Meteorológiai esélylatolgatások
Ha már szeptemberre elõáll olyan mértékû é-d-i hõdifferencia (a sarkvidék lehûlése miatt), mely az áramlások meridionálisra fordulását, nálunk sarkvidéki hidegöblítés(eke)t képes elõidézni, akkor feltételezhetjük, hogy a hidegbázis felépülési/regenerálódási hajlma erõs.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.
Szerintem érdemes még egy kicsit elidõzni a témánál. Talán nem kifejezetten a Hosszútávúba való, de ilyen aspektusa is van. A tapasztalati tények valamiféle fizikai magyarázatot igényelnek. Az elsõnek említett szabályszerûség esetén kézenfekvõ a naptevékenységgel való összefüggés feltételezése, ugyanis tudtommal a statisztika is azt mutatja, hogy az átlagnál jóval hidegebb telek rendszerint a napfoltminimum környékén szoktak elõfordulni (ld. 2009/2010!) Röviden: itt arra lehet gondolni, hogy az alacsony naptevékenység segíti a hideg AC-k létrejöttét a magas szélességeken -ez fejlettebb hidegbázist, hidegmagokat jelent ezek minden, minket érintõ hatásával.
Feltételezhetünk más mechanizmust is. A hosszantartó téli zonalitás a hótakaró kiterjedéséhez vezet Eurázsia szubarktikus területein. A vastag hóréteg hûtõ hatást gyakorol a fölötte elhelyezkedõ levegõre, azaz itt negatív visszacsatolással állunk szemben, mely peridikus folyamatot tart fenn zonális tél-blockingos tél váltakozásával.
A koraõszi meleg (a hidegöblítések elmaradása) a sarki hidegbázis fejlettségével, ill. fejlõdési, regenerálódási hajlamával függhet össze. Hogy a hidegbázis hogyan reagál a sarkvidéki nappal után a kisugárzási lehetõség hirtelen megnövekedésére nyár legvégén, õsz elején, az nagyon is sokat mondó. (Hamarosan folytatom)
Feltételezhetünk más mechanizmust is. A hosszantartó téli zonalitás a hótakaró kiterjedéséhez vezet Eurázsia szubarktikus területein. A vastag hóréteg hûtõ hatást gyakorol a fölötte elhelyezkedõ levegõre, azaz itt negatív visszacsatolással állunk szemben, mely peridikus folyamatot tart fenn zonális tél-blockingos tél váltakozásával.
A koraõszi meleg (a hidegöblítések elmaradása) a sarki hidegbázis fejlettségével, ill. fejlõdési, regenerálódási hajlamával függhet össze. Hogy a hidegbázis hogyan reagál a sarkvidéki nappal után a kisugárzási lehetõség hirtelen megnövekedésére nyár legvégén, õsz elején, az nagyon is sokat mondó. (Hamarosan folytatom)
Rudolfking nem tudhatjuk pontosan mennyi "negatív energia" kell az energia mérleg hideg felé billenéséhez.(Negatív energiát értsd úgy én nálam hófelhalmozódás,hõ elnyelõdés,kisugárzás...stb.)
A viszonylag aktív hurrikán szezon és azok "túlélõinek" mérsékelt övbeni vándorlása során beindított mostani áramlási kép mentén sorra képzõdnek a mérsékelt övi ciklonok.Köszönhetõen az állandó hátoldali leáramlásnak Észak Amerikában,Nyugat Grönlandon. Sajnos ez enyhe telet vetít elõre és bitang erõsé tette/teszi a nyugati áramlást.Ennek következményeit már ismerjük. Ennek a folyamatnak negatív visszacsatolása az Észak Európai hófelhalmozódás.Az idõnként megjelenõ Ék Eu. Ac a modelleken megfelelõ hideg mag hiányában nem tud mit maga alá rántani,csak képezni valamennyit "maga alól". Önmagában a kisugárzás hosszan tartóan pozitív NAO,AO esetén ilyen dinamikusság mellett nem elég.Ha csökkenne a ciklonaktivitás lehetõség nyílhatna egy Ék Eu.Ac kialakulása esetén jelentõsebb -hideg-felhalmozódásnak.Ennek hiányában az Ac csak "túlélésért" küzd.Meghátrál vagy eltûnik.
