Meteorológiai esélylatolgatások

Nem vitatom, hogy a fennálló kép inkább meridionális, fõképp a nyugatias áramlás hiánya miatt. Ennek ellenére a hidegleszakadások mégsem jutnak annyira mélyre, max a brit szk aljáig és Európa ÉNY partvidékéig jutnak el, nem ütnek mély sebet az Azori által növesztett orrocskába, legfeljebb arra lesz jó, hogy kicsit "megfürdeti az óceánról jövõ áramlásokat a Szaharában", amely aztán dél felõl nekünk jön, ez a dolog kulcsa.

Eddig könnyen közelünkbe férkõzött igazán hûvös levegõ, de most már 2-4 fokos T850 nek vége. Azt nem tudjuk, hogy egy elõrejelzett melegnyelv mennyire kap bennünket telibe, de azt feltételezem, hogy a következõ idõszakban többesélyes, hogy valamelyik beletrafál. Itt a Kárpát-medencében nem gyakori hogy hetekre beenné magát a stagnálva a +15 feletti izoterma, bár van rá példa, de ezek úgy stabil 32-34 fokokra jók többnyire a nyár második felében, az a pumpálós hõség jellemzõbb ami a tavalyi szezon 1/3 ánál 39 fokot hozott, ilyen erõs melegadvekcióból adódott, s bár a 22 fok is megnyalt, néhány nap és már a 10 fokos izoterma alatt találtuk magunkat, azonban újabb 1-2 nap múlva egy újabb melegnyelvet kaptunk. A szezoncsúcsokat többnyire a kiélezett erõs elõoldalak adják, egy ilyen sorozatra számítokaz elõttünk álló hetekben.

A meridionalitás-zonalitás kérdését nem akarom feszegetni, értelme sincs ebben az esetben. Csak halkan jegyzem meg, hogy az é-d tengelyû (grönland-azori) AC, mikor nincs számottevõ nyugati légmozgás az Észak-Atlantikumban, viszont említett AC keleti oldalán leszakad a sarki hideg, az én olvasatomban inkább meridionális szinoptikai képnek felel meg. A GFS északi hemiszférára vonatkozó térképei 180 óránál úgyszintén elég jellegzetes, é-d-i hõtranszportra utaló hõmérséklet-eloszlást mutatnak. (Megemlítem, hogy ezen, sarki hidegbázist is ábrázoló térképeken következetesen ott van az Északnyugat-Európa fölé nyúló "hidegláb". Innen tehát a sok sárga és zöld szín az ECMWF T850 térképein az elkövetkezõ 10 napban) 180 óránál pontosan az történik, amire elõzõ írásomban utaltam: egy bizonyos helyen messze északra felnyomul a meleg, szubtrópusi levegõ (Kelet-Európa), míg ezzel összefüggésben egy másik helyen mélyen délre leszalad a sarki hideg (Brit szk. és részben Nyugat-Európa)
Ez a helyzet hasonló ahhoz, ami április legvégén, május elején a kánikulát hozta. Más kérdés, hogy ECMWF szerint a GFS-en 180 óránál látható melegadvekció nem kap telibe minket, inkább tõlünk keletre "garázdálkodik" majd. Készséggel aláírom azt az állításodat, hogy hajlam van stagnáló ciklonok elõoldalának felettünk való "beragadására". Azonban, legalábbis fent említett modell szerint, egyelõre viszonylag gyenge, múlékony melegnyelvek érnek csak el minket, átmeneti, pár napos hõmérsékleti felugrálásokat okozva. Most is azt látom a térképeken, mint eddig: a hónap közepéig nincs nyoma annak, hogy a déli forró légtömegek tartósan befészkelik magukat Nyugat vagy Közép-Európába. A Balkán és Kelet-Európa persze más kérdés. Továbbra is nagyon sok a "sápadt" (sárga és zöld) szín a hõtérképeken. Szóval, összességében úgy látom, hogy igazi, "keményvonalas" hõhullám jún. 15.-ig szinte biztosan nem lesz, de talán még a napfordulóig sem. Azt viszont tartom, hogy valamennyivel ezután bekövetkezik a hõhullám, a tavasz végi kánikula visszaköszön. 2010-es orosz hõséget ellenben nem vizionálok: az olyan bõdült anomália volt, ami lehet, 100 évben csak egyszer jelentkezik. Kicsit másként alakul ennek a nyárnak az eleje, mint eddig vártam. Nálam határozottan a hûvösebb (kevésbé forró) változat felé billent a mérleg nyelve.

Az ECMWF térképeit nézegetve a következõ véleményt formáltam az elkövetkezõ 10 napról: elõször is, az Észak-Afrika felett elhelyezkedõ magas nyomású, forró légtömegek felkeltik az európai hõhullám HALVÁNY gyanúját. A hangsúly ez utóbbi szón van, mert említett légtömegek egyrészt elég messze vannak még, jelentõs északi expanziója a szubtrópusi magasnyomásnak és hõségnek egyelõre nem látszik. Keskenyebb nyelvet ugyan nyújt felénk a forró légtömeg, éppen e hét végén "megnyal" a 16 fokos T850, ha minden igaz. Ebbõl bizony kinéz 2-3 telivér nyári nap.
Másodsorban viszont északon-északnyugaton nagyon sok még a sápadt szín: például most szerdán a 4 fokos izoterma közelít meg, ami, ha nem is feltétlenül jelent kifejezetten hûvös idõt talajközelben, az igazi meleget mindenképp kizárja. Az e hét végi fellobbanást követõen pedig jövõ hét elejére ismét 8C körüli hõmérsékletet mutat a modell 850 hepán.
Feltûnõ még a kezdeti, határozott zonalitásos elemet (azori AC és a tõle északra levõ ciklon között nyugatias áramlás az óceánon) tartalmazó kép után a meridionalitás ismételt uralomra jutása az idõszak vége felé, hatalmas atlanti-óceáni, é-d tengelyû anticiklonnal. Az indexek egy ideje lefelé tendálnak, nulla körül, vagy kicsivel alatta vannak. Erre külön felhívom a figyelmet: a meridionális muszterek további túlsúlyát sejteti, és a magas szélességek anticiklonjainak relatív erõsségét a térítõi magasnyomással szemben.
Jelenti még azt is, hogy a (sekély) ciklonok, hidegcseppek valószínûleg idõnként vendégeink lesznek a következõ hetekben-hónapokban.
A meridionalitás feltehetõ uralomra jutása, plusz az a tény, hogy a forró és kifejezetten hûvös légtömegek egyaránt relatíve közel lesznek, instabillá, "kötéltáncot járóvá" teszi a 10 nap (és talán még az ezen túli idõszak) idõjárását. Elõfordulhat, hogy VALAHOL messze északra felnyomul a forró levegõ, s ezzel összefüggésben egy másik helyen mélyen délre leszalad az északi hideg. Nyilván erre utal a hõmérséklet fáklya nagy szórása, amit az elõttem szólók említettek. A kérdés, hol lesz a VALAHOL. Nem kizárt, hogy a meridionalitásra jellemzõ hõmérsékleteloszlási kép "mozdulatlanná mered", hosszú ideig hûvös lesz bizonyos helyen, és ugyanúgy sokáig forró a másikon, ahogy pl. 1976 júniusában volt.
De az is elképzelhetõ (sõt, ezt látom hihetõbbnek) hogy frontátvonulások révén hol az egyik, hol a másik oldalra kerülünk majd. Erõsen hullámzó hõmérséklet-menet, gyakori, nagyrészt konvektív csapadék lesz (lenne) az eredmény.