Meteorológiai esélylatolgatások

Értem én a "deriválós" okot, de Te is jól tudod, hogy nem erre hívtam fel a figyelmet. Azt mondtam csak, hogy a mondanivalódban hangsúlyoztad, hogy bár alacsony volt a nyári jégtakaró, most már minden nagyjából rendben és tér vissza a rendes kerékvágásba (lehet még játszani a szavakkal, de ezt mondtad). Nos, én csak annyit mondtam, ez nem igaz, a meredek kevésbé meredek, mint kellene lennie (jó értelmes mondat), magyarul a derivált alatta fut a sokéves átlagnak. Ne felejtsük továbbá el, hogy ilyenkor kevesebb hiány is drasztikusabb, mint a legforróbb nyári napokban, azaz a helyzet most harmadakkora hiány esetén sem harmadannyira vészes.
A globális felmelegedést nem akartam idekotorni, arról a véleményem kiforratlan, nem tartom elég okosnak magam a véleményformáláshoz

Ahogy egyre többet hallok róla Tõletek, egyre összetettebbnek és átláthatatlanabbnak látom a rendszert. Nem vagyok elvakult klímaszkeptikus (ó az ember hatása elhanyagolható, semmi közünk a jelenlegi klímaváltozáshoz, stb.), de IPCC-féle hokiütõ-forgató sem. Sajnos az elõbbi csoport pont ugyanúgy viselkedik, mint a második, csak az elsõ csoport fegyvere az, hogy globális összeesküvés-elméletek folynak a politikusok gonosz összjátékával (ennek egy része lehet csak igaz), a másik oldal pedig az adatok feletti kizárólagos hatalommal él vissza úgy, hogy pénzt vár cserébe a számítási végeredmények milyenségében érdekeltektõl. A sárdobálás innentõl nagyon hasonló elven folyik és ebben a forgatagban nehéz higgadt tudósnak maradni, pláne hogy még milliónyi ismeretlen változó van a rendszerben, ezek súlya is csak lassan derülget ki.
A sarki jégtakaró és szegény kihaló jegesmedvék az IPCC-hokicsapat fegyvere, a déli-sarki a másik csapaté (bár itt vezet az IPCC), a hokiütõ pipájának "be nem következése" a szkeptikusok érve, a cáfolhatatlan CO2 az IPCC-é stb. stb. Közben nem tudjuk a CO2 - T2m eltérés kapcsolatát, nem tudunk megbízható hosszútávú (több év/évtizedes) modelleket megfelelõ megbízhatósággal készíteni, mégis keményen bírálja az egyik a másikat.

Nos ezért javítottam csak ki a tévedésedet, mert a felhasznált adatod hibás volt. A következményekrõl nincs elképzelésem, tetszik amit írsz és írtok a télrõl, de nem tudom felülbírálni, kijavítani vagy sajátot írni. Belekötni nyilván nem szerettem volna magába az elõrejelzésbe.

Jelentem

0

Thermometer

2012-11-12 12:33:33

#68677

68676. Rudolfking 68671

#68677

68676. Rudolfking 68671

Tulajdonképp nem akartam az arktikus jégborítottságra "kihegyezni" a mondanivalómat annál is kevésbé, mert a mi telünk milyensége köztudottan csupán indirekte függ össze azzal. Nem is értem, hol a vita köztünk. Azt írod, hogy nem igaz, hogy meredeken ívelt felfelé a jégmennyiség görbéje, hiszen most is rekord alacsony a jégkiterjedés.
Itt bizony fogalomzavar van, a függvényérték van összekeverve az elsõ derivált értékével (Te, mint egzakt képzettségû, nyilván tudod, mirõl beszélek)
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az ember szén-dioxid emissziója elvileg melegíti a légkört. De remélem, Te sem osztod azt a véleményt, hogy a sarki jégsapka állapota csupán ennek a függvénye. A Kara és a Barents-tenger gyengélkedésének (és ezzel a totális jégborítás alacsony voltának) szinte biztosan van makrocirkulációs oka is.
Egyik lehetséges magyarázata az észak-atlanti tengeráramlás rendellenes viselkedésében van.
Emlékszünk, ez néhány évvel ezelõtt északnak kanyarodott, és a Baffin-öblöt melegítette.
Véleményem szerint jelenleg kompenzatórikusan fordult Eurázsia felé, és jut a szokottnál keletebbre felé, éppen a kérdéses tengerrészeken okozva jégolvadást (ill. gátolva a befagyást)
Persze, ez csak egy ötlet. Legjobb lenne látni az aktuális ábrákat az észak-atlantiáramlat útvonaláról. Úgy sejtem, hogy a tengeráramlat anomáliái elsõsorban a légáramlatok milyenségében lelik magyarázatukat. Eurázsia északnyugati szélén nagyon gyakorivá vált az északi zonalitás. Tavaly, tél elején szintén a viharos, enyhe délnyugati szelek törték össze, kergették el a jeget a Kara-tengerrõl. A lényeg, hogy a mostani légáramlási, tengeráramlási anomáliának is jelentkezni fog majd az ellentettje. Aligha hihetõ, hogy a szóban forgó tengerrészek jégborítottsági görbéje eztán hokiütõ-szerûen "lemászik" a koordináta rendszerrõl.
Ezek után latolgassunk kissé a fentiek függvényében. Az a megállapítás, miszerint a mi téli idõjárásunk nem nagyon függ az arktikus jégborítottságtól, nyilván csak bizonyos határok között igaz. A sarki jég olvadásával rengeteg hõt von el, ill. a jégtábla, és az azon levõ hóréteg elszigeteli a fölötte elhelyezkedõ légréteget a "meleg" tengervíztõl, ezért az ilyen területen hideg anticiklonok képzõdhetnek. Valamekkora behatással nyilván van a jégkiterjedtség a sarki hidegbázisra.
Egyszer már felvetettem, hogy az északi-sarki és a szibériai hidegpool lehet, hogy bizonyos antagonizmusban van egymással.(A tavalyi tél igazolni látszott az elképzelésemet)
Ha ez tényleg így van, idén is dominálni fog a kontinentális, "lábas" hideg.

