyakran visszatérõ jelenség a koranyári-nyári idõszakban, hogy a hideg légtömegek Nyugat-Európán keresztül akár a Földközi térségig hatolnak, míg ezzel egyidejûleg a K-Európai síkságon korlátok nélkül törnek észak felé. Az elmúlt 3 év nyarán ez volt a jellemzõ, de az egyensúlyi pontok NY-K irányban eltérõek voltak, és úgy tûnik, néhány 100 km -en múlik, hogy az adott nyárelõ árvizes, vagy majdnem aszályos lesz, elõbbit megtapasztaltuk 2010 -ben utóbbit 2012-ben. a 2011 és idei év valahol a kettõ közötti átmenetet képviseli, ám 2011- ben egy tartós nedves periódusból haladtunk a szárazabb felé, és a nyár második felében szárazabbra, melegebbre forduló idõjárást egyéb hatások is segítik, Jelen idõjárás amúgy 2010 nyárközépre jellemzõ helyzet 1 hónappal korábban 
, 2010 ben az elsõ melegebb idõszak azonban jóval korábban június 10 környékére esett, ebbõl sejtem, hogy idén a helyzet 2010 nél kiélezetettebb, viszont a meleg expanziója erõsebb. Hosszú idõtávban figyelve, bár a mostani felmelegedés puffere inkább déli- keleti irányú most már Afrika és a Földközi térségben a pokoli hõség délnyugat felõl is "bepróbálkozik", idõnként az Ibériai félszigetet is megnyalva. ebbõl arra számítok, hogy a folytatás nem a 2010 hez lesz hasonló. Bár valószínû még egy visszaingázás egy ÉNY-i iráynítású epizódba, de a korábbiaktól eltérõen már a Kárpát- medencét kevésbé fogja érinteni, és Nyugat-Afrikában is halmozódõ hõségtömeg elöbb utóbb ha nem is véglegesen, de tartósabban zónális áramlási képet épít ki északra elhaladó frontokkal, ami az elmúlt 2 évben illetve 2009-ben az õsz elsõ felét jellemezte inkább.
Nagyon erõs a gyanúm, hogy a következõkben számíthatunk egy mérsékelten nyárias, majd egy kb. 2 hetes csapadékosabb idõszakra, de azt a mostaninál tartósabb hõhullám követheti.
Ez egyébként megfigyelésem már a 90 es évek elejérõl is, hogy a júniusban napforduló környékén jelentkezõ erõs hõhullámot átmeneti több hetes enyhébb -hûvösebb csapadékos idõszak, majd a nyár második felére kiteljesedõ zónalitás és hõség követi. Ellenpéldát nem is nagyon tudnék említeni (így megérzésre akár egy prediktor felállítása is esélyesnek tûnhet a napfordulókori hõmérséklet (jún16-2 esetleg nyomáseloszlási kép és a július 20-augusztus 30 között mért napi középhõmérséklet átlaga között 
. Igaz a 2 idõtáv csekély különbsége és a napállás jóval gyengébb változása önmagában is erõsebb korrelációt sejtet , de az idõszakra adott becslés gyakorlati szempontból (balatonparti nyaralás tervezése) jelentõs, mert a megfigyeléshez hozzá tartozik, hogy a napforduló környéki hûvösebb idõ esetén a kánikulai idõszak tetõzése leginkább július közepére várható és az augusztus többnyire változékonyabb már.
(Közbevetés: az is néhány évben látott tapasztalatom, hogy a május derekán, fagyosszentek alatti minimum egyhetes kánikula - nem a május elején jellemzõ - többször "lyukas", átlagnál hûvösebb nyarat hozott. )
Végigtekintve a hasonló júniusú éveket nagyon hasonló jelenségeket láttam a légkörzésben, mégha némileg eltérõ is volt a hidegmag tagoltsága és helyzete adott idõpontban, és jellemzõ volt utána egy zónális váltás.