Ha marad az erõs nyugati áramlási kép,akkor megájt parancsolni csak Europára esõ hideg mag átcsoportosulás tudna hozni.Ahhoz pedig az általad linkelt GFS "álomóra" tud mutatni 216óra felett,ami Grönlandi hideg mag gyengüléséhez vezetne.Ennek véghezviteléhez egy erõs "bal horog" vethet véget. Link Annak útja nyomán kiépülõ újabb "balos" már Link meghozná hozzánk az igazi téli idõt.Az elsõ Nyugat Grönlandi! ciklon hátoldali leáramlása nyomán indulna el északabbi ciklon születése az Amerikai kontinens felett ami elõdje mentén erõs dny-i áramlást indítana az óceánon.Ami maga után vonná egy Ac születését az óceánon.
Úgy érzem a Nyugat Grönlandi ciklon kialakulásához Amerikai térképeket kell hogy nézzek.Elvégre minden össze függ mindennel.Kiinduló pont soha sincs.
A viszonylag aktív hurrikán szezon és azok "túlélõinek" mérsékelt övbeni vándorlása során beindított mostani áramlási kép mentén sorra képzõdnek a mérsékelt övi ciklonok.Köszönhetõen az állandó hátoldali leáramlásnak Észak Amerikában,Nyugat Grönlandon. Sajnos ez enyhe telet vetít elõre és bitang erõsé tette/teszi a nyugati áramlást.Ennek következményeit már ismerjük. Ennek a folyamatnak negatív visszacsatolása az Észak Európai hófelhalmozódás.Az idõnként megjelenõ Ék Eu. Ac a modelleken megfelelõ hideg mag hiányában nem tud mit maga alá rántani,csak képezni valamennyit "maga alól". Önmagában a kisugárzás hosszan tartóan pozitív NAO,AO esetén ilyen dinamikusság mellett nem elég.Ha csökkenne a ciklonaktivitás lehetõség nyílhatna egy Ék Eu.Ac kialakulása esetén jelentõsebb -hideg-felhalmozódásnak.Ennek hiányában az Ac csak "túlélésért" küzd.Meghátrál vagy eltûnik.
Ha marad az erõs nyugati áramlási kép,akkor megájt parancsolni csak Europára esõ hideg mag átcsoportosulás tudna hozni.Ahhoz pedig az általad linkelt GFS "álomóra" tud mutatni 216óra felett,ami Grönlandi hideg mag gyengüléséhez vezetne.Ennek véghezviteléhez egy erõs "bal horog" vethet véget. Link Annak útja nyomán kiépülõ újabb "balos" már Link meghozná hozzánk az igazi téli idõt.Az elsõ Nyugat Grönlandi! ciklon hátoldali leáramlása nyomán indulna el északabbi ciklon születése az Amerikai kontinens felett ami elõdje mentén erõs dny-i áramlást indítana az óceánon.Ami maga után vonná egy Ac születését az óceánon.
Úgy érzem a Nyugat Grönlandi ciklon kialakulásához Amerikai térképeket kell hogy nézzek.Elvégre minden össze függ mindennel.Kiinduló pont soha sincs.
Nincs súlyos gazdasági kára a márciusi utótélnek, ha nincs szélsõségesen enyhe téli periódus, ami szélsõséges mértékben beindíthatja a vegetációt! Tehát akkor mi is lehet a bûnös? Egyértelmûen az esetleges szélsõségesen, tavasziasan meleg tél, mert ilyen esetben ha megússzuk a márciusi károkat , akkor ott az áprilisi kár, ami ilyenkor még nagyobb , nem beszélve arról , hogy utána még fokozottabban igaz lehet. Legjobb, ha minden évszak becsülettel kitölti az idejét, mondom ezt annak ellenére, hogy egy enyhe tél után nem biztos a tavaszi nagy fagykár, de hogy az esélye többszöröse egy "rendes" tél utáninak az biztos!
Teljesen egyetértek hozzászólásod mondanivalójával. DM naptár a MetNet hosszútávú esélylatolgatások fórumban? He?
Ami most 100%: nem lesz tartósabb téli felállás 180 órán belül, valószínûleg 240 óráig (január 6!) sem. Vannak jelek, miszerint efölött megtörténhet egy lassú váltás, de a GFS esti meséin kívül más támasz nincs (persze, CFS, helyén kezelve az is információ). Nekem a 180 óráig futtatott GFS tetszik: ahogy nincs ciklon Skandinávia és ÉK-Európa felett, berobban az AC genezis, kis vékony satnya AC-k is meg tudnak jelenni. Link Ez nem jelent ennél az idõpontnál semmit, de kíváncsi vagyok, a valóságban mire futja majd. AC-genezis mindenhol, ahol hó van. Ha a ciklonaktivitás gyengül, könnyen épülhetnek pofás AC-k - HA gyengül a ciklonaktivitás, csakhogy ennek semmi jele semelyik modellen semmilyen idõtávra, legyünk õszinték.
