Meteorológiai esélylatolgatások

Majdnem 100%-ban így látom én is. Lassan kijelenthetjük, hogy az izlandi minimum csak átmenetileg tud megerõsödni: Link
A ciklonaktivitás "átmászik" skandinávia fölé egy idõre Link , ami peremciklonokat generálva, hozzánk jó változatos, elõoldalak és hátoldalak váltakozását hozó, eleinte azért fõleg enyhébb, óceáni légtömegekkel elárasztó idõt hozhat. A nagyon nyitott kérdés még az, hogy a visszaépülõ AC hol lesz, a jelenlegi számítások szerint akár Brit középponttal sem lehetetlenLink , de ez persze még kutya vacsorája.
Ami egyelõre elkönyvelhetõ, az a pár napos zonalitás, amíg az izlandi minimum aktív tud maradni (max egy hét, ahogy most kinéz.)

Dehogynem látják :-) A friss GEM mintha (az egyébként általam is megfigyelt) ciklusnak megfelelõ forgatókönyv alapján készült volna: elõször átmeneti zonalitás, majd tengeri (maritim) hideg levegõ északnyugat felõl, blokkoló AC képzõdés skandináv-brit tengellyel, majd közte és a kelet-európai síkság irányába távozó ciklon között északira-északkeletire forduló áramlással visszatérne a hideg, mégpedig nem február 10-e után, hanem 4-5 nappal elõtte. ECM szerint is egyre délebbre csúszhat a frontzóna, így a zonalitás valóban csupán epizód maradhat csupán. A majdani kitavaszodáshoz ennek a pár enyhe napnak az égvilágon semmi köze nincs, sõt, kedvezõ esetben akár 2-3 hétre is visszaállhat a keményebb téli idõ, amely csupán február végén adhatja át a helyét egy - ezúttal már kora tavaszinak mondható - enyhe idõszaknak.

Lehet, rögeszmésnek fogok látszani, de újra és újra vissza kell térnem a hõtranszport (Namias) ciklusokra, mert úgy tapasztalom, az idõjárásnak ezt a -különösen télen- jól megfogható ciklikusságát teljesen figyelmen kívül hagyjuk hosszútávú latolgatásainkban.
Jelenleg a nem sokkal újév után kezdõdött ciklus utolsó fázisában vagyunk: dél és kelet felé távolodó mediciklonok, hátoldalukon lábashideg, emelkedõ légnyomás.
Innentõl kezdve magasnyomás (hideg légpárna?), elõoldali, déli szeles napok, majd zonalitás esedékes. E három lehetséges, s egymást követõ szituáció bekövetkezésének ideje, idõtartama kérdéses. Lehet, hogy a végén mégis makacsnak bizonyul a magasnyomás, ennek következtében a középtávon szinte biztosan bekövetkezõ melegedés a magasabb légrétegekre korlátozódik. De egyáltalán nem kizárt az sem, hogy az elõoldali-zonális jelleg lesz erõsebb, és komoly enyhülés, intermezzóként tavaszias idõjárás köszönt be február elején.
A zonalitást (ha kialakul, és valószínûleg így lesz) jelenleg én sem tudom hosszasnak feltételezni. Februárban ennek statisztikai valószínûsége eleve kicsi. Tél második felére, végére a hõkontraszt gyengül, lassan a dél és a délnyugat is lehûl -ez a gyors nyugat-keleti légmozgások ellen dolgozik. A február nagyon gyakran blockingos, tartós, vagy minduntalan kiújuló észak-északelet-európai anticiklonnal. Vagy, ha nem teljes a blocking, akkor félblocking áll fenn atlanti-parti anticiklonnal, nálunk északnyugati irányítással. Ez utóbbi inkább az enyhébb fajta telek jellegzetessége, mikor gyenge és/vagy nem expanzív az északkeleti hidegdepó. Vonalas zonalitás februárban, legalábbis tartósan, vajmi ritka.
Fõleg blockingos, hideghullámos elõzményekkel, mikor a december és a január is többé-kevésbé téli volt, valószínûtlen egy huzamosan nyugati áramlásos, enyhe február. Nem mondom, hogy nem volt példa ilyesmire, de az utóbbi évtizedekbõl mindössze 2 ilyen esetre emlékszem: 1996/97 és 2001/2002.
Rátérve arra a kérdésre, vajon a skandináv ciklon okozhat-e nálunk szép, havas, hideg napokat vagy sem, azt kell mondanom: mikor hogy. Az biztos, hogy a cirkuláció alapszabálya szerint a tõlük északra elhelyezkedõ alacsony nyomás nálunk nyugatias áramlással jár, s az télen valóban nem túl elõnyös. De ez stacionárius állapotra vonatkozik: az is lehet, hogy a makrocirkuláció átrendezõdõben van, a hõcsere ciklus zonális fázisa vált át meridionálisba.
Egyébként alapvetõ z-m váltás esetén, mikor tartósan hidegre "akar" fordulni az idõ, a hideglevegõ elsõ hulláma általában maritim, és északnyugatról kapjuk, skandináv központú ciklon hátoldalán. Az észak-európai magasnyomás, mediciklonokkal párosulva, lábashideg beáramlást eredményezve a következõ fázisban alakul ki, amint idén januárban is tapasztalhattuk. Ha e két fázis közel van egymáshoz, kissé "egybecsúszik", alakul ki a skandináv és mediterrán ciklonközpontok közötti frontálzóna, mely nagyon szép havas napokat okozhat nálunk.
A modellek éppen azért nem mutatnak most még skandináv anticiklont mediciklonnal, mert ez a felállás majd a soron következõ, még el sem kezdõdött hõtanszport ciklus második felében lesz esedékes, talán febr. 10. körül. A ciklusban a gyors áramlási zónák, az alacsony nyomás folyamatosan délre helyezõdik. Ezek elõször Észak-Európa fölött jelennek meg, délen még AC van. Késõbb a ciklonok egyre délebbre, a Mediterráneumban jelennek meg, ezzel párhuzamosan északon már magas nyomás uralkodik.

