Meteorológiai esélylatolgatások

(Enged meg kérlek,hogy beszóljak a témába.) Ha te is és minden más jóra való amatõr idõjárás elõrejelzõ ember,a modellek tendenciáját nézi,akkor nem szabad csak Európát nézni. Nyílván(gondolom) te is észre vetted a Skandináv félszigettõl északra elterülõ tenger felett masszívan fenn álló magas nyomású centrumot.Ennek keleti peremén Ék Eu. zúdul be a hideg levegõ,ami késõbb majd Skandináv és délebbi területek hideg elárasztásáért lesz felelös.Ahhoz,hogy ez fenn álljon, elengedhetetlen KELL, hogy legyen a Labrador félsziget szélét megcsíppentö vagy közvetlen mellette elvonuló ciklon/ciklonok.Amik tartós elõoldalukkal ostrom alatt tartanák Grönlandot,valamint megakadályoznák a masszivabb Ac-sodást,hideg felhalmozodást.Ez újra és újra megújjuló Ac hidat és teknösödést jelentene.A teknö java Nyugat Európán,mi meg a szélén csücsülnénk.
Én visszarendezödést nem látok a tendenciát elnézve.(Ecm,Gfs,Gem)Mi több jó jelként veszem a Gfs-en felbukkanó Skandináv fsz.északra,ékre elterülõ anticiklon térhódítását.Ez visszaköszön majd szépen nekünk,hiába a most keleti peremén lévõ sekély ék eu.i ciklonka és az északról felhalmozodó,csordogáló zima.Hogy egy metnetes szavával éljek: "Nincs pardon",mert ez az Ac véleményem szerint Dec.5 után átteszi központját vagy Skandináviára vagy délkeletebbre csúszik teljesen feltöltödve hideggel Ék.Eu.i Ac.ként.

Hazánk idõjárását tekintve Nov.29tõl elér minket a teknõ és azok két élû ciklonjai,mint említetted akár két lépcsös lehûlésben,'tengeri hideg' légrétegzetüvel,bizonytalan mennyiségû hideggel.Hogy hol és mennyit és hogyan lesz-e képes leszakasztani, a Skandináviába betüremkedõ hidegbõl elég nehezen megfogható dolog.Talán sikerül-e szárazföld felöl érkezõ,pince aljai harmatpontú levegõt 1 ciklonnak ránk zúdítania hátoldalával az még kérdéses.De véleményem szerint Dec.5 után válhat uralkodóbbá az É,Ék áramlás.Fõképpen ez a teknõ keletebbi áthelyezödésében és a benne búzgón tevékenykedõ ciklon/okban lesz keresendõ.

Arról írtam, hogy a modellek még mindig azt pedzegetik, hogy a mostani átmeneti blocking nem lesz elegendõ ahhoz, hogy érdemi hátoldalt is kapjunk az Atlanti térségbõl ránkmozduló ciklonokból.
Ami ezzel szemben az én latolgatásom, hogy ezúttal hátoldalba kerülünk, és akkor bizony kemény hideg napokat fogunk átélni, és az azt követõ elõoldal is elhúzódó hidegpárnával kecsegtet gyenge K -DK áramlás mellett. Alapvetõ különbség 2006/2007 teléhez képest, hogy idén nincsen "szigorúan monoton" zónalitáú idõszak, hanem "blockingos" és "zónális" epizódok váltakoznak, mondhatni õsz óta egyre inkább a "zónalitás" javára, csakhogy ez a "zónalitás" sem klasszikus, hanem valamiféle félblokkingos, ugyanis nem a 2011 es azori orrozásból jött a meleg, hanem egy K Afrikai és Arab országok felett kiépült "hõséggócból", az orrosodás nem ok volt, hanem legfeljebb átmeneti következménye A D-DK i meleg légtömegek térnyerésének, és többnyire a legerõsebb elõoldalakhoz kötõdik ami már maga a blokkingot megelõzõ pillanatnyi állapotban 2-4 nap erejéig jött létre. S e legerõsebb elõoldalakhoz mindig masszív teknõ társult elvágva az orrot a NY oldalán lezúduló hideg légtömegekkel, amelyek eddig csak az ország egy részét tudták meghódítani.

