Meteorológiai esélylatolgatások

Ötletem ugyan nem nagyon van, de nekem is ez jutott eszembe. Ugye a jól mûködõ modellek le tudják modellezni a Namias-ciklust, mivel ez a ciklus a légköri kormányzó egyenletrendszerben benne van (tehát nem csatolási mechanizmusok többé-kevésbé szabályos váltakozása). A ciklusnak ez az eleme (pontosabban ez ugye a váltás a következõ cikluselembe) következik, így nem meglepõ, ha a modelleken ez jelenik meg. Illetve pont ez az, amiért meglepõ, ha 384 órán át egyáltalán nem mutat váltást a fáklya egyetlen tagja sem, ráadásul több futásban.
Azt tudjuk, hogy a ciklus eleminek idõtartama elég nagy szórással tud változni. A modell számára az igazi nehéz feladat éppen az, hogy a következõ váltást megfogja. Ha azt adja, hogy a következõ váltás 384 órán belül képtelenség, ott a modellel lehet a baj.

A dinamikai ok - tudomásom szerint - a következõ:
Amikor a Namias-ciklus vége felé járunk, akkor a polárfront nem zárt, hatalmas állóhullámok vannak rajta. Ahol hullámhegy van, ami egy AC-t kerül északról, ott az AC déli oldalán retrográd áramlás jelenhet meg (pl.), de összességében is olyan a kép, hogy a ciklonok és az anticiklonok önállóan élnek, gyakran maguk körül zárt "futóáramlással" rendelkeznek (bár ez a "futóáramlás" azért messze nem közelíti meg a poláris jet sebességét). Ekkor már az észak-déli hõkontraszt nagyjából kiegyenlítõdik, és emiatt a ciklonok, anticiklonok gyengülnek. Szoláris hatásra pedig a "nulláról" újra elkezd megnõni a hõkontraszt, a polárfront regenerálódik.
Hogy most mi van, azt pontosan nem tudom, érdekes lehet tudni, hogy konkrétan mi késlelteti a Namias-ciklus 3->4 átmenetét. Arra gyanakszom, hogy a ciklonok, anticiklonok szeretnek É-D irányban hosszan elnyúlni (ez azért van amúgy, mert a ciklon olyan nagy, hogy a Coriolis-erõ északon nagyobb, mint délen, és ezért a geosztrofikus szél pályája ellipszis alakú lesz). Ha ez bekövetkezik, akkor a hideget és a meleget is a szokásosnál jóval messzebbrõl szippantják be, és ha azok elfutnak egymás mellett, akkor meridionális hõkontraszt tud kialakulni, sõt, a hideg és a meleg egymás körül pöröghet is egy darabig (ez van most is, ld. finn kánikula). Ugyanis egy darab ciklon nem tud akkorára nõni, hogy két ekkora méretû légtömeget egymásra emeljen. Ezért mindaddig folyamatos lesz a ciklogenezis, amíg a hõmérséklet ki nem egyenlítõdik. (Szerintem.)

A GFS fáklyákon tûnt fel nekem valami!
Már több futás óta a 21 tagú fáklya mind a 21 tagja, minden futásban, végig a 384 órán keresztül gyakorlatilag együtt fut. Végig sok csapadékot adnak, és lassú, fokozatos melegedés (ránézve ez a melegedés inkább szinte szoláris eredetû, a napforduló közeledése miatt lehet, mintsem valami légkördinamikai, vagy makroszinoptikai oka lenne). Az elsõ, ami eszembe jut, az az, hogy ilyen nincs. Nem létezik, hogy 384 órán keresztül majdnem nulla legyen a bizonytalanság. Ezen fáklyák alapján azt kellene mondani, hogy esélytelen bármiféle váltás két héten belül. De nem, ez valószínûleg nem így lesz.
Egyrészt magán a GFS fáklyán is megjelenik olykor 1-2 tag, ami 250-300 óra környékén "kiáll a sorból". De azokkal is baj van: többnyire lefelé mozdulnak el.
A többi fáklya jóval mozgékonyabb, azért legalább a hosszú távon megfigyelhetõ rajtuk némi mászkálás (csapongásnak azért nem nevezném).

Ezek alapján az én várakozásaim röviden:
Amíg a fáklyákon nem látunk jelentõsebb átrendezõdésre utaló jeleket, addig a kisebb átrendezõdések szerintem egyszerûen elmaradnak majd. Ebben benne vannak a mai naphoz hasonló egy napos melegedések, véletlenszerûen megjelenhetnek ilyen, és jobban csapadékos helyzetek attól függõen, hogy a ciklonrendszer egy-egy tagja ránk jön-e, vagy lesz-e egy átmeneti erõsebb elõoldal, mint ma. De nem hiszem, hogy akár csak egy pár száz kilométerrel arrébb kerülhet a ciklonrendszer, vagy körülötte az AC-k. Jelenleg nekem ez a térbeli elhelyezkedés tûnik a legstabilabb elemnek.
Tehát szerintem teljes makrováltás kell ahhoz, hogy a konkrét idõjárás is tartósan megváltozhasson. Erre azonban a modelleken nincs jel. Most arra várnék, hogy vagy bemásszon valami 384 óránál (ami ki tudja, mikor lesz), vagy pedig egyszer csak a modell elkezdjen szórni (ez a gyakoribb).

Megjegyzem, hogy 300 óra fölött a mai T850-fáklyák egy picit jobban szórnak, mint tegnap, de a nyomásfáklya még nem, úgyhogy ez még valószínûleg nem jelent semmit.

Sze: Egyébként a GFS-t most épp ez a "túlteljesítés" teszi számomra hiteltelenné, gyanús, hogy ott valami hibásnak kell lennie, ennyire tuti nem pontos a modell, ha esetleg bejönne neki még két hét múlva is, akkor lesz egy jó nagy kiugrás a verifikációs diagramokon.