Nem vitatkozni akartam, hiszen nem áll messze egymástól az, amit valószínûnek látunk most. (félblocking, meridionális idõszakokkal: Link Link váltakozó hidegebb és enyhébb idõszakok. Ezekben változó esély van a télies és tavaszias idõszakok kialakulására.)
Mindössze két, tényszerû dologra hívtam fel a figyelmet:
- nem igaz, hogy télen skandináv ciklonból nem lehet nálunk téli idõjárási helyzet (ahogy a 2003-as felállás sem az egyetlen ilyen volt az elmúlt 15-20 évben.)
- nem igaz, hogy 0 futás mutatott volna skandináv AC-t, sem tegnap, sem tegnapelõtt, sem ma.
- hozzá kell azt is tennim hogy a visszahûlés esélye lassan minden modellen elég jól látható(GFS 12z most a legszebb példa rá.) Link
Az egyéni preferencia felé hajló latolgatás a hosszútávúban nemhogy elkerülhetetlen, de teljesen normális, sõt érdekessé teszi az egész témát. Viszont tényeket csak tényleg úgy írjunk le, ha azok igazak (és nem az említett egyéni preferencia szerinti túlzások kivetülései).

Kb. a Pápa-Bp.-Debrecen vonaltól északra 0 és -4 fok közti havi középértékeknél tart a január, attól délre 0 és +2 fok közt van a metnetes térképünk szerint. Nem ény-on hanem északon vannak a -3-4 fokok, pl. Sopronban is pozitív az anomália. Tegnapig ! Mától zord és téli napok sorozata jön, és országosan -5-0 közé várom a januárt, ami a mostani országosan kb. +1 fokos anomáliából kb. -1 fokot csinál. Valóban eddig nem volt zord a hónap legtöbb helyen, de az utolsó hét szerintem az eddigi leghidegebb lehet a télen. Talán legdélen nem megy (20 %) negatívba. Talán 6 déli megyét leszámítva hótakaró is volt elég meg havazás is, ény-on pedig 20-25 éve nem volt ekkora hó. Egy ilyen rekord azért elég szép !

Van jó 240 óra és rossz 240 óra, tudod jól 2003-ról pedig nem gyõztél meg 2-3 AC-s futás a skandi térségre nekem bizony legyintés. Pláne ezek mellett: fogyeljétek a hidegleszakadásokat az amerikai partvidéken:
Link Link Link Link Link
Folyamatosan kapja hideget az óceán, ami egy jó erõs ciklonnal reagál és küldi Európa felé. Ez mindenképp dinamikussá teszi az idõjárást, nehéz elképzelni egy tartós skandi, pláne brit anticiklont.
Csak azt cáfolom és kérdõjelezem meg, aminek indoklását nagyon gyenge lábakom látom állni. Aztán védd meg, igazold létjogosultságát és körvonalazódik a jövõ!

Nem muszáj ám mindig mindent erõszakkal cáfolni és dorongolni
Sajnos most nincs bõvebben idõm, de pár tényszerû dolog: a skandináv ciklon a tél második felében pont a hideget tudja lerántani Európa közepébe, ezért nemhogy kicsi, de nagyon jó téli, mediciklonos helyzeteket képes okozni. Nem 2003 volt az egyetlen, sõt, mindössze ott a legjobban jöttünk ki belõle. Természetesen lehet belõle meredek elõoldali is, mint amit most is mutat a GFS: Link
Szóval nem kell télellenes szitunak beállítani, mert egyáltalán nem feltétlenül az, sõt!
A második: az sem igaz, hogy egyetlen futás sem támogatna ugyanoda anticiklont: Link nagyon sok futás szalad szépen 1020 hPa fölé.
Egyébként a 2003-as dátum pont annyiszor fog még elhangzani, ahányszor a modellek hasonló szitut mutatnak, és a GFS linkje pedig pont ezt teszi most 240 óra, aki szokott elemezni, az tudja a beválási esélyeit, és ez a hosszútávú fórum, nemdebár?

Az ország felén az volt. Olyan,hogy országos szinten az legyen,az ritka mint a fehér holló.

Kemény január? hol? ÉNY igen, máshol semmi kb.

A zonalitás átmeneti jellegére (ha egyáltalán ki tud alakulni) egyre több a jel. Fura (?) egybeesés, de a két nagy modell egyaránt február legelejére tesz egy nagyon érdekes, 2003 február eleji nagy havazását okozó helyzetet: Link és Link
Azaz nálunk a nagy hóhóz egyáltalán nem feltétlenül szükséges a skandináv magasnyomás, nem kellett 2003ban és 1999-ben sem.
240 óra, szóval csak érdekesség, de volt már ilyen szitu, nem is egyszer - és 2003-ban pont ilyen elõzményekkel, mint ami most januárban volt. Az enyhülés átmeneti jellege itt is kristályosodik egyértelmûen: Link
Meglátjuk! Ahogy eddig, most is úgy látom, hogy tartós zonalitásra nem sok esély van.