Tehát összességében ezek azt mondatják, hogy az átlagosnál szignifikánsan melegebb nyár várható, végül átlagos, vagy kissé azalatti csapadékkal.
, 2010 ben az elsõ melegebb idõszak azonban jóval korábban június 10 környékére esett, ebbõl sejtem, hogy idén a helyzet 2010 nél kiélezetettebb, viszont a meleg expanziója erõsebb. Hosszú idõtávban figyelve, bár a mostani felmelegedés puffere inkább déli- keleti irányú most már Afrika és a Földközi térségben a pokoli hõség délnyugat felõl is "bepróbálkozik", idõnként az Ibériai félszigetet is megnyalva. ebbõl arra számítok, hogy a folytatás nem a 2010 hez lesz hasonló. Bár valószínû még egy visszaingázás egy ÉNY-i iráynítású epizódba, de a korábbiaktól eltérõen már a Kárpát- medencét kevésbé fogja érinteni, és Nyugat-Afrikában is halmozódõ hõségtömeg elöbb utóbb ha nem is véglegesen, de tartósabban zónális áramlási képet épít ki északra elhaladó frontokkal, ami az elmúlt 2 évben illetve 2009-ben az õsz elsõ felét jellemezte inkább.Nagyon erõs a gyanúm, hogy a következõkben számíthatunk egy mérsékelten nyárias, majd egy kb. 2 hetes csapadékosabb idõszakra, de azt a mostaninál tartósabb hõhullám követheti.
Ez egyébként megfigyelésem már a 90 es évek elejérõl is, hogy a júniusban napforduló környékén jelentkezõ erõs hõhullámot átmeneti több hetes enyhébb -hûvösebb csapadékos idõszak, majd a nyár második felére kiteljesedõ zónalitás és hõség követi. Ellenpéldát nem is nagyon tudnék említeni (így megérzésre akár egy prediktor felállítása is esélyesnek tûnhet a napfordulókori hõmérséklet (jún16-2
esetleg nyomáseloszlási kép és a július 20-augusztus 30 között mért napi középhõmérséklet átlaga között . Igaz a 2 idõtáv csekély különbsége és a napállás jóval gyengébb változása önmagában is erõsebb korrelációt sejtet , de az idõszakra adott becslés gyakorlati szempontból (balatonparti nyaralás tervezése) jelentõs, mert a megfigyeléshez hozzá tartozik, hogy a napforduló környéki hûvösebb idõ esetén a kánikulai idõszak tetõzése leginkább július közepére várható és az augusztus többnyire változékonyabb már. (Közbevetés: az is néhány évben látott tapasztalatom, hogy a május derekán, fagyosszentek alatti minimum egyhetes kánikula - nem a május elején jellemzõ - többször "lyukas", átlagnál hûvösebb nyarat hozott. )
Végigtekintve a hasonló júniusú éveket nagyon hasonló jelenségeket láttam a légkörzésben, mégha némileg eltérõ is volt a hidegmag tagoltsága és helyzete adott idõpontban, és jellemzõ volt utána egy zónális váltás.
Tehát összességében ezek azt mondatják, hogy az átlagosnál szignifikánsan melegebb nyár várható, végül átlagos, vagy kissé azalatti csapadékkal.
Mindenekelõtt az a meglátásom, hogy az idei tavaszvég és nyárelõ igen nagy mértékben hasonlít a tavalyihoz: annak szinte ikertestvére. Megállapításom a hõmérséklet-menetre vonatkozik, a csapadékmennyiség elég jelentõsen különbözik. Mondhatjuk persze, nem csoda a hasonlóság, hisz az alapkondíciók közül a naptevékenység, vagy az arktikus jégviszonyok eléggé rokonok.