A Kara-tenger felett 1020 feletti AC jelenhet meg. Ezt az ensemble-tagok is támogatják, valamint az ECM ensemblék is. Link Ezzel oda törvényszerû, hogy hidegebb levegõ keveredik, végre megindulhat a jegesedés és a további hideg levegõ generálása. Volt néhány modellfutás, ami ebbõl a hidegbõl ÉK-Európára (tõlünk nem is sokkal keletre) már löttyintett némi hideget (ez a néhány modellfutás bizony nem nézte a friss CFS-t). A ciklonok északabbra szorulhatnak és esélye lehet egy komolyabb meridionális hullámvetésnek is, ami a tõlünk közvetlenül északra gyûlõ hidegbõl is adhat kóstolót. De ez szerintem már lassan 384 óra feletti történet. Ez fõként ott hibádzik, hogy a hideg összegyûlése egyelõre kérdéses, a lenyalás pedig az óceántól a briteken és az Égei-tengeren át Moszkvától keletre is történhet.
Erre egy példa a GFS 18Z: 300 óráig gyûlik a hideg és képzõdik a kara-tengeri AC, marad az erõs nyugati áramlás, az ÉK-i AC meg néha be-benéz 1030-as izobárjával. A folytatás pedig igen csokitó lehet: Link beindul a meridionális hõcsere: Link majd legenerálta a GFS 384 órára a medinket is: Link ehhez viszont kéne azori-grönlandi AC, amire sok esély természetesen sosem lesz
magyarul: mese, hogy jobban aludjunk, GFS mániások.
Ami most 100%: nem lesz tartósabb téli felállás 180 órán belül, valószínûleg 240 óráig (január 6!) sem. Vannak jelek, miszerint efölött megtörténhet egy lassú váltás, de a GFS esti meséin kívül más támasz nincs (persze, CFS, helyén kezelve az is információ). Nekem a 180 óráig futtatott GFS tetszik: ahogy nincs ciklon Skandinávia és ÉK-Európa felett, berobban az AC genezis, kis vékony satnya AC-k is meg tudnak jelenni. Link Ez nem jelent ennél az idõpontnál semmit, de kíváncsi vagyok, a valóságban mire futja majd. AC-genezis mindenhol, ahol hó van. Ha a ciklonaktivitás gyengül, könnyen épülhetnek pofás AC-k - HA gyengül a ciklonaktivitás, csakhogy ennek semmi jele semelyik modellen semmilyen idõtávra, legyünk õszinték.
A Kara-tenger felett 1020 feletti AC jelenhet meg. Ezt az ensemble-tagok is támogatják, valamint az ECM ensemblék is. Link Ezzel oda törvényszerû, hogy hidegebb levegõ keveredik, végre megindulhat a jegesedés és a további hideg levegõ generálása. Volt néhány modellfutás, ami ebbõl a hidegbõl ÉK-Európára (tõlünk nem is sokkal keletre) már löttyintett némi hideget (ez a néhány modellfutás bizony nem nézte a friss CFS-t). A ciklonok északabbra szorulhatnak és esélye lehet egy komolyabb meridionális hullámvetésnek is, ami a tõlünk közvetlenül északra gyûlõ hidegbõl is adhat kóstolót. De ez szerintem már lassan 384 óra feletti történet. Ez fõként ott hibádzik, hogy a hideg összegyûlése egyelõre kérdéses, a lenyalás pedig az óceántól a briteken és az Égei-tengeren át Moszkvától keletre is történhet.
Erre egy példa a GFS 18Z: 300 óráig gyûlik a hideg és képzõdik a kara-tengeri AC, marad az erõs nyugati áramlás, az ÉK-i AC meg néha be-benéz 1030-as izobárjával. A folytatás pedig igen csokitó lehet: Link beindul a meridionális hõcsere: Link majd legenerálta a GFS 384 órára a medinket is: Link ehhez viszont kéne azori-grönlandi AC, amire sok esély természetesen sosem lesz
magyarul: mese, hogy jobban aludjunk, GFS mániások. 
Én ebbõl a felsorolásból a DM. naptárt gondolkodás nélkül kihagynám.
