Meteorológiai esélylatolgatások

Azért idén januárban eddig is havazgatott -legalábbis az ország keleti harmadán. Azután ott volt novemberben a nagyon kifejezett hideg légpárna és szárazföldi hideg. Az enyhe idõ ellenére, legalábbis nálam, eddig elmaradtak a gyakori 10 fokot elérõ, meghaladó maximumhõmérsékletek. Ez mind különbség 2006/2007-hez képest. A szinoptikai kép lehet persze hasonló, hisz zonalitás esetén a légnyomás-eloszlás, az áramlási kép eléggé uniform.
Ahogy többször is írtam, nincs két egyforma évszak, idén sem fognak pontosan úgy alakulni a dolgok, mint a rémes 2007 januárban, februárban. Nem hiszem, hogy ez a tél teljesen levesbe megy!

Így igaz, a következõ 2-3 hét, mint vízválasztó teljesen helyénvaló! Hiszen 2 hét múlva - január 25-én lesz az egyházi naptár szerint Szt. Pál napja, pontosan a híres "pálfordulás" napja, ami a népi idõjóslásban egykor igen fontos dátum volt: eleink azt tartották, hogy amennyiben Szt. Pál napjáig zord volt a tél, utána lassan enyhülni kezdett, illetve ha addig lagymatag volt a tél, utána viszont bekeményített. Nem véletlen, hogy a hírhedt 2006-2007-es "télen" is január végén veszítettem el a reményt, hogy lesz-e még valami - nem is lett. Remélem, idén másként alakulnak majd a dolgok - a helyzet többesélyes, igazi csemege mostanában latolgatni

Érdekes, hogy az ECMWF tegnapelõtti verziója szerint is kialakulna az általad vázolt nyugat-európai AC + oroszországi ciklonközpont, s közvetlenül ezután jelenne meg a magasnyomás északkeleten, és kapcsolódna össze a nyugatival ék-dny tengelyû anticiklon-hidat alkotva. Ez "kirúgta volna az ajtót" a sarki-szárazföldi légtömegek elõtt, ahogy az izoterma térkép mutatta akkor. A mostani változat ez utóbbi lépést hagyta el, sõt a fõfutás jan.20.-ra visszahozza a zonalitást változatlan formában.
Azért érzésem szerint ez a meccs nincs még lejátszva, és ha a hétvégi (immár biztos) lehûlés átmenetinek bizonyul is, a makrocirkuláció lassanként átalakul -január 3. dekádja nemegyszer tett már "csodát".
Egyetértek veled abban, hogy a következõ idõszak vízválasztó lesz az idei telünkre nézve: kétarcúnak bizonyul-e végül, avagy klasszikusan komiszul enyhének. Legfeljebb annyi a különbség, hogy én nem 1-2, inkább 2-3 hetet mondanék.

A makroszinoptikus váltások elõtt jellemzõ modell-beli káosz lassan a letisztulás felé veszi útját, így érdemes végre latolgatni anélkül, hogy 12 óra múlva minden a feje tetejére boruljon. Ami egyre biztosabb, az a masszív skandináv blokkoló AC kialakulásának elmaradása, helyette viszont lesz egy klasszikus brit, ill. nyugat-európai félig-meddig blokkoló szerepet játszó AC, illetve egy oroszországi középpontú ciklon. A kettõ között egy határozott északi hidegelárasztás indul be péntektõl kezdõdõen, viszont ez (egyelõre?) valószínûleg nem jár majd együtt masszív med-képzõdéssel (bár ezt a lehetõséget még nem vetem el teljesen!), mindenesetre az a legvalószínûbb, hogy az idei télen elõször legalább néhány napig vendégünk lesz a -10 fokos izoterma (850 hPA). (A csapadék esélyek Anarki jóvoltából már ki lettek tárgyalva, jelenleg én is a szárazabb hideg verzió felé hajlok). 15-e után hatalmas szórás tapasztalható a fáklyákon, jelezvén, hogy a lehûlés átmeneti jellege korántsem biztos. Nagy kérdés, hogy az atlanti csigagyár újult erõvel indul-e be január utolsó harmada küszöbén, és mi ismét az enyhébb oldalra kerülünk át, vagy ez csak arra lesz elég, hogy az ország hosszabb idõre egy enyhébb délnyugati, és egy hidegebb északkeleti részre szakadjon. A következõ 1-2 hét sokat elárul majd arról, hogy a nagybetûs TÉL-nek lesz-e esélye legalább néhány számottevõ hidegebb periódust produkálni térségünkben, vagy pedig "megy a levesbe". Most azonban még mindig reális esélyt látok arra, hogy a meteorológiai tél második fele sokkal méltóbb legyen a nevéhez, mint az elsõ, és - ha csak alkalmanként is - azért síkvidéken se teljen el a tél jelentõsebb nélkül.