A folytatást illetõen azonban mégsem vonnék le a fentiekbõl messzemenõ következtetéseket. Nagyon érdekes, és bonyolult kérdés az egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveinek hasonlósága. Van, hogy napra pontosan megismétlõdik egy év elteltével ugyanaz a fajta idõjárás. Gondoljunk csak a 2009-es és a 2010-es karácsonyi robbanásszerû felmelegedésre a megelõzõ zord idõ után. Vagy a tavalyi, és az idei április legvégi, május eleji kánikulára, mely egyként rekordközeli volt, és ugyanaz a makroszinoptikai helyzet hozta. A korán jött kánikula után május második felében, június elején idén is, meg tavaly is volt egy nagyjából átlagos hõmérsékletû idõszak, majd június 15.-tõl mindkét esetben újra hõhullám következett.
A hasonló forgatókönyvben azonban mindig lehetnek deviáns, "hámból kirúgó" epizódok. Ilyen volt az idei február-vég, március-elõ bõdületes kara-tengeri hidegmagja, mely meg is csinálta nálunk az extrémnek tekinthetõ március 13-14-i hóvihart. Bár az izlandi-mediterrán "csúszópályás" ciklonok hosszas uralmából sejteni lehetett az Európához közeli sarkvidék nagyfokú lehûlését -de persze az ilyesmi se jelent biztos prognosztikai fogódzót. Ekkor még joggal gondolhattuk, hogy az idõjárás letért a 2012-es útról, a tavasz és a nyárelõ egész más jellegû lesz. Az lett? Nem, a folyamatok visszazökkentek a tavalyi kerékvágásba.
Jó lenne tudni, meddig haladnak az egy évvel ezelõtti mederben a légköri folyamatok. Ha néhány hónapig nem változik az összkép, ugyanolyan forró, hõhullámos nyarunk lehet, mint 2012-ben. Ez egyáltalán nem kizárt, de az sem, hogy hamarosan más vágányra áll a cirkuláció.
Sajnos, a "váltót" a legritkább esetben láthatjuk meg elõre. Azt megmutatják a modellek (meg a jó szimatunk) hogy pl. pár napnál hosszabb hûvös idõszak jön. De hogy ebbõl hónapokra terjedõ éra lesz, vagy pedig csak epizódról van szó, a próféta tudná csak megmondani (ld 2013-as márciusi hideg epizód!)
Annyi látszik, hogy most nyár elején a térítõi forró légtömegek inkább keleti elhelyezkedésûek: fõleg Kelet-Afrikát érintik, innen haladnak a kontinens legkeletibb részeinek érintésével (Kaszpi-tenger, Kazahsztán, Oroszország) egészen a Lappföldig. (Sõt, azon túl is -épp most olvasom, hogy valahol Nyugat-Szibériában, mari-földön most, júniusban egyik nap 30 fokra ugrott fel a hõmérséklet. Másnapra viszont leesett a hó a sarki hidegbetörés következményeképp. Úgy látszik, a forró levegõ keleti elhelyezkedése nagyfokú instabilitást okoz arrafelé)
A forró légtömeg idõnként ugyan tért hódít nyugat, azaz Algéria és Marokkó felé, azonban több hét távlatában egyelõre nem ez a jellemzõ. Nyugat-Európában, és rézben Közép-Európában is ezért tér nyílik a hûvös, óceáni légtömegek elõtt. Azt hiszem, az az érdekes hõmérsékleti eloszlás, miszerint nálunk 20 fok sincs, még Északkelet-Skandináviában 30 fokra szökik a higanyszál, egy ideig még jellemzõ marad. A túl meleg északkelet, és a hûvös nyugat között elég aktív ciklonok képzõdhetnek a jövõben is. A Kárpát-medence e két "idõjárási birodalom" határán helyezkedik el, s a mostani masszív hõhullám keltette látszat ellenére nagyon hamar megkaphatja a hûvös, nedves óceáni légtömegeket. Éppen ezért arra számítok, hogy a jelenlegi kutyameleg átmeneti jelenség lesz, és a hónap legvégén és júliusban lesznek hûvös, de akár rendkívül hûvös idõszakok is. Természetesen a hõség is jelentkezik majd idõrõl-idõre, de tartósodni egyelõre nem tud. Erre inkább csak július második felétõl számíthatunk -akkor viszont eléggé valószínû egy hosszasabb hõségidõszak. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam, az évek túlnyomó többségében ez a menetrend.
