Meteorológiai esélylatolgatások

(Igazából semmi különöset, csak jobban láthatóvá teszem a zárójelet, akkor "van értelme", ha hosszabb szöveget írok közé. Általában azt jelzem ezzel, hogy amit írok, az nem tartozik olyan szorosan az aktuális témához, de még nem is off.)

Látom, a hosszú hétvége idõjárása már a rövidtávúba is bekerült Derick jóvoltából. A mi környékünkön különösen kíváncsi leszek a dologra. Ha nem ismerném a szinoptikus helyzetet, akkor 2004.11.19. jutna eszembe róla, az azonban egy db. front fél napos mûsora volt, itt meg azért több minden megtörténhet több nap alatt. Éppen ezért én még nem tudnék mondani semmit a várható hidegbetörésrõl, csak az azt megelõzõ eseményekrõl. Node pl. a T2m fáklya a GFS-en már 13-án szétszóródik a környékünkön (ez a Börzsönyre esik): Link . A nyomásfáklyán pedig vannak olyan tagok, ami alapján mégsem lenne erõs frontátvonulás (én öt ilyet látok). Úgyhogy én még mindig csak a "valószínû"-nél tartok, de tény és való, nagy az esélye.
Amit én látok most a modelleken, az a 12-e és a 13-a konvektív csapadékos jellege, amit meg éppen a konvektív jelleg miatt lenne nehéz elõrejelezni pontosan, de most azt mondanám, könnyen lehet, hogy 12-én az ország nagy részén lesznek zivatarok, bár a legkisebb valószínûség erre jelenleg DNY-on és ÉK-en mutatkozik, de ott is bõven elõfordulhat. 13-án aztán a Dunántúl egy része e szempontból megnyugodhat, viszont keleten, északkeleten nagyobbat szólhat, mint az elõzõ nap.

Ezután megjön a hidegbetörés, 14-én ÉNY felõl, de csak 15-én árasztja el a medencét, s a mélypont talán 16-án várható. A hidegbetörés elejével elõször kicsit megnõ a fáklya-szórás (itt még pont nem látszik: Link , délutánra következik be), de ez leginkább még idõbeli eltolódásoknak köszönhetõ. A 16-ai nagyobb szórásnövekedés (szintén pont nem látszik még: Link ) viszont már a lehûlés mértékében látható bizonytalanság miatt van: Link .
Mindez, amit írtam, ide a környékünkre vonatkozik elsõsorban. A hegyek itt hasonló esetekben olykor jelentõsen tudják fékezni a szelet, ugyanakkor egy ilyen hidegbetörés mégis szinte akadálytalanul átjut rajtuk. Így nehéz megmondani, hogy az országoshoz képest mennyire tér el majd az itteni konkrét idõjárás.

Mit jelent az ilyenféle zárójeles megjelenítés? Folyamatosan látom Tõled mi még ezt nem tanultuk.

(

Látom, amit ez alatt írsz, abban hasonlóan gondolkodunk .
)

Természetesen kell kutatni minden irányban, de vigyázni kell, ne üljünk fel semmi divatos, de alapvetõen hamis elméletnek. Se amatõr szinten, se máshogy.

Lehetségesnek tartom, hogy pont a matematikusok kidolgoznak valami újat a numerikus eljárások helyett és ez új irányt ad majd az elõrejelzéseknek.
Esetleg a kvantumszámítógép lesz ennek a feltétele és a kvantumcsatolt rendszerek elektronikai alkalmazása

"Ez ennek az egyébként remek módszernek a nagy hiányossága és korlátja."
Ezzel nem teljesen értek egyet, egy kicsit pontosítanék. Ez nem a módszernek, vagy nem csak a módszernek a hiányossága. Természetesen a numerikus módszereket magukat is lehet fejleszteni, mégpedig mind az integrálási, mind az adatasszimilációs, interpolációs, stb. eljárásokat, ami a matematikusok feladata. A dolog fõ mozgatórugója azonban mégiscsak a káosz, melynek következménye, hogy két egymástól független eseménynek a változók terében vett távolsága idõben exponenciálisan nõ. Úgy tudom, jelenleg a numerikus prognosztika fejlõdése a mentén a leghatékonyabb, hogy ennek az exponensét csökkentse, nem csak a numerikus modellek, modellezési módszerek javításával, hanem a bemenõ adatok pontosításával is (ami alatt a mérõhálózat fejlesztését értem). Mai tudásunk szerint a legnagyobb gát az adatok megfelelõ pontosságú asszimilálásában, és a mérések mûszeres pontosságában van, illetve abban, hogy vannak a Földön "fehér foltok", melyek igen ritka mérõhálózattal vannak ellátva (durva pl. Antarktisz, vagy Arktisz még inkább). Az e téren történõ fejlesztés (állítólag) jelentõsen megnövelné az elõrejelzések pontosságát.

