Meteorológiai esélylatolgatások

Az is lehet, a nagy nekikészülõdésbõl nagy kipukkadás lesz. Szerencsétlen esetben elõfordulhat, hogy szinte semmit sem profitálunk majd az északon felhalmozódó hidegbõl.
A GFS ingadozik: egyszer átlagos koratavaszt, más futásban szigorú telet helyez kilátásba.
Erõsen figyelem a modelleket az elkövetkezõ napokban, nagyon érdekes idõszak látszik körvonalazódni. Az biztosnak tûnik, hogy nemsokára új periódus indul elõoldali pozicióval. A periódus az átmenet nyugatias légmozgáson, majd a hidegelárasztáson át bizonyára eljut a mediciklonos fázisba. Hogy az egyes fázisok mennyire leszek kifejlettek, ez a kérdés.
Nem lepõdnék meg mindenesetre, ha megint erõs lenne a mediterrán ciklogenezis a megfelelõ fázisban. Egy tartósan magasnyomású idõszakba forduló hidegöblítés sokkal jobban meglepne a jelen helyzetben.
Szóval, a magam részérõl egyáltalán nem tartok lehetetlennek egy mediterrán-középeurópai alacsony nyomással jellemezhetõ idõszakot nagy hõkontraszttal, komoly csapadéktevékenységgel (hó vagy esõ) márciusban is. Valószínû, hogy a közelmúlt mediciklonjaival, nyugat-dunántúli nagy havazásaival már megvolt a finálé. De lehet, még egyszer visszatapsolják a "mûvészeket."

Hajjaj! Keletre akkor térülnek a légtömegek a Coriolis erõ hatására, ha az egyenlítõ felõl haladnak a sarkok felé. Ilyenkor ezek magukkal viszik származási helyüknek nagyobb kerületi sebességét, így az északabbra (vagy délebbre-a déli féltekén) kisebb kerületi sebességû földfelszínhez képest elõre sietnek. És mivel a föld köztudottan nyugatról keletre forog, az elõresietõ légtömeg kelet felé térül el (ahogy az ábrád mutatja)
Az északról délre mozgó levegõ esetén mindez FORDÍTVA van, a földfelszín kelet felé "kiszalad" a kis kerületi sebességûnek megmaradt északi eredetû levegõ alól. Az ilyen légtömeg ezért NYUGATRA térül el.
Viccen kívül, már régen komoly fejtörést okozott nekem, hogy vajon a ciklonok és anticiklonok mozgatják-e a légtömegeket, vagy épp fordítva: a levegõ mozgása hozza létre az alacsony és magas nyomású légköri képzõdményeket.
Végül arra jutottam, hogy ez is, az is igaz. A légnyomás és a légáramlás bonyolult kölcsönhatásban van egymással, nem véletlen, hogy a légkör mozgásait olyan bonyolult matematikai apparátussal lehet csak modellezni.

Résen leszek még kolléga, de egyelõre nem látom a helyzetet a dologban. Amint igen, aktivizálom magam, de utána tényleg pihi

A Coriolis erõ hatására keletre térülnének a légtömegek Link , ezt bonyolítják a ciklonok és anticiklonok, amelyeknek a tõlünk mért távolsága és földrajzi helyzete.. Szóval majdnem sírba vitt idén pár 100 km.

Nahát, ezek alapkérdések, és nagyon jó, hogy beszélünk róluk. Itt két szemléletmód ütközik
egymással: az egyik, hogy vannak a légköri képzõdmények (mint az említett skandináv AC) melyek lettek valahogyan, statikus dolgok, és áramlási rendszerükben mozgatják a különbözõ légtömegeket.
A másik, hogy éppen a légtömegek mozgása tartja fenn dinamikusan a légköri képzõdményeket. Például, az alacsonyabb szélességek felé mozduló sarki légtömegek a coriolis-erõ hatására nyugatra térülnek, és rátorlódnak a már eleve ott levõ levegõre. Ezért nyomásnövekedés áll elõ, kész az AC. A magasabb szélességek anticiklonjai számomra mindig azt jelentik, hogy tõlük keletre dél felé mozdulnak a hideg légtömegek.

"Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre."
Inkább skandináv AC viszi nyugatra a hideget, ha megfelelõ pozícióban erõsödik meg tõlünk északabbra az anticiklon, akkor lehet DK-en mediterrán ciklonokból jelentõs havazás, akár elõoldal mentesen is.

Az biztos, hogy a sarkvidék hideg légtömegeit a légnyomás-különbségbõl adódó gradienserõ készteti az alacsonyabb szélességek felé való elmozdulásra. Azonban amíg a szubarktikus alacsony nyomású övben nem jönnek létre jelentõsebb örvények (ciklonok), addig a coriolis erõ az említett sarkvidéki hidegtömböket nyugat felé mozgatja (sarki keleti szélrendszer)
Talán ez magyarázza azt a megfigyelést, hogy az idõben egymást követõ hidegleszakadások gyakran mind nyugatabbra történnek.
Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre.

Szép estét kivánok! Megerõsitem az elõbb felvetett vélemény(eke)t: az északi permanens hideg légtömeg - mivel benne legalább két jelentõsebb alacsoy nyomású területet is mutat a számitógépes modell - le fog jutni. A norvég Pettersen még az 1950-es évek végén kimutatta, hogy a sarki hideg levegõ ciklonális görbülettel/örvényléssel le szokott jutni alacsonyabb földrajzi szélességekre (az emlitett szakember szerint csakis ciklonok segitségével képes kimozdulni onnan, a sarki zónából). Valóban komolyan kell vennünk a hideg levegõ elárasztását. A meridionális áramlás miatt nagyobb esélye a mediterrán ciklonok újabb, de csak átmeneti epizódjára van esély, ami azonban korántsem jelent mediterrán ciklonsorozatot, mint azt korábban megéltünk.

Valóban, e mellett a kép mellett nem lehet csak úgy elmenni:
Link
Link
Meg merem kockáztatni, ilyen durva világ ezen a télen még nem uralkodott fent északon.
Hatalmas hidegtömeg északkeleten, tõle nyugatra 1065 (!) hepás grönlandi AC -tehát, a hidegnek bizony hajlama van az alacsonyabb szélességek felé való terjeszkedésre.
Ráadásul bõven 1 héten belül van a dolog, ezért bekövetkezése eléggé biztos.
Azt már meg se mutatom, hogy milyen mediciklonokat, északkeleti hidegelárasztást mutat a GFS mostani futása március 11.-12.- 13.-ra. Azért nem mutatom, mert szemben az elõbbi képpel, ez az idõtáv miatt közel sem biztos. Feltéve de nem megengedve, hogy mégis realizálódik, medicica-szakértõ soproni kollégánknak -aki nemrégiben jelentette be "nyári álomra" vonulását- megérné még egy darabig ébren maradni.
Mindenesetre, látva az idõjárás kifejezett hajlandóságát a mediterrán ciklontevékenységre, hihetõbbnek gondolom az ilyen jövõképet, mint a száraz hidegelárasztásokat.

Talán ahova eddig is. Keveredési zóna, sok csapadék.

Szépen összeszedted a dolgokat, viszont úgy gondolom, nagyon is komolyan kell venni a 200 óra feletti, körvonalazódó hidegbetörést, amely csúnya tréfát ûzhet velünk és a relatíve enyhe, havas tél végén egy bitang erõs zárást adhat ennek az évszaknak...
Párját ritkítóan masszívnak tûnik ez a hidegmag, É és K-Európa fáklyái a pincébe süllyednek és egyre inkább meginog a diagram szerte a kontinensen.
Pár napja, hete vázolgattam egy nagyon mozgalmas képet áprilisra... Lehet, hogy már hamarabb elõáll a rendkívüli szeszélyesség. Nézzétek a friss GFS térképeket! Csak utópia, de egyszerre jelenik meg rajta a 20-25 fokos t850 (Földközi-tenger középsõ medencéje) és a -30 fok alatti t850. (Oroszország)
Míg D és DK-Európában stabilan és erõsen átlag felett fut a fáklya, az északi területeken bõven alatta...
Nagy harc lesz ebbõl, sok ciklon, csapadék, havazás, viharok, tél és nyár egyszerre Európában. Mi hova fogunk tartozni vajon?