Hogy az augusztus vége, szeptember és október milyen lesz, arra korai még tippelni. A "deviáns" idõszakok becsúszásának lehetõsége miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tavalyihoz hasonló nyárias, meleg kora õszünk lesz.
A folytatást illetõen azonban mégsem vonnék le a fentiekbõl messzemenõ következtetéseket. Nagyon érdekes, és bonyolult kérdés az egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveinek hasonlósága. Van, hogy napra pontosan megismétlõdik egy év elteltével ugyanaz a fajta idõjárás. Gondoljunk csak a 2009-es és a 2010-es karácsonyi robbanásszerû felmelegedésre a megelõzõ zord idõ után. Vagy a tavalyi, és az idei április legvégi, május eleji kánikulára, mely egyként rekordközeli volt, és ugyanaz a makroszinoptikai helyzet hozta. A korán jött kánikula után május második felében, június elején idén is, meg tavaly is volt egy nagyjából átlagos hõmérsékletû idõszak, majd június 15.-tõl mindkét esetben újra hõhullám következett.
A hasonló forgatókönyvben azonban mindig lehetnek deviáns, "hámból kirúgó" epizódok. Ilyen volt az idei február-vég, március-elõ bõdületes kara-tengeri hidegmagja, mely meg is csinálta nálunk az extrémnek tekinthetõ március 13-14-i hóvihart. Bár az izlandi-mediterrán "csúszópályás" ciklonok hosszas uralmából sejteni lehetett az Európához közeli sarkvidék nagyfokú lehûlését -de persze az ilyesmi se jelent biztos prognosztikai fogódzót. Ekkor még joggal gondolhattuk, hogy az idõjárás letért a 2012-es útról, a tavasz és a nyárelõ egész más jellegû lesz. Az lett? Nem, a folyamatok visszazökkentek a tavalyi kerékvágásba.
Jó lenne tudni, meddig haladnak az egy évvel ezelõtti mederben a légköri folyamatok. Ha néhány hónapig nem változik az összkép, ugyanolyan forró, hõhullámos nyarunk lehet, mint 2012-ben. Ez egyáltalán nem kizárt, de az sem, hogy hamarosan más vágányra áll a cirkuláció.
Sajnos, a "váltót" a legritkább esetben láthatjuk meg elõre. Azt megmutatják a modellek (meg a jó szimatunk) hogy pl. pár napnál hosszabb hûvös idõszak jön. De hogy ebbõl hónapokra terjedõ éra lesz, vagy pedig csak epizódról van szó, a próféta tudná csak megmondani (ld 2013-as márciusi hideg epizód!)
Annyi látszik, hogy most nyár elején a térítõi forró légtömegek inkább keleti elhelyezkedésûek: fõleg Kelet-Afrikát érintik, innen haladnak a kontinens legkeletibb részeinek érintésével (Kaszpi-tenger, Kazahsztán, Oroszország) egészen a Lappföldig. (Sõt, azon túl is -épp most olvasom, hogy valahol Nyugat-Szibériában, mari-földön most, júniusban egyik nap 30 fokra ugrott fel a hõmérséklet. Másnapra viszont leesett a hó a sarki hidegbetörés következményeképp. Úgy látszik, a forró levegõ keleti elhelyezkedése nagyfokú instabilitást okoz arrafelé)
A forró légtömeg idõnként ugyan tért hódít nyugat, azaz Algéria és Marokkó felé, azonban több hét távlatában egyelõre nem ez a jellemzõ. Nyugat-Európában, és rézben Közép-Európában is ezért tér nyílik a hûvös, óceáni légtömegek elõtt. Azt hiszem, az az érdekes hõmérsékleti eloszlás, miszerint nálunk 20 fok sincs, még Északkelet-Skandináviában 30 fokra szökik a higanyszál, egy ideig még jellemzõ marad. A túl meleg északkelet, és a hûvös nyugat között elég aktív ciklonok képzõdhetnek a jövõben is. A Kárpát-medence e két "idõjárási birodalom" határán helyezkedik el, s a mostani masszív hõhullám keltette látszat ellenére nagyon hamar megkaphatja a hûvös, nedves óceáni légtömegeket. Éppen ezért arra számítok, hogy a jelenlegi kutyameleg átmeneti jelenség lesz, és a hónap legvégén és júliusban lesznek hûvös, de akár rendkívül hûvös idõszakok is. Természetesen a hõség is jelentkezik majd idõrõl-idõre, de tartósodni egyelõre nem tud. Erre inkább csak július második felétõl számíthatunk -akkor viszont eléggé valószínû egy hosszasabb hõségidõszak. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam, az évek túlnyomó többségében ez a menetrend.
