Meteorológiai esélylatolgatások

GFS és ECMWF fáklya alapján is a jövõ hét közepétõl felettünk létrejövõ keveredési-zóna várható akár jelentõs csapadékkal. Tõlünk északra anticiklon száraz fagyos levegõvel, délre mediterrán ciklon vagy ciklonok enyhe nagy nedvességtartalmú légtömegekkel, a kettõ találkozása rajtunk vagy tõlünk délre lehet kissé. Jó eséllyel újabb havazás várható.

Annyi biztos: ha a hõcsere-ciklusok szemüvegén át nézzük a dolgokat, azt látjuk, hogy a jövõ hét elején, közepén új ciklus indul. A régi komplett lepergett már: a nyugat-északnyugati áramlásos (félblocking) szakból a hidegelárasztás fázisán át eljutott a mediciklonos állapotba.
Ez utóbbi jelentõs havazást okozott a Dunántúl nyugati felén. Most már ennek is vége: a mediterrán ciklon eltávozott, helyette a kontinens északkeleti, és középsõ részén elhelyezkedõ AC határozza meg az idõjárásunkat:
Link
Azonban ha a jövõ hét elejére, valamint észak felé tekintünk, látjuk az új ciklus kezdeti jeleit ( ilyenkor az alacsony nyomás minden esetben tõlünk északias irányban jelenik meg):
Link
Link
Ami itt megfigyelendõ, az a gyenge skandináv ciklon, és a tõle északnyugatra elhelyezkedõ magasnyomás.
Valamivel késõbb a folyamat határozottabb képet ölt:
Link
Link
Ezen történés, az új ciklus elindulása nyilván nem független a sarki tengeren nyugatról kelet felé lassan "elsétáló" hidegmagtól, mely az összes képen jól látható. Feltételezhetõ, hogy ennek jelenléte élezi ki annyira a hõkülönbséget, hogy ismét kezdetét vehesse egy ciklus.
Mindamellett az új ciklus nagyon gyengének imponál, a tél végi, általánosan lecsökkent hõdifferencia rányomja a bélyegét egész lefolyására. Például, szinte hiányzik a zonális fázis (hacsak ezt nem vesszük nyugati áramlásos idõszaknak ránk nézve:
Link
Link
Mutatkozik is valami vérszegény nyugatias légmozgás a tõlünk északra látható sekély ciklon által, de már ekkor nagyon feltûnõ a jókora blokkoló AC kifejlõdése és jelenléte a Skandináv-félsziget fölött.
Hamarosan teljessé válik a blokk, és belépünk a keleti áramlásos (mediciklonos) fázisba:
Link
Link
A ciklus légmozgásainak dinamizmusát alapvetõen a zonális fázis felgyorsult áramlásai adják, s ez most igen gyenge lévén, képtelen tisztességes alacsony nyomású teknõt, komolyabb ciklonokat generálni a kontinens centrumában és a Mediteráneumban. A mediciklonok sekélyek, és túlontúl távol is vannak tõlünk:
Link
Link
Ezek a képek igazi "semmilyen", jellegtelen tél végi idõjárást ígérnek a jövõ hétre. Talán a hét közepi gyenge ciklonális hatás okozhat majd jelentéktelen záporokat, hózáporokat (ahogy az OMSZ már jelzi is), aztán kelet felõl száraz hideg beszivárgása: mérsékelten hideg, csapadékmentes, eléggé nyugodt téli idõ a legvalószínûbb a hét második felében.
Azért vannak kérdéses pontjai is a helyzetnek. Például: 168 óránál (jövõ szombat) némileg aktivizálódni látszik a makrocirkuláció
Link
Link
Látható, hogy Délnyugat-Európában kimélyülnek a cikloncentrumok, és a jeges-tengeri hidegmag hatására az alacsony nyomás, gyors áramlási zónák is újra megindulnak dél felé.
Ha ezen déli, és északi alacsony nyomású terület fölöttünk össze tudna kapcsolódni, abból ez is lehetne:
Link
vagy ez:
Link
Ék, vagy "V" betû alakú grönlandi-skandináv AC, keleti és déli peremén rettentõ hosszú északkeleti légpályákon rendkívül erõs hidegadvekció térségünkbe.
Ha ez most elõállna, lenne szép világ!
De -a jelenlegi futások szerint- nem fog elõállni: túlságosan kiterjed kelet felé az észak-európai AC, az összekapcsolódás nem jöhet létre:
Link
Link
(De lássuk be, nem sok híja van...)
Másik kérdés a mediciklonok jelenléte. Pillanatnyilag úgy néz ki, ezek gyengék és távoliak lévén nem szólnak bele érdemben idõjárásunk alakulásába. De a mediciklonoknál -mint tudjuk- azért mindig ott kérdõjel. Ha kicsit feljebb jön, és/vagy jobban kimélyül valamelyik, máris okozhat csapadékot -talán jelentõsebb havazást is- országunknak legalábbis egy részén.
További kérdés a nagyon jelentõs északi hidegtömeg. Most úgy látszik, ez közvetlen hatást nem gyakorol ránk a következõ egy hét, tíz napban. A közvetett hatás a kérdés, valamint az, hogy nyomtalanul szétoszlik-e a hidegmag, vagy a késõbbiekben elindít-e újabb ciklust, generál-e fejlett teknõt a kontinens felett. De ez jórészt már március elsõ dekádjának kérdése.