Ha északra tekintünk, már látszik az új ciklus, amit a bõdületes sarki hidegfelhalmozódás indít útjára:
Link
Északról dél felé haladva: hideglevegõ-cikloncentrumok-nyugati áramlásos zóna. Mindez teljesen szabályos. Egy nappal késõbb, ahogy illik, meg is kezdõdik az áramlási kép meridionálisba fordulása, a hideg leszakadása:
Link
Újabb 24 óra múlva a hideglevegõ már minket is érint, de az is látszik, hogy a zöm keletre megy el:
Link
Azonban -látszólag- még nincs veszve semmi, ugyanis a hidegleszakadás ismétlõdni látszik: nem egyszeri z-m váltás, hanem idõleges ingadozás meridionális és zonális áramlás között.
Link
A következõ képen viszont világossá válik, hogy a hideg megint keletre fut le:
Link
Aztán gyorsan fölénk terjeszkedõ AC, megszûnõ hidegadvekció:
Link
Ha "felsõbb szempontból" nézzük, nem is csoda az ilyenfajta kimenetel. Az elõzõ ciklus komplett lefutott, ráadásul jó kiadós mediterrán ciklonos fázis zárta. Most az elõoldali ill. zonális képek vannak soron, nem az erõs hidegelárasztás. S valóban, a folytatás ilyen:
Link
Link
Link
Stabil elõoldali pozició, délnyugatról masszív melegbeáramlás. Ráadásul alig több, mint 1 hét távolságra van, ezért erõsen komolyan veendõ. Azt kell mondanom, ez az idei évszakváltó szituáció: az igazi tél lezárása, a tavasz kezdete.
Az igaz, hogy utána mutogatja a modell a hideglevegõ ilyen-olyan utakon történû, különbözõ mértékû visszatérését, ami persze hihetõ. De mindez 200 órán felül van, a "vízválasztó" másik oldalán. Éppen ezért nem lehet véresen komolyan venni.

A hét legvégén esedékes elsõ kora tavaszi hidegöblítés valóban csak érintéses lesz (a java keletre fog elzúgni), viszont - anélkül, hogy a további modellfutások ismeretében lennék, feltûnõ a GFS-fáklya önmagához is hatalmas szórása március 8-a után, ami akár egy telitalálatos hidegadvekció lehetõségét is sejtetheti. Mivel a hivatalos szolgálatunk által közzétett ECM 14 napos (nagyjából március 1. felét magába foglaló) középtávú prognózis Közép-Európában a sokévi átlagnál 2-3 fokkal enyhébb hõmérsékleteket ígér, ebbõl az jön ki, hogy a hidegöblítések max. 2-3 napig tarthatnak, és az enyhébb periódusok lehetnek túlsúlyban. Viszont - ahogy elõttem megemlítették a kollégák - az enyhe idõszakok sajnos több-kevesebb csapadékkal is párosulhatnak, így a vízgyûjtõkben felhalmozódott tekintélyes hóban lekötött víztartalékok hirtelen olvadása fokozott ár- és velvízveszélyt eredményezne. Ezért végeredményben jól jönne, ha a következõ hetekben a tél olykor rövid idõszakokra visszaköszönne, hogy az olvadás fokozatosan, meg-megtorpanva menjen végbe

Elõtte felmelegedhetne az idõ,mielõtt jön majd a lehûlés.

Igen, az kimaradt, hogy a hónap elején megnyalhat a hideg, de a java keletre szakad le és gyorsan távozik majd.
Viszont az északon felgyülemlett zima nem látszik felszámolódni, így a március még hordozhat havas-hózáporos helyzetet magában bõven.

Eddig úgy tûnt, hogy az északi hidegmag kicsit eltolja a tavaszodást, most viszont egyre inkább arra tendálódik a dolog, hogy az azori térségben masszív ciklon tevékenység kezdõdhet a hónap elején, így itt déli-délnyugati áramlással enyhe légtömegek lehetnek meghatározók a hónap elsõ hetében legalább.
Viszont a napos, meleg, tavaszi idõ helyett továbbra is csapadékos, most már túlnyomórészt esõs idõszak jöhet, tovább növekedhet a belvizes területek nagysága.