Hogy az augusztus vége, szeptember és október milyen lesz, arra korai még tippelni. A "deviáns" idõszakok becsúszásának lehetõsége miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tavalyihoz hasonló nyárias, meleg kora õszünk lesz.
A hosszútávú latolgatásaimnál a modellek elõrejelzéseit kevésbé, vagy inkább makroszinoptikai kimenetelek szempontjából veszem alapul, 5 napon túl pedig egy ilyen esemény idõbeli bekövetkezésénbek elõrejelzésében nem hiszek, figyelembe vettem bizonyos szempontok szerint a 2006 és 2009 nyár makro képét és hõmérsékleti görbéit, illetve az idei jellegzetességeket. az idei év egy kb havonta ingázó libikókaként hozta a melegebb eseménytelenebb szárazabb illetve hûvösebb jelentõs csapadékot adó idõszakokat, a melegedés felmenõ ágában elõször igen határozott déli, délkeleti irányítás tapasztalható átmeneti ál-zónális muszter ami tõlünk nyugatra szinte azonnal teknõsödésbe megy át. A lendület megtörik, de a meleg idõrõl -idõre visszahódítja a szerepet a Kárpát-medencében, mígnem egy ciklon ÉNY hátoldali áramlása át nem veszi. a folyamat a melegedés kezdeti 1-1.5 hétig tartó csendes idõszaka után kb 3 naponta változó idõjátrást eredményez.
Úgy vélem hogy nyárközépen a hidegbázis erõtartalékainak gyengülésével ez a változékonység enyhül, szelidül, de lényegében megmarad. A hét végétõl fokozatosan átlagos nyári zivataros idõ veszi át a szerepet, a hõséget fokozatosan kelet felé kiszorítva, a legkeletebbi megyékben azonban akár jövõ hét elején is lehetnek 35 fokos értékek, míg nyugaton 23-27 fokos max lesz a jellemzõ. Ezt egy kiegyenlítõdés követi a jövõ hét 2. felétõl feltámadó széllel és országosan 23-28 fokokkal. Július elsõ napjaiban kb 2-3 napra visszaköszön a hõség, ekkor keleten akár új SZR is születhet. Ezt követõen már igen változékony idõ köszönthet be, de nyári jellegû marad, 1-2 napra visszatérhet a 30-32 fok. A leghûvösebb 20-25 fok alatti max 1 hetes idõszak szerintem a július 15 és 23 között köszönt(het) be, ha egyáltalán lesz ilyen. Úgy gondolom, hogy a nyáron többször is visszaköszönhet egy -egy napra igazán nedves, kevésbé meleg, gyenge ziv tevékenységgel, vagy anélkül járó de kiadós, heves felhõszakadásszerû záporokat hozó idõ. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez csak egy latolgatás, májusban 18-24 re vártam a pocsék hûvös mediciklonos idõszakot, ehelyett május 23-27 körül volt és a június elején visszaköszönt (figyelemreméltó, hogy 2010 -ben is párban jöttek) - lényeg, hogy a családtagjaim márciusban május 1. és 2. hetére foglaltak "elõnyaralást" javaslatomra a keleti országrészbe ahol végig 30 fok volt) . Augusztus elejétõl várok újra keményvonalas hõséget (szezonrekord beállítása esetleg dõlése lehet legkésõbb 19-20 án.) Idei szezoncsúcsot 37.6 és 38.2 fok közé tippelem. Aug 20 - tól fokozatosan koraõsziesre fordul az idõ, az elmúlt 2 évtõl eltérõen véget ér az igazi szezon, az átlagnál pár fokkal hûvösebb, vékony, de néhol makacs stratocumulusos idõ, de kellemes 22-29 fok közötti kifejezett kirándulóidõ marad. hónap legvégén megjelenhetnek gyenge nyárvégi zivatarok. Október elején biztos nem fogunk fürdeni a Balcsiban, de tartós, 15-18 fok alatti kellemetlen hûvös idõ október közepe elõtt idén sem lesz.