Hát a zonalitás inkább kiütötte magát, mint beütött. Nem semmi tél ez, ha a zonalitás jelentené a havat, hideget és télies idõjárást, nagyon sok sírást kellene szegény fórumoknak elviselniük...
A jövõbeni kilátások terén sajnos az ÉK-i hidegleszakadást kell latolgatnunk. Ami biztos, hogy lesz, csak az erõssége és tartóssága kérdéses.
Szerencsés körülmény, hogy nincs ÉK-en erõs hidegbázis. Ez azt jelenti, hogy ha egy hétig áll fenn a blokk, addigra tud lecsorogni a komolyabb hideg, ráadásul némi javító körülmény (ritkás izobárok, veszteglõ hidegbázis) ezt jelentõsen lassíthatják. Ha az AC ránk húzódik a skandik felõl, akkor el is tolódhat ez és talán sose ér ide.
Rossz hír azonban, hogy ez a száraz hideg nem nyugati hideg (azaz jobban félek egy -5-ös T850-tõl ÉK felõl, mint egy -10es T850-tõl ÉNy-Ny felõl). Szép kis hótakaró van a hideg levegõ alatt, így csorog ide Link . A skandi térség 240 órán belül erõs AC Link Izland és az óceán sekélyes ciklonok Link (az operatív erõs ciklonokkal számol (12Z), de csak 240h felett, az meg is hozná a hõséget). A NAO és AO is 0 körül szóródik, tehát nincs erõs pozitív index sem, hogy ellensúlyozza a február végi skandi AC-t és ÉK-i hideget.

Ezzel tehát egy jó kis szkanderozás töltheti ki a februárt, keményebb hidegekkel, de kellemes maxikkal (az AC-hajlam miatt talán kevés csapadékkal: Link ).

Ultra-hosszútáv:
240 óra környékén rendszeresen megjelenik egy erõs hidegmag tõlünk É-ra. Tankönyvi példa Moszkva: Link , ahol a T850 átlag -15-ig csorog (átlag!). Ez bizony ránk szakadhat, ha összejátszik a skandi AC-val és felettünk se lesz túl erõs az AC. Nagyjából február végérõl beszélünk, tehát több napos kemény telet hozna, de már az elviselhetõ, kibírható és tél- és nyárfanként is élvezhetõ fajtából (1-2 nap havazás, 1-2 nap hótakaró aztán jöhet az enyhülés).

Egy biztos: a február sem enged a télbõl, átlagosra csinálja, de lesznek (és épp szakadó hó mellett vannak is) szélsõségek...

Ami még kérdés bennem, hogy ha a nyakunkba kapjuk a lábas hideget, vajon összejön egy-két befagyott tó és lehet természetes jégen korizni? A nappali maxT-k miatt már nem számítok erre, ellenvélemények?