(
Látom, amit ez alatt írsz, abban hasonlóan gondolkodunk .
)

Fizikusként egy apró szõrszálba belehasogatnék:
"Newtoni fizika-> Relativitáselm->kvantumfizika"
A kvantum és a relat. egymástól függetlenül alakult ki, ráadásul a kvantum volt elõbb (1900, Planck vs. 1905, Einstein). Ha nem csalnak az ismereteim. A kvantumot relativitáselmélet nélkül is be lehet vezetni, nyilván Planck is így csinálta.
Persze, Michelsonék még elõbb voltak, õk fedezték fel, hogy "nincs éterszél" (az addig feltételezett, világûrt kitöltõ és a fényt közvetítõ éterhez képest a Föld sebessége mindig nulla - ez Dopplernek mondott ellent), s ezt "kellett" valahogy megmagyarázni. Erre jött az ötlete Einsteinnek, megihletve még Minkovszkij által, aki addigra már kidolgozta a téridõ geometriáját (csak akkor még nem tudta, mire lesz jó).
Persze fokozhatnánk:
hiszen a spínt is már korábban fölfedezték (Germer?), ennek köszönhetjük, hogy a forgatások ábrázolásaiból nem dobták ki a feles indexû ábrázolásokat (amik 2pi szögû elforgatásra középpontos tükrözést adnak). Csak õk meg azt nem tudták, hogy amit csinálnak, az kvantummechanika.
Sõt, Maxwell az elektrodinamikát eleve relativisztikusan írta föl, csak akkor ezt még nem tudta, mert klasszikusan is ugyanazok az egyenletek jöttek ki.
Érdekes dolgok ezek: volt, hogy elõbb volt a rendszer, aztán a jelenség, és volt, hogy fordítva. Pl. a részecskefizika standard modellje, már rég óta kész a száz elemû struktúra, de a Higgs-bozont csak most fedezték föl, a gravitont meg még jó ideig nem is fogják.
Newton elõszeretettel használta a tömegpontot, de csak absztrakt értelemben. Dirac aztán bevezette a tömegpont "matematikai" függvényét (ami azért kellett, mert a kvantummechában az anyag hullámfüggvények végtelen sora), ami mindenhol nulla, csak a nullában végtelen, és az alatta lévõ terület 1. Persze a matematikusok kiröhögték õt ezért. De Dirac olyan sikeresen magyarázott mindenféle furcsa jelenségeket, hogy a matekosok megunták, és kidolgozták a disztribúcióelméletet (természetesen Neumann János járt ebben az élen).
Mi mindebbõl a tanulság? Az, hogy MINDENNEK VAN ÉRTELME. Planckot is kiröhögték, Einsteint meg senki nem értette. Aztán hol tartunk most?
Ha mindig minden próbálkozást értelmetlennek tartanánk, és elvetnénk csak azért, mert most éppen nem sikeres, akkor valószínûleg ma is lapos Földön élnénk, és nagyi fájós derekából jeleznénk elõre az idõjárást.
(Jó hosszan sikerült átvinnem a gondolatmenetet ).