Egyetértek, bár azóta a NAO is kezdi megadni magát!
Na, majd meglátjuk, hogy mi sül ki a dologból!

Nagyon tetszett a két utóbbi hozzászólásod, különösen a behullámzó jet-ek miattai magassági konvergencia, és az ebbõl kifolyó AC képzõdés gondolatát tartom eredetinek. Azzal is egyetértek, hogy az erõsen csökkenõ AO és a viszonylag enyhén lefelé tendáló NAO párosa keleti hidegleszakadást sejtet. Bár hozzá kell tenni, a hideg légtömegek pályája a ciklonok szeszélyeitõl (is) függ, és az indexek viselkedése elég elnagyolt következtetésre ad csak lehetõséget. Ha nagyon közel van hozzánk a hidegmag és igen fejlett, akkor a délre nyomuló hidegtömeg csak nehezen kerülhet ki minket.(Ez persze teoretikus lehetõség, nem a konkrét helyzetrõl beszélünk)
Abban egyetérthetünk, hogy rövidesen a makrocirkulációnak legalábbis jelentõs módosulása várható. A jelenlegi muszter már nagyon hosszú ideje fennáll, és az ilyen stabil állapotok elõbb-utóbb "felélik" önnön kiinduló kondicióikat -végsõ soron ez a tény biztosítja a klíma állandóságát. Persze erre mondhatod, hogy attól, hogy egy bizonyos makroszinoptikai kép már régóta megvan, nem következik, hogy hamarosan átalakul. Mindentõl eltekintve ez igaz is, de tapasztalat szerint a "megvénült" cirkulációs felállások "halála" éppúgy egyre valószínûbb, mint az öreg embereké.
Szintén a tapasztalat mutatja, hogy a tél közepi zonalitás január második felére, február elejére veszít erejébõl. Ebben a szituációban elõfordulhat, hogy a nagy tömegû északkeleti hideg teret nyer, és nálunk 180 fokos fordulat következik be az idõjárásban: az addigi enyhe idõ havasra, fagyosra vált (legutóbbi példája 2004/2005)
Természetesen az ilyen fordulat nem szükségszerû. Ha nincs elég nagy tömegû hideglevegõ északkeleten, vagy nem tud felénk terjeszkedni, úgy marad a zonalitás -azonban, hogy úgy mondjam, "elfajul". Februárban már inkább ény-i irányítás van nyugati helyett az atlanti hatások dominanciája mellett is. Tiszta zonalitás helyett a félblocking veszi át az uralmat, és az ény-i légmozgások az óceán tél végi lehûlése miatt egyre több hideglevegõt mozgatnak. Ebbõl is lehet hózáporos, esetleg tartósabban havazásos szituáció is, ha peremciklonok képzõdnek. (ld. 1993 február közepének blockingba torkolló félblocking szituációját, az Izlandtól a Keleti-Kárpátokig ívelõ pályán sorozatosan vonuló ciklonokkal)
Szóval, kérlek, ne vond meg eleve Pistikétõl a hazai szánkózás örömét.(Lehet, szegényke szüleinek nincs elég pénzük osztrák sítúrára)
Cserébe megígérem -sõt írásba adom- hogy ezen a nyáron is elõfordulnak majd sorozatos hõségnapok, sõt, több forrónap is. Erre mérget veszek!

