Meteorológiai esélylatolgatások

Köszi, hogy az 1913-as miért került el a figyelmemet nem tudom, pedig tényleg húvösebb volt. Mindenesetre nem az 1816-os volt a leghûvösebb, de az 1965-öst kihagytad összességében az is hûvösebb volt mint a 1816-os nyár.
Más összefüggést nem találok, mint annyit, hogy az áramlás rendkívül erõsen északnyugati volt és semmi nem tudta kizökkenti ebbõl a rendszerbõl az idõjárást. Kerestem téli végi tavaszi összefüggést de nem volt olyan, itt kizárólag az áramlási rendszer határozta meg a nyári kimenetelt. Az azori-maximum és az északi passzát képtelen volt erõsödni ha igen akkor is délen maradt. Júniusban ez még nem ritka, de kellemtelen júniusok után azért ezt a néhány, mást nem tudok rá mondani abnormális évet kivéve mindig volt a medencénkben szép nyári igazi meleg olykor, kánikulai hetek.
A vulkáni dologgal azért vagyok picit szkeptikus mert volt rá bizonyíték és ellenbizonyíték is pl az 1880-as években is volt hûvösebb nyár de melegebb is közvetlenül nagy vulkánkitörés után, sõt ha jól emlékszem ott több is volt nem csak a Krakatau. Én továbbra is azt mondom, hogy az áramlási rendszerek és a nagy térségi elrendezõdésen erõsödése és gyengülése fogja ezt meghatározni mint ahogy tette ezelõtt is. Más kérdés, hogy vannak olyan évek mint pl ezek voltak, vagy az 2006-07-es téli helyzet amikor kibillen képtelen a megadott sémából az idõjárás.

Az 1913-as nyár volt a leghûvösebb a mérések kezdete (1780) óta. Az 1978-as a második, valószínûleg a top 10-ben van a legutóbbi 500 évet nézve. Szerintem 1500 óta az 1579-es nyár volt a leghûvösebb. 1575-1600-ig négy nyár is hûvösebb lehetett az 1978-asnál. Bár ez eléggé magánvélemény, de szerintem az 1816-os hidegebb nyár nem a Tambora 1815-ös kitörésének eredménye (talán kis mértékben, de még abban is kételkedem). Sokkal inkább olyan idõjárási helyzet tartós fennállása okozhatta, mint ami most is tapasztalható egy-két hete. 1816-ban a Németalföldön és Skandinávia egyes részein melegebb volt a nyár, mint a Kárpát-medencében. A legnagyobb negatív anomália akkor Nyugat-Délnyugat-Európában volt, ehhez eléggé hasonlít a mostani helyzet is. 1816-os nyárnál hiába volt hidegebb azóta kettõ is, azok nem lógtak ki annyira a sorból, 1816-ot megelõzõ évtizedekben az olyan, többnyire forróbb nyarak voltak a jellemzõek, mint napjainkban, átlagban kevéssel még melegebbek is voltak akkor. Egy ilyen idõszakban egy olyan nyarat, mint az 1816-os fõleg úgy éreztek az emberek, hogy nyár nélküli volt, mert elszoktak a hasonlóktól. Talán ezért is ragadt rá pont arra az évre, hogy nyár nélküli. Ha mostanában lenne egy ilyen év, ugyanúgy nyár nélkülinek éreznénk, mert elszoktunk tõle (vagy pl. én még nem is tapasztaltam igazán hûvös nyarat). Link

Most már azért megjelent néhány jel a fáklyákon is, bélyegeken is, ami arra utal, hogy 10-15-e között némi változás állhat be a makroképben. Az azori-skandináv AC-híd lehetõsége mintha egyre többször jelenne meg. Ennek pontos elhelyezkedésétõl függõen
1) Eleinte még ciklonális hatásra kissé hûvös, gyakran csapadékos, de inkább záporos, zivataros idõjárás lehet fokozatos, lassú melegedéssel
2) ÉK felõl száraz, eleinte még hûvös levegõ áramlik térségünkbe, de a napsütés hatására napról napra melegebb lehet.
3) Az AC alatt déliesre fordulhat az áramlás, viszonylag száraz, vagy váltakozó nedvességtartalmú, meleg levegõ érkezhet, de a záporok, zivatarok gyakran megjelenhetnek.
4) Az elõzõ három sorrendben egymás után is bekövetkezhet, ha az AC-híd nem marad egy helyben, hanem mozog kelet felé.
Ennek mindegyiknek nagyon kicsi a valószínûsége, de ha lesz makrováltás, akkor ennek az iránynak van számottevõ esélye, s így én ehhez hasonló idõjárást tudok elképzelni.

Tehát:
10-15 között egy azori-skandináv AC-híd esélyét vetették fel a modellek (és néhány fórumozó is már korábban), amely alapján a hónap második felében a fent leírt idõjárási forgatókönyveket tartom valószínûnek amellett, hogy az eddigi idõjárás megmaradásának még mindig nagyobb a valószínûsége.

ECM sajnos június közepéig nálunk nem akar tudomást venni a nyárról, s bár 10-e után visszavesz a negatív anomáliából, cserébe viszont több csapadékot vizionál. Ez egyenlõ eloszlású, zömében alacsony légnyomást sejtet, naponta, többfelé elõforduló záporokkal, zivatarokkal. Érdekességképpen megnéztem a CFS-t is, hetekre elõre mintegy bebetonozza a mostani makroszinoptikai felállást, bár 15-e körül mintha látszana egy néhány napos, nyáriasnak mondható periódus rajta. Ez is több lenne a semminél, mert ki a kicsit nem becsüli...

Itthon az 1978-as nyár hidegebb volt mint az 1816-os, tény az sem volt meleg de az 1978-as nyár volt talán az elmúlt 500 év leghûvösebb nyara, de a top 3-ban benne van ez tuti. Idén ilyen nem hiszem, hogy lesz, sõt, szinte kizártnak tartom. A cikket meg felejtsük el, nem pontos és a hosszú távú prognózisok gyermek cipõben vannak.

1816 átlagai fõvárosban: június 19,5 fok, július 19,1 fok, augusztus 18,8 fok pontosan 19,1 fok a három hónap átlaga, néhány tized hibahatás benne van.
1978: június: 18,1 fok, július 18,7 fok, augusztus 18,5 fok : három hónap átlaga 18,4 fok.
No errõl ennyit:-)

Szerk. még az 1965-ös nyár is hidegebb volt az 1816-osnál, így végkép nem állja meg a helyét, 1965-ben 18,8 fok volt a nyári közép.

Az utóbbi 200 év leghidegebb nyara következik?
Link