Bár nem vagyok matematikus és a káoszelmélettel sem vagyok tisztában, mint természettudományos (biológia és fizika) képzettségû embernek mégis az a sejtésem, hogy az olyanféle rendszereknél, mint a légkör, a paraméterek elõre kiszámíthatóságának létezik egy elvi határa.
Hogy hol van ez a határ, hány óránál, azt nem tudom -az ilyen irányban képzettek talán mondhatnának errõl valamit.
Azt én sem hiszem, hogy valamikor, a tudomány és technika mégoly magas fokán úgy lehessen megadni légnyomás, légáramlás, és léghõmérséklet értékeket hónapokra elõre, mint ahogy ezek ma néhány napos idõtávon belül megadhatók. Mint ahogy mondtam, érzésem szerint ez elvileg is lehetetlen.
Viszont azt sem hiszem, hogy a jelenlegi 2-3 héttel nagyon megközelítettük volna az elvi határt. Azt gondolom, e kettõ között még van betölthetõ idõtartam. A gépi elõrejelzések pontossága, hasznos idõtávja nyilván növekedni fog a jövõben.
Az különösen érdekes kérdés, vajon található-e a numerikus modellezésen kívül más egzakt, számszerûsíthetõ elõrejelzõ módszer. Lehet, hogy tényleg nincs ilyen, bár ez azért nagyon merész kijelentés volna. Ha 200 évvel ezelõtt megkérdeztünk volna egy, a kor mércéje szerint mûvelt embert, vajon elképzelhetõ-e a hajózáson kívül más utazási módszer, melynek révén valaki 2 órán belül eljut Európából Amerikába, valószínûleg azt felelte volna, hogy ilyen módszer nincs, és nem is lesz. Mégis eljött a szuperszonikus repülés kora...

Egyetértek: hatalmas dolog ez, hogy akár 1 napra elõre "egzakt" módon kiszámíthatók a meteorológiai paraméterek. Viszont az az érzésem, hogy ezzel a módszerrel sohasem leszünk képesek átlépni ezt a 2-3 hetes határt.
Valami alapvetõen másra van szükség, a káoszelmélet továbbfejlesztett változatára.

Bár szerintem nagy az esély rá, hogy egyszerûen nem létezik más módszer...

Annyit fûznék hozzá a prediktor kérdéshez, hogy mégha az elmúlt 300 évet verifikálnánk és bizonyos, kellõen szûk konfidencia mellett jó becslésnek bizonyulna ez a prediktor, ez önmagában nem lehetne bizonyító értékû egy tényleges kapcsolat meglétére. A kaotikus rendszerek egyik sajátossága, hogy bizonyos alakzatok, tulajdonságok akár tartósan is fennmaradhatnak benne, míg a gyengébbek, rövid ideig fennállóknak csekély esélyük van arra, hogy tartósabban fennmaradjanak, nemrég sikeresen elvégeztek egy kísérletet a Jupiter szemének magyarázatára, hogy létrejöhet -e egy ilyen egy kaotikus rendszerben. (Persze a kísérlet is lehet rossz, a Jupiter pedig mégsem kaotikus) Nem zárható ki, hogy ezek az összefüggések, amelyekkel prediktort készítünk azok egy ilyen rendszer részletei, amibe természetesen beletartozik az is, ha az adatsort átskálázom és a kapott görbét 180° kal megfordítva illesztem fel a becsülendõ adatsor grafikonjára, ami már megint áltudományosan hat, pedig jóllehet numerikusan leírható (a példát egy metnetes szabadegyetemi elõadásról hoztam és tisztelet a kivételnek). A numerikus éghajlati, elõrejelzõ modellek nem kaotikus rendszert írnak le, ám amennyiben az idõjárás akár csak bizonyos részleteiben is kaotikusan viselkedik, ez igencsak korlátozottá teszi a pontosságát és alkalmazhatóságát. (Valójában pedig nem tudjuk mi és mennyire kaotikus, pontosan hol vannak azok a határok, ahol már nem, a kalsszikus fizika, és annak utódai között képlettel leírható az átmenet, mert pontosan ismert az azt magába foglaló rendszer.) Csak peremfeltételnek vesszük, hogy bizonyos csekély eséllyel fellépõ események a vizsgált idõszakban nem lesznek. Durva példával szemléltetve alígha fogná meg elõre egy 24 órán belül bekövetkezõ meteorbecsapódás hatására fellépõ idõjárási helyzetet, és nem is ez a célja, (ha van ilyen modell az valószínû nem publikus) alapvetõen globális és nem kozmikus bemenetei vannak (és nem is kell ennyire messzire menni - szeizmikus mozgások, hõbuborék, vulkánkitörés hatásai, stb.) így le is van korlátozva annyira, hogy ilyen kimeneteket nehogy "megsejtsen", ugyanakkor a korlátozott bemenetei gyakorta nem elégségesek ahhoz, hogy a kimeneten statisztikailag jó elõrejelzést adjon.

