Meteorológiai esélylatolgatások
Elvileg a skálának ("standard-eltérés") gpm-nek kell lennie (legalábbis 200gpdm szórás nem nagyon jön ki egy fáklyából, 200% meg pláne
.)
Azóta a "tuti-lyuk" eltûnt, de igazából a makrokép nem volt jelentõsen más, ennél a szórásnál az is okozhat nagy értékeket, ha az adott makrohelyzetben a képzõdmények 3-500km-t eltolódnak, vagy a teknõs területen belül a ciklonok és a "ciklonközi gerincek" nem ugyanúgy helyezkednek el. A szórástérképrõl számomra csak a szórásterület szélének idõbeli, ill. futásról futásra történõ változásai, legfeljebb még a térbeli alakja szolgáltatnak infót. A nagy szórású területen belül gyakorlatilag a "bármi lehet" kategória van.
Meg kéne néznem a bélyegeket részletesen, de most nincs annyi idõm. Abból lehetne talán jobban okoskodni.
Az Arhangelszki fáklyán történt már valami, 10-e után nyílik: Link Link
Talán megmozdul valami?

Azóta a "tuti-lyuk" eltûnt, de igazából a makrokép nem volt jelentõsen más, ennél a szórásnál az is okozhat nagy értékeket, ha az adott makrohelyzetben a képzõdmények 3-500km-t eltolódnak, vagy a teknõs területen belül a ciklonok és a "ciklonközi gerincek" nem ugyanúgy helyezkednek el. A szórástérképrõl számomra csak a szórásterület szélének idõbeli, ill. futásról futásra történõ változásai, legfeljebb még a térbeli alakja szolgáltatnak infót. A nagy szórású területen belül gyakorlatilag a "bármi lehet" kategória van.
Meg kéne néznem a bélyegeket részletesen, de most nincs annyi idõm. Abból lehetne talán jobban okoskodni.
Az Arhangelszki fáklyán történt már valami, 10-e után nyílik: Link Link
Talán megmozdul valami?
A GFS-ENS-en jól látszik egy "tuti-lyuk" az elõrejelzés szórásáról szóló térképeken a Kárpát-medencében és környékén (ha jól értelmezem, ezen a 500 hPa-os geopotenciál-átlag, és a tagok szórása van megjelenítve):
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?
"Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról..."
Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.
Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.
Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.
Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.
Mondom 53,5 mm, az éves pedig 527,1 mm
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.
Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)
Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.
Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.
Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!
Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.
1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!
Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.
Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)
Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.
Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.
Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!
Már készül a nyári hónapokra vett legszárazabb hónapok listája, elõre bocsájtom, hogy ebben sincs nagy változás. Itt 30 mm csapadékhozamú alatti csapadékú nyári hónapokat veszek alapul.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.
A jól tévedek, a "hiszti" nem azt mondja, hogy nem lesz csapadék, hanem azt, hogy sokkal szélsõségesebb lesz az eloszlása. Ha ez igaz, akkor akkor megnézhetnél egy statisztikát arra vonatkozóan is, hogy hány hónap volt annyival az átlag alatt, amennyivel a 100 mm felette van, és ott is növekedést kellene tapasztalni. Nos?

Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó így nem volt egyszerû, de gyorsan átszámoltam és döbbenet érték jött ki, még számomra is de valahogy sejtettem:-)
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)
Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.
Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!
Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm
Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)
Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.
Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!
Kiadtuk az új szezonális elõrejelzésünket, NASa, NWS-NOAA, JAMSTAC, MetOffice, stb alapján:
Nemzetközi kutatóintézetek szerint az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb lehet az idei nyár a Kárpát-medencében, és csak az õsz közeledtével térhetnek vissza az átlagos hõmérsékletek. Idén tehát megszakadhat az aszályos nyarak sorozata.
Részletek:
Link
Megjegyzés tudjuk mennyit érnek a szezonális elõrék. A télen kiadott elõrénk, még a szokásosnál kissé melegebb és szárazabb tavaszt ígért, de pl a nyári aszályokat eddig jól jelezték elõre.
Most elég nagy az összhang, hogy átlag körüli, vagy annál csapadékosabb, hûvösebb nyárra van kilátás hosszú távon is. [esõ]
Nemzetközi kutatóintézetek szerint az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb lehet az idei nyár a Kárpát-medencében, és csak az õsz közeledtével térhetnek vissza az átlagos hõmérsékletek. Idén tehát megszakadhat az aszályos nyarak sorozata.
Részletek:
Link
Megjegyzés tudjuk mennyit érnek a szezonális elõrék. A télen kiadott elõrénk, még a szokásosnál kissé melegebb és szárazabb tavaszt ígért, de pl a nyári aszályokat eddig jól jelezték elõre.
Most elég nagy az összhang, hogy átlag körüli, vagy annál csapadékosabb, hûvösebb nyárra van kilátás hosszú távon is. [esõ]