Kérdés, hogy most Tél tábornok hódításai eljutnak-e a Balkánig, vagy ismét határainkon belül reked meg valahol. Ha eljutnak akkor a késõbbiekben is , a tél második felében számíthatunk akár kemény, hideg periódusra is, ha nem, akkor csak némi szerencsével foghatunk ki télen néhány napos évszaknak megfelelõ idõjárású idõszakot. Én arra tettem a voksomat hogy ugyan pengeélen áll a helyzet, de lesz igazi télies idõszak. Mivel ezúttal is ütközõzóna leszünk, nagy az esély a komoly csapadékra, ami legalább az ország egy részén hóban jön le, ha mégsem, akkor a csehek és osztrákok és olaszok fognak 2-3 méteres hóba fulladni :-)

Tartós zonalitás lehetõségét nem annyira látni szerintem, ahogyan írod is, ÉK-en már halmozódóban van a hideg levegõ. 2003 októberében is korán jött a tél, utána volt enyhe idõszak, aztán késõbb még is lett tél, 2004. március 5-10 között bizony komoly havak voltak fõleg a Dunántúlon... így most ebbõl nem tudom levonni, hogy ugyan 2006-ban is korán bejött a tél november elején voltak hózáporok meg hidegek, de utána egy elég markáns nyugati irányítás állt elõ. Jelenleg nem sok esélyt látok erre a halmozódó hideg légtömegeknek köszönhetõen, viszont ez még sok mindenen múlik, messze van még a tél java, dereka. Mindenesetre a jövõ hétre még jelentõs melegedést, megélénkülõ déli, délkeleti áramlásra számítok, nappal 15-16 fokos maximumok is lehetnek majd a déli országrészben, ami bizony lényegesen magasabb mint az átlagos, ilyenkor megszokott. Aztán valamikor a jövõ hétvégére várom azt a fordulatot, amikortól ismét visszaesik majd a hõmérséklet, északnyugatira fordul a légáramlás és elmúlik ez a tavaszi enyheség. Tartósan megmaradó havazást nem várok még egy darabig, nincsenek meg az adottságok, ettõl függetlenül, hózápor, havas esõ a lehûlés után elõfordulhat. A karácsonyra meg még nem merek latolgatni

"Amennyiben karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok."
Ez bizony saját megfigyeléseim szerint is rendszerint így van. Nyilván vannak (történelmi) kivételek, de az általam végigélt telek jobbára ezt igazolják.
Ellenkezõleg: ha év végéig volt legalább egy kiadósan fagyos, megmaradó havas idõszak, úgy az a tél hátralevõ részében valamikor szinte biztosan "visszaköszön".
Két rövid megjegyzésem volna még a mostani, és a közeljövõben várható helyzethez.
1. Amennyiben masszívan rászakad a hideg Nyugat-Európára, így kapunk elõoldali enyheséget, ez nem volna a tartós téli enyheségre jellemzõ szinoptikai kép. A huzamos enyhe idõt általában déli magas és északi-északnyugati alacsony nyomás közötti ny-dny-i áramlások okozzák. Ilyen esetben Nyugat-Európában is enyhe az idõ. Ha tõlünk nem messze nyugatra komolyan téliesre fordul az idõjárás, az arra utal, hogy a közelünkben van hajlam a poláris légtömegek délebbre helyezõdésére, elõbb-utóbb nagy valószínûséggel minket is hidegelárasztás ér majd.
Mindamellett az is "bent van a pakliban", hogy -tekintve a nyár végi, õszi elõzményeket- valóban komisz enyhe lesz idén a telünk. Az október végi "puskapor ellövés", meg a jövõ hétre kinézõ 15+ fokos enyheségek mindenesetre elõrevetíthetnek egy 2006/2007-es szcenáriót.
Egyelõre egy olyan momentumot látok, ami ennek némileg ellentmond: az Északkelet-Európában lassan, de biztosan gyûlögetõ hideg légtömeg. Ha itt tartós hidegmag jönne létre, úgy lényegesen kisebb lenne nálunk az esélye rekordenyhe télelõnek, mint 2006-ban volt.

GFS perturbációk és egyéb modellek folyamatos és részletes megfigyelése.

A hidegpárnát arra számoltam, hogy elõtte kapnánk egy erõs hidegöblítést. Habár a jelenlegi GFS és ECM fáklyák lassan-lassan buktaszagúnak éreztetik a hóeleji lehûlésrõl szóló prognózisokat. A blocking csak szalmalángéletû lenne, s csak arra lenne elég, mint eddig, hogy bezavarja a ciklonokat a kontinens belsejébe átmenetileg, ami jó esetben az ország nyugati felére hozna egy napos átmeneti havazást, keleten meg 10 fok alá sem menne. Ez esetben nem egy "kívánságmûsor", hanem egy 2006-2007 es tél elé néznénk, és már ültethetem is a jövõévi paradicsom és paprikapalántát...
Ugyanis megfigyeléseimre alapozom, hogy amennyiben Karácsonyig nem köszönt be tartósabb, legalább 1 hetes fagyos, hideg, nappal is 0 fok közeli idõszak, akkor a tél további részére sem jellemzõek tartós hideg idõszakok.

Nos persze ez a ló tulsó oldala, ám a fáklyák most ezt prognosztiálják, s jelen tapasztalatokból eredõen annak is van valószínûsége, hogy beragadt a verkli.

Pár dologgal nem értek egyet.

"ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk"

Ez nem így volt, mert az egész nap ködös helyeken is 4-6 fok volt a Tmax, ez esetben a 2 fok elég jelentõs.

"Majd ismét megnyugvó immár tartósan ködös, konzerváló, hidegpárnás idõt esetleg néha egy- egy "tisztasági festésre" számítok a hóborította területeken."

Már amennyiben lesznek tartósan hóborította területek. Ez még messze nem biztos, sõt, jóval nagyobb az esélye, hogy az ország jelentõs részén nem lesznek. Így viszont egy hideg stratus-hoz nem ártana már negatív T850-nél "befülledni", különben marad az 5 fok körüli hidegpárna.

Én pedig DK irányból várom a légtömegeket a visszarendezõdés alkalmával, a Földközi tengerbe ragadó gyenge medikkel tõlünk távol. Azenyhülés mértéke jelentõs függvénye annak, hogy az ezt követõ hidegbetörés után mekkora a ráció abban, hogy újra 10-15 °C T850 es levegõ kerül A Balkán és Kisázsiai területek fölé, és mennyi ideig tart a melegnek majd visszakapaszkodni északibb szélességekre, sõt lesz -e egyáltalá erõsebb elõoldal. Ugyanis jelenleg a viszonylag enyhe idõt annak köszönhettük, hogy napközben még fel-felszakadt ködpárna, ahol nem, ÉK területeken ott már most is 2-5 fokban maximáltunk, míg december közepén hasonló helyzetben országos köd maradna egész nap és 0 -2 fokos maximumok és ettõl néhány fokkal alacsonyabb minimumok lennének valószínûek. Egy szárazabb verzió AC déli pereme szintén keleties áramlást sejtetne, ami esetünkben decemberben szikrázó napos idõt hozna 0 és +5 fok közötti T max -szal éjszaka viszont kemény -10 (hó esetén akár -20) alatti minimumokkal ami egy nagyobb havat csak lassan erodálna el, avagy inkább tömörödne, kristályos jeges állapotot venne fel Karácsonyig.
E

Azt külön nem írtam le, hogy a keleti, északkeleti AC megmarad, mert ez gyakorlatilag benne van az Elõzmények/Visszarendezõdés részben.

Viszont szerintem egy AC déli peremen való hidegelárasztás egyáltalán nem biztos, hogy stratus-t okoz, hiszen onnan gyakran extrém száraz légtömeg szivárog be a medencébe, ami a kis hõingás/köd-stratus helyett erõs éjszakai fagyokat, de napos, nem túl hûvös nappalokat okozna - legalábbis egy ideig.

Mindazonáltal én inkább nyugatias, vagy délies irányból várom az áramlást a visszarendezõdés után, mint KÉK felõl. Persze ez még olyan messze van, hogy bármi lehet.

Elõzmény: Link

Nos, úgy tûnik, hogy érkezik az a teknõ, mely 11 napja még csak esély volt, észak-atlanti blokkoló AC-híd keleti oldalán alakul a helyzet. Próbálom epizódokra bontani az általam várt eseménysort.

1. Az elsõ körben Grönland térségébõl leszivárgó hideg komoly ciklontevékenységet gerjeszt a délebbi szélességeken is, így a nyugat-európai teknõ elõoldalán pár napig minden bizonnyal az átlagosnál jóval enyhébb idõre számíthatunk, valószínûleg nem túlzás rekordközeli meleget prognosztizálni.

2. (11.27.-12.01.) A teknõ szép lassan kelet felé tolódik az idõ elõrehaladtával, a hónapforduló környékén, december elsõ napjaiban elér minket a ciklonok csapadékzónája és vele együtt a hideg is megérkezik a magasban. Ez azonban még nagyrészt "tengeri rétegzõdésû" légtömeg lehet, ami legfeljebb a hegyekben okozhatna télies idõt.

"3." (12.02-03.) Ezt a részt idézõjelbe teszem, mert sok minden nem indokolja, de látok esélyt a ciklonsorozaton belül olyan forgatókönyvre, hogy két ciklon között egy pici elõoldalt kapunk, kétlépcsõs lenne a lehûlés.

4. (12.04-08.) A teknõ és vele együtt a ciklonok végül teljesen Közép-Európa fölé kerülnek. Közben Észak-Európát kelet felõl elönti a hideg, ám nagyon messzirõl, Szibéria keleti részérõl szivárog oda. Véleményem szerint ez lesz az az idõszak, amikor legnagyobb esély lehet télies idõjárásra. Egy jól elhelyezett ciklon és máris itt van a -4, -8 fokos T850, ami ez esetben már bõven elégséges havazáshoz, lévén ez már "szárazföldi rétegzõdésû" légtömeg lenne.

5. (12.04.-) Az elõzõ epizóddal párhuzamosan én egy másik jelentõs mozzanatra is számítok, ez pedig nem más, mint a visszarendezõdés. Úgy gondolom, hogy nem lesz tartós az észak-atlanti magasnyomás, újraindul a ciklongyár és a mostanihoz hasonló makrokép tér vissza. Ez a magasban elõbb-utóbb természetesen enyhülést jelent, de egy direkt AC hidegpárnát okozhatna, ami akár már akkor is beállhatna, amikor még hidegebb légtömeg van felettünk, így egy valóban hideg stratus-os helyzet is benne van a pakliban, fõként ha hótakaró is összejön. Gyanítom, hogy nem ez a valószínûbb verzió, hanem inkább egy jelenlegihez hasonló, de attól pár fokkal azért hûvösebb, itt pedig vissza lehet ugorni az elõzményekhez.

Összefoglalva:

- masszív teknõ elõoldal után erõs lehûlés következik;
- sok vagy nagyon sok csapadék valószínû;
- szerintem a váltás csak átmeneti lesz és visszarendezõdés követi.

Kiegészítés: az ország ÉNy-i felén jóval nagyobbnak ítélem meg a téltámadás esélyét, mint a "másik oldalon".

Ui.: némi konvektív csemegére is van esély a teknõ közeledtével.