Gyakran a helyi parasztbácsinak van igaza, pl. fáj a térdem, 1 hét múlva havazni fog, vagy Nowcasting a Tiszatónál, lóg a zivatar lába, a radaron nyílegyenesen jön, nyugodtan menjenek csak át a szigetre, onnan nem szoktunk vihart kapni, vihar szétesik.

Nem tudom, ez a prediktor mennyire jó és pontos, talán lehetne visszamenõlegesen (még tovább) verifikálni, de egy érdekes gondolatot (ami ellene szól) hozzáfûznék:
Annyi a paraméter, annyi a változó és annyiféle összefüggést lehet találni ezek között, ráadásul térségekre lebontva, hogy gyanússá válhat a dolog. Paraméterek ezrei lehetnek idõintervallumok tízezreiben, térségek százai hatványozzák a variációk számát, valamint az összefüggés elõjele, szorzója, exponens tagja satöbbi még néhányadik hatványra emeli a lehetõségek számát. Viszont ennyiféle paraméter között könnyû látni "korrelációnak tûnõ" összefüggést, kapcsolatot, már csak a véletlenszerûség okán.
A pi elsõ 10000 számjegyét ha megnézzük, lehet rájövünk, hogy minden 100.-tól 150.ig tartó számjegy valamilyen kombinációja 1-2 értéknyi jegy tévedéssel megmondja minden 199. jegy értékét. Sõt - biztos van ilyen képlet!
A lottószámok alapján az elmúlt 50 év húzásainál szerintem biztos akadna egy képlet, mely mondjuk minden páros hónap utolsó heti húzásának kombinációi egy képlettel átvihetõk a rá következõ hónap 2. húzására (pl. maximum 5 összértéknyi eltéréssel). Ezzel tehát pl. az e hétvégi húzás megjósolható lenne nagyjából, tehát kombinációs szelvényekkel ötöst lehetne nyerni.
Ezek a példák elrugaszkodottak ugyan (hisz a teljes véletlenszerûséget garantálják), míg ez a meteorológiára annyira nem igaz, hisz pl. biztos van korreláció a hótakaró és a sarki hideg felhalmozódása, a sarki hideg felhalmozódása és leszakadása, a leszakadások és Európa, Európa és Közép-Európa idõjárása között, csak szerintem egy "prediktor" erõltetése egy ilyen bonyolult hatásláncra "álmatek".
Jó példa erre az idei december: Snowhunter és a prediktor (Hari Seldon) egész mást vártak, lõn a december és mindkettejüknek igaza lett, bár mindkettejük "tévedt egy picit".
Ezek a módszerek érdekes kutatási területek lehetnek (már a megérzés, meg tapasztalat, meg hasonló szubjektív emberi faktorok lemosása után), de még kevesebb, mint gyerekcipõben járnak. Véleményem szerint!