Úgy vélem hogy nyárközépen a hidegbázis erõtartalékainak gyengülésével ez a változékonység enyhül, szelidül, de lényegében megmarad. A hét végétõl fokozatosan átlagos nyári zivataros idõ veszi át a szerepet, a hõséget fokozatosan kelet felé kiszorítva, a legkeletebbi megyékben azonban akár jövõ hét elején is lehetnek 35 fokos értékek, míg nyugaton 23-27 fokos max lesz a jellemzõ. Ezt egy kiegyenlítõdés követi a jövõ hét 2. felétõl feltámadó széllel és országosan 23-28 fokokkal. Július elsõ napjaiban kb 2-3 napra visszaköszön a hõség, ekkor keleten akár új SZR is születhet. Ezt követõen már igen változékony idõ köszönthet be, de nyári jellegû marad, 1-2 napra visszatérhet a 30-32 fok. A leghûvösebb 20-25 fok alatti max 1 hetes idõszak szerintem a július 15 és 23 között köszönt(het) be, ha egyáltalán lesz ilyen. Úgy gondolom, hogy a nyáron többször is visszaköszönhet egy -egy napra igazán nedves, kevésbé meleg, gyenge ziv tevékenységgel, vagy anélkül járó de kiadós, heves felhõszakadásszerû záporokat hozó idõ. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez csak egy latolgatás, májusban 18-24 re vártam a pocsék hûvös mediciklonos idõszakot, ehelyett május 23-27 körül volt és a június elején visszaköszönt (figyelemreméltó, hogy 2010 -ben is párban jöttek) - lényeg, hogy a családtagjaim márciusban május 1. és 2. hetére foglaltak "elõnyaralást" javaslatomra a keleti országrészbe ahol végig 30 fok volt) . Augusztus elejétõl várok újra keményvonalas hõséget (szezonrekord beállítása esetleg dõlése lehet legkésõbb 19-20 án.) Idei szezoncsúcsot 37.6 és 38.2 fok közé tippelem. Aug 20 - tól fokozatosan koraõsziesre fordul az idõ, az elmúlt 2 évtõl eltérõen véget ér az igazi szezon, az átlagnál pár fokkal hûvösebb, vékony, de néhol makacs stratocumulusos idõ, de kellemes 22-29 fok közötti kifejezett kirándulóidõ marad. hónap legvégén megjelenhetnek gyenge nyárvégi zivatarok. Október elején biztos nem fogunk fürdeni a Balcsiban, de tartós, 15-18 fok alatti kellemetlen hûvös idõ október közepe elõtt idén sem lesz.
Szóval, erõsen úgy fest, hogy majdnem keményvonalas hõhullám elõtt állunk, bár a GFS verziója gyanús kicsit -jún. 25.-ig a fõfutás kissé elszálltnak imponál.