Hát az AO durvul, de a NAO nem igazán, de ez érthetõ. Az AO maximum idejérõl: Link ez pedig az elõrejelzés: Link
Nekem ebbõl az következik, hogy nagyobb esélyel szakad le a hideg tõlünk keletre, mint ránk... vagy még kisebb esélyel tõlünk nyugatabbra. Egy biztos, hogy egy anticiklonális híd kialakul valahol. A hideg pedig lejut, csak nem mindegy, hogy hova.
A NAO nagyon-nagyon szenved a nulla felett, ami véleményem szerint nem kedvez a tartós hidegelárasztásnak, pláne nem egy csapadékos verziónak. Ez amolyan jobban kell fûteni típusú hideg lehet, de Pistike most sem fog szánkózni, maximum jól megfázik a torka

Ha engem kérdeztek, bár engem úgyse kérdez senki, mert egy megrögzött nyárfan vagyok, akkor 60%, hogy tõlünk keletre szakad a hideg, 30%, hogy ránk és 10%, hogy tõlünk nyugatra. 80%-ot adok annak, hogy komoly csapadék nélkül múljon el a körvonalazható (!!) téli periódus, 20%, hogy jelentõs csapadékkal.

Egy dolog biztos, a hidegmagok távolodnak egymástól, ami arra enged következtetni, hogy talán lesz tartós változás, de ami tény, hogy a a késõ õsz egyelõre nem akar elmúlni.

Meggyõzõdésem, hogy a túl intenzív ciklonaktivitás is lehet az enyheség veszte. Kell egy jól beállt, közepesen erõs ciklonképzõdés, hogy az egyensúly ne boruljon fel. A mostani ciklonaktivitással kicsit elszaladt a ló. Ezek a gigászi viharciklonok nagyban átformálják a cirkulációt. Két hatalmas ciklon kötött nagy magasságokban hullámzó jet streamek rendkívül intenzív konvergenciákat okoznak, ami melegágya az anticiklonok képzõdésének, mivel a 300-200 hPa magasságokban uralkodó konvergenciák alacsonyabb szinteken intenzív leáramlásokkal járnak. Ennek jó példája volt a tegnapi modellkabaré. Egyáltalán nem lehetetlen szituáció.
Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy bár jöhet 1-2 hétre kemény tél, megváltozni a makrocirkuláció nem fog, hiszen átmeneti gyengélkedés után ugyanúgy tõlünk északnyugatra tanyáznak majd a hidegmagok. Egy ilyen hidegleszakadás nagyszerûen levezeti a sarkok környékén dübõrgõ energiákat, aztán könnyedén visszaállhat a megszokott rend, a változás pedig átmenetivé válhat. Ha most valóban létrejön a "nagy téli armageddon", akkor ugyan nem kell elbúcsúzni a téltõl végleg, de hosszabb idõt kell majd rá várni,... és elképzelhetõen február végére vagy március elejére tudnék elképzelni egy téliesebb periódust.
És persze leszakadhat úgy is a hideg, hogy mi nem élvezzük ki minden mozzanatát, mert vagy tõlünk keletre vagy tõlünk nyugatra szakad le. Esélye ugyanannyi, mintha ránk szakadna majd. Valaki "jól" fog járni, bár szerintem nem mindenki örülne neki olyan felhõtlenül, mint ti.
Az elõbb kiesett a pénztárcámból a személyi igazolványom, pillanatra azt hittem, hogy Dávid Mihály a nevem, de ha már ennyire belementem az általam vélt jövõbe, akkor annyit hozzáfûznék, hogy az északi félgömb cirkulációs mintája nem igazán a "sablonszerû" kemény telek sémáját mutatja.
Keresgettem a fórumon a hozzászólásokat, hogy az állatvilágnak mi errõl a véleménye, csak béna voltam és nem találtam. Vagy nem is volt róla szó?