A numerikus modellek megalkotása az egzakt tudomány egyik legnagyobb fegyverténye, véleményem szerint jelentõsége a fehérjeszintézis gén-kódjainak megfejtéséhez mérhetõ. Hogy egy példát mondjak: régebben csak tippelni tudtam arra, hogy alakul a légnyomás a következõ néhány órában, vagy a következõ napon. Én megsaccoltam az értéket, a tendenciát -aztán lett, amilyen lett.
Most megnézem a GFS-t, vagy az ECMWF-t, vagy bármelyik másik modellt: pár nap idõtávban holtbiztos az az izobár lesz felettünk, amit mutatnak. Ugyanez vonatkozik a T850-re, vagy a magassági áramlások irányára. Hogy ezeket ilyen pontosan lehet elõre tudni, egészen szédületes dolog.
Szerintem sokan nem is tudják a fórumtársak közül, mekkora tudomány, milyen szellemi erõfeszítés van a mögött az információ mögött, melyet nap mint nap magától értetõdõ természetességgel használnak.
Azok a fizikai összefüggések, melyeken a numerikus modell alapul, régóta ismertek. A differenciálegyenleteket talán már 100 éve felírták, csak megoldani nem tudták õket megfelelõ számítási kapacitás híján. Ahogy Vissy Károly írta nagyon szemléletesen Meteorológiai iskolájában (aki nem olvasta még, annak ajánlom figyelmébe), olyan töméntelen számítást kell elvégezni, hogy mire ez kész lenne, rég túl lennénk azon az idõponton, amire a számítás vonatkozik. Olyan ötlete is volt valakinek, hogy stadionnyi ember számoljon, és ezek mindegyike csak egy mûveletet végezzen el. A stadion közepén állna a NAGY METEOROLÓGUS, aki mint a karmester, vezényelné a számolókat. Ilyen módon idõre elkészülnének a számításokkal. Mondanom sem kell, ez a különös emberi "computer" sohasem valósult meg.
Megoldást csak az elektronika, a digitális technika, az egyre fejlõdõ számítástechnika hozott a kérdésben.
Minden nagyszerû találmány, újonnan feltalált elv vagy technika esetében az ember roppant örömmel fedezi fel, hogy a dolog erre is, meg még arra is, sõt, amarra is jó (amire esetleg nem is gondolt kezdetben) Hogy mire nem jó, az csak késve, s persze sokkal kisebb lelkesedéssel szokott kiderülni. Az elméleteket, a technikai megoldásokat hajlamosak vagyunk abszolutizálni.
Senki sem örül annak, hogy amilyen pontos, megbízható a modell mondjuk, 156 óra idõtávon belül, éppen annyira megbízhatatlan és kétes, mondjuk, 300 óránál -pedig, sajnos, ez a helyzet. Ez ennek az egyébként remek módszernek a nagy hiányossága és korlátja.
Hosszabb idõtávokra történõ elõrejelzésre jelenleg nincs a tudománynak módszere. A nyugati civilizáció emberének viszont nem az a reakciója eme tényre, hogy széttárja a karját és azt mondja: nincs, hát nincs... Ha így gondolkodott volna a természettudomány, akkor még mindig gõz hajtaná a kocsikat, és nem lennének repülõgépek.
Teljesen természetesnek tartom ilyen körülmények között, hogy akár amatõrök is törik a fejüket, megpróbálják áttörni az elõrejelzés idõ-limitjét.
Nekem nem tetszik az a harcos ortodoxia (félre ne érts, nem rólad van szó, általánosságban beszélek), hogy csak a numerikus modell lehet érvényes -az ezen túlmenõ latolgatás tudománytalan és marhaság.
A történelem ismeretében biztos lesz ennek a módszernek javított változata, vagy talán teljesen más alapelven nyugvó elõrejelzés -kérdés, hogy mikor.

Nos a prediktor véleményem szerint jelenleg még bizonyos értelemben hasonlít azokhoz a módszerekhez,amelyek nem modell, hanem sokévi tapasztalatok megérzések alapján jeleznek elõre.

A prediktor azért szimpatikus, mert matematikailag jól számszerûsíthetõ, képlettel számítható egy adott idõszakra szemléletesen jó korrelációt mutat, ám viszonylag általános következtetés vonható le vagyis +/-0.5 fok eltérés alapján elfogadjuk, amit mond, nincsenek benne szubjektív értékelési elemek. Mert ugyabár 8 fok decemberben ködös idõvel nem ugyanaz mint március elején napsütéssel, vagy június közepén széllel, és errõl a prediktor nem mond el semmit. arról sem sokat, hogy az adott hónap mennyire lesz szélsõséges.

A szubjektív elemeket tartalmazó elõrejelzések amelyek nem számszerûsíthetõk, és nem is jól strukturált sokféle elemet egybeolvasztó tapasztalatokra hagyatkoznak és sokféleképpen magyarázhatóak, elfogadhatóak vagy cáfolhatóak, azok a metnet fórumban nem túl népszerûek.

A másik probléma pedig hogy valójában milyen tényezõvel függ össze a prediktor, tudjuk -e valójában mi az a függvény ami összekapcsolja a két változó értékét, igaz -e az, hogy ez 100 év múlva is stimmelni fog (a megérzések, és tapasztalatok idõvel változhatnak, de a prediktor nem, annak az éghajlat modellezésében persze némi ambícióval ott lehet a helye, és pontosítani lehet több ismerettel egy egész rendszerbe be lehet akár ágyazni, majd késõbb alkotni lehet egy jobb modellt ami a prediktoron túlmutat ld. Newtoni fizika-> Relativitáselm->kvantumfizika).

Ez bizonyításra vár még, hogy meggyõzõ legyen, de addig is jó eszköz, és használjuk a decemberi középhõmérséklet elõrejelzésére!

Örülök, ha sokan beszállnak és elmondják a véleményüket, kicsit pörögjön a fórum...

Nekem mindig az elõrejelzés lényege ugrik be: azaz mikor fontos elõrejelezni, amikor valami meghatározó nagy változás jön létre a légkörben.

És az az igazság, hogy ez a legnehezebb, a statisztikus modellek errõl semmit sem mondanak, de a numerikusak is 4-5 nap után már csak 1-2 napos intervallumba tudják megbízhatóan belehelyezni.

A többi ezen felül gyakorlatilag "tájékoztató jellegû": lesz valami, de hogy meliyk nap és mekkora, azt nem lehet megmondani.

De azt hiszem már ez is hatalmas teljesítmény...

Nálam az egyes és kettes csoport határán lavíroz, de ezzel: "átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat" illetve ezzel "mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24-e között" sikerül bedolgoznia magát az elsö csoportba...

Illetve az indoklás is 1-es csoport gyanús :

"A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem.
Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva"

Ugye ez az elsõ csoportba tartozik? Merthogy nem a másodikba az szent, ... vagy van egy harmadik csoport is...

"Stabil kellemes tavaszi, tartósan kemény (-5 alatt) fagyoktól mentes idõ április utolsó harmada elõtt nem túl valószínû, ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal de átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat. Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között."

Na, akkor beszállok én is egy percre

Különbséget tennék a "Dávid-naptár és társai" illetve az ésszerübb próbálkozások között.
Az elsö csoportba tenném azokat, akik idöhossztól függetlenül nagyjából kitartanak a részletes idöbeli és térbeli felbontás mellett. Azaz 1 hónapra, 2 hónapra vagy teszem azt 1 évre elöre is napi felbontással (idö) vagy mondjuk városokra, kisebb térségekre (tér) jeleznek elöre. Ez így teljes mértékben elvetendö.

Viszont ha az elörejelzési idötávnak megfelelöen fokozatosan csökkentjük az idöbeli és térbeli felbontást, akkor szerintem túlmerészkedhetünk a büvös 10(-14) napon és megpróbálhatunk ezen túl is valamit elörejelzni, persze heti, havi, évszakos idöbeli felbontással ill. Közép-Európára, Európára, Atlanti-Európai-térségre, stb. Ezzel már figyelmbe vettük a legfontosabb korlatokat.

Egyébként a numerikus elörejelzés is müködhet 10-14 napon túl is, csak megfelelö értelmezéssel. Elég sok helyen elég sok pénzt ölnek az ebben a témakörben folyó kutatásokba is, remélhetöleg eredmények is lesznek majd, ha ma még nem is túl rózsásak...

A nem numerikus módszerek szerintem is óvatosan kezelendöek, de élböl nem vetném el azokat sem, ha betartják a fent említett játékszabályokat...

Nem azt mondom ,hogy ne merészkedjen, hanem azt, hogy ismerjük és fogadjuk el a korlátainkat.
Itt elsõsorban a dávidnaptár meg testvéreirõl van szó.

Nekem ezekkel két bajom van: egyrészt túl általános elõrejelzés másrészt attól ,hogy egy vizsgált idõszakban fennállt a korreláció, még semmi sem garantálja, hogy a következõkben is fenn fog állni.

Ha jól emlékszem, a Hari-féle prediktor nagyjából átlagos hõmérsékletû decembert helyezett kilátásba, ez be is jött. Nem nagy hõstett -mondhatják erre némelyek.
Az utóbbi 2 évben viszont szemmel láthatóan jól mûködött a módszer.

Nekem a hosszútáv = 10-17 nap, az azt követõ idõszak elõrejelzésére nincs módszer (illetve van, de az nem képezi tudományos vita tárgyát)