Mindenesetre a strandidõ borítékolható a jövõ hét túlnyomó részében, országosan dögivel lesz hõségnap.
Végezetül egy rövid, nem modelleken, hanem tapasztalaton alapuló, igazi latolgatás:
A küszöbön álló hõhullám valószínûleg csak 5-6 napos lesz majd (keleten valamivel hosszabb), de "visszaköszönése" júliusban, augusztusban szinte biztos. Minimálisan még egy, de inkább 2 hõhullámmal bízvást számolhatunk a nyáron, s ezek bizonyára nem lesznek szelídek.
Ebbõl kifolyólag, hacsak nem lesznek kifejezetten hosszú, és elég hûvös pauzák a hõségidõszakok között, az évszakos hõanomália nemigen jön ki "nullszaldósra".
Természetesen figyelembe veszem a szezonális elõréket, én is inkább átlagos hõmérsékletû nyarat várok, azonban valószínûbbnek gondolom a mérsékelt átlag felettiséget, mint az ugyanilyen átlag alattiságot. Egy hõhullámos, forró nyár nekem nem okozna vaskos meglepetést, míg a kifejezetten hûvöset gyakorlatilag kizárom.
Mindenesetre a strandidõ borítékolható a jövõ hét túlnyomó részében, országosan dögivel lesz hõségnap.
Végezetül egy rövid, nem modelleken, hanem tapasztalaton alapuló, igazi latolgatás:
A küszöbön álló hõhullám valószínûleg csak 5-6 napos lesz majd (keleten valamivel hosszabb), de "visszaköszönése" júliusban, augusztusban szinte biztos. Minimálisan még egy, de inkább 2 hõhullámmal bízvást számolhatunk a nyáron, s ezek bizonyára nem lesznek szelídek.
Ebbõl kifolyólag, hacsak nem lesznek kifejezetten hosszú, és elég hûvös pauzák a hõségidõszakok között, az évszakos hõanomália nemigen jön ki "nullszaldósra".
Természetesen figyelembe veszem a szezonális elõréket, én is inkább átlagos hõmérsékletû nyarat várok, azonban valószínûbbnek gondolom a mérsékelt átlag felettiséget, mint az ugyanilyen átlag alattiságot. Egy hõhullámos, forró nyár nekem nem okozna vaskos meglepetést, míg a kifejezetten hûvöset gyakorlatilag kizárom.
Jelen állapot szerint úgy látszik, hogy a 3 napos hõségbõl minimálisan 5 nap lesz, még nálunk, Észak-Dunántúlon is. Hétfõn kezdõdik, kedden feljut a platóra, péntekre pedig -fõként északnyugaton- valamicskével már csökken.
Az orosz ciklon és a norvég-tengeri AC közös áramlásában érkezõ sarki levegõ az évszakot tekintve annyira atípusos, hogy úgy látszik, el is marad: egyik modell sem mutatja jelenleg.
Egy másik, attól nyugatra elhelyezkedõ polárexpanziós tömb (teknõ?) hozza a lehûlést.
Az orosz ciklon és a norvég-tengeri AC közös áramlásában érkezõ sarki levegõ az évszakot tekintve annyira atípusos, hogy úgy látszik, el is marad: egyik modell sem mutatja jelenleg.
Egy másik, attól nyugatra elhelyezkedõ polárexpanziós tömb (teknõ?) hozza a lehûlést.