Jelentem

0

Thermometer

2012-11-10 20:26:03

#68671

Mit mondhatunk a küszöbön álló tél kilátásairól jelen pillanatban? Nézzük a tényezõknek tekinthetõ körülményeket: elõször is, a teljes egyértelmûséggel elõoldali- anticiklonálisnak, száraz-melegnek mondható õszelõ enyhe decembert, és nagy valószínûséggel szintén átlagosnál enyhébb januárt helyez kilátásba. Ilyen esetben a "szendvics" tél is elég gyakori: õsz végén, ill. tél elején, és februárban többé-kevésbé hideg idõszak, közte enyheségek. Ez tapasztalati tény, mely természetesen nem abszolút érvényû.
A szibériai hófelhalmozódás idén elég korainak, jelentõsnek látszik. Az arktikus jégborítottság minimuma ebben az évben roppant alacsony volt, de ezt követõen meredeken felfelé ívelt a jégmennyiség görbéje. Ebben a tényben bizonyos mértékig a hidegbázis fejlõdési, regenerálódási hajlamát láthatjuk. Napfoltmaximum közelében vagyunk, mely általában nem kedvez a kemény telek kialakulásának. De vannak vélemények, melyek szerint a vártnál elõbb, már mostanra túljutottunk az egyébként is szokatlanul alacsony naptevékenységi csúcson.
A Hari Seldon féle decemberi prediktor, mely a szeptemberi idõjáráson és a szibériai hómennyiségen alapszik (és amit okunk van figyelembe venni) átlagos koratelet mutat.
Azonban véleményem az, hogy a tél szerelmesei mégsem dõlhetnek nyugodtan hátra a karosszékben -igaz, egyelõre nem kell gyászolniuk sem.
A magam részérõl 4 verziót állítok fel, melyek azonban -ahogy látni fogjuk- korántsem egyforma valószínûségûek.
1. "Szendvics" tél, a 2006/2007-es télhez hasonló forgatókönyvvel. Eszerint a "szendvics" elsõ hideg elemét a közelmúlt (október vége) erõs lehûlése alkotná, a második majd valamikor februárban jönne, elég gyenge formában. A kettõ között kezdetben elõoldali-anticiklonális, majd zonális enyheségek. Ezt a verziót már csak statisztikai ritkasága miatt sem gondolom különösebben valószínûnek.
2. "Szendvics" tél, jelentõsebb hideg idõszakokkal -mint például az 1983/84-es tél. Ebben az esetben a "szendvics" elsõ hideg eleme még nem ért véget, jelenleg annak relatíve enyhe idõszakában vagyunk, melyet november végén, december legelején megint hideg periódus fog követni. A modelleket elnézve jó esélyünk van erre a forgatókönyvre. Bár pillanatnyilag elõoldali a felállás, de északon, északkeleten jelentõs hideg légtömegek "ólálkodnak", melyek a friss futások szerint elõször északkeletrõl megközelítenek, majd nov. 20. környékén é-ény-ról el is érnek minket. A hidegebb fajta szendvicstélnek véleményem szerint idén nagy a valószínûsége.
3. A téli hideg csak december elején jön meg, és itt marad a napforduló környékén is. Ebben az esetben a tél nem "szendvics", mert az ilyen hidegek szinte biztosan kitartanak minimum január közepéig. Van példa a fenti lefolyásra a viszonylag közeli múltból: 2002-ben november eleji télies intermezzó után rendkívüli elõoldali enyheség jött a hónap közepén, ami fokozatosan mérséklõdve végül december elsõ dekádjában helyt adott a kontinentális zord hidegnek. Ami a tél második felét, január végét és februárt illeti, újra kétfelé ágazik az út: vagy megenyhül a januári hideg februárra, mint pl. 1978/1979-ben, vagy 2001/2002-ben, vagy
4. kitart a fagy március elejéig.
A magam részérõl igazi hosszú, szigorú télen meglepõdnék az idén -a 4. változatot nem tartom túl esélyesnek. A 3. azonban könnyen elõfordulhat.

Jelentem

0