Végül - ahogy a fáklyákon elég jól látszott eddig is - csupán egy 3 napos meleghullámra futja majd, ugyanis már jövõ csütörtökön gyökeres fordulat látszik mind az ECM, mind pedig a GFS futásokon, amit egyúttal a GFS + a kedd déli ECM ENS is támogat. Oroszország európai része felett ciklon mélyül ki, a Norvég-tenger felett pedig a jövõ hét közepére anticiklon képzõdik. Közös áramlási rendszerükben - az évszakhoz képest atipikus módon, de az uralkodó meridionális áramlási muszterekbe jól illeszkedõen - igen hûvös levegõ indul meg dél felé, amely csütörtökön elárasztja a Kárpát-medencét is, ez több fokos lehûlést okoz várhatóan, a meleg visszaszorul a Földközi-tenger medencéjébe. A blokkoló skandináv anticiklon megjelenése legalább közvetve tovább hátráltathatja a tartósabb nyári meleg megérkezését, így attól tartok, hogy az elõttünk álló néhány kánikulai nap egyhamar nem ismétlõdik meg. Ráadásul a cseh 1 hónapos elõre kimondottan hûvös június végét vetít elõre, illetve mérsékelten meleg július elejét, így azt sem tartom kizártnak, hogy az idei nyár legjobb pillanataira egészen a tulajdonképpeni kánikulai idõszakig kell majd várni, ami tudvalevõleg július 20. - augusztus 20. Ezzel együtt persze a jövõ hét elejihez hasonló 2-3 forró nap bármikor becsúszhat, a latolgatásomnak ez a része a hosszabb igen meleg periódusokra vonatkozik. 
Az várhatóan nem fog megdõlni mert nem annyi:-)
Link
Link
Link
Link
Ezekben az években, csak, hogy néhány példát hozzak mind magasabb volt a maximum mint a tavalyi "rekord". Majd felírom úgy 37-40 fok között szóródott, így esély nem lesz 19. rekordra:-)
Valamint a melegedés is szépen csökken mind az ECMWF, mind a GFS-en, így várhatóan 1-2 nap elõoldal lehet csak, az sem nagy meleggel. Nem is lehet, mivel az elrendezõdés még ennek esélyét egyelõre nem adja meg. Meglátjuk rekord tuti nem lesz:-)
Link
Link
Link
Link
Ezekben az években, csak, hogy néhány példát hozzak mind magasabb volt a maximum mint a tavalyi "rekord". Majd felírom úgy 37-40 fok között szóródott, így esély nem lesz 19. rekordra:-)
Valamint a melegedés is szépen csökken mind az ECMWF, mind a GFS-en, így várhatóan 1-2 nap elõoldal lehet csak, az sem nagy meleggel. Nem is lehet, mivel az elrendezõdés még ennek esélyét egyelõre nem adja meg. Meglátjuk rekord tuti nem lesz:-)
19-rõl 20-ra virradó éjszakára 20 fokos 850-t vár az ECM Link
Az még több mint egy hét, de 20 fokos 850 mellett a 35 fok meglesz.
Persze hogy benne van a tartós hõhullám esélye is, persze nem 40 fokokra gondolok, de 30-35 fok simán lehet napokon át vagy egy hétig is.
Fõleg, ha abból indulunk ki, hogy ha mostanában rááll valamire az idõjárás, akkor arról nem akar leállni, ha ez a jelleg folytatódik, és miért ne folytatódna, akkor hosszabb ideig is elidõzhet felettünk a meleg, én is így gondolom.
Az még több mint egy hét, de 20 fokos 850 mellett a 35 fok meglesz.
Persze hogy benne van a tartós hõhullám esélye is, persze nem 40 fokokra gondolok, de 30-35 fok simán lehet napokon át vagy egy hétig is.
Fõleg, ha abból indulunk ki, hogy ha mostanában rááll valamire az idõjárás, akkor arról nem akar leállni, ha ez a jelleg folytatódik, és miért ne folytatódna, akkor hosszabb ideig is elidõzhet felettünk a meleg, én is így gondolom.
Én továbbra is nagy esélyt látok egy - akár tartósabb és keményebb - hõhullámra is. A fõfutások mondjuk rendszeresen elszállnak felfelé, de a következõ futásokban már a tagok többsége is követi azt felfelé. Szerintem egy rekorddöntés is benne lehet a pakliban: június 19-re "csak" 35.5°C az országos Tmax rekord, ez nagy valószínûséggel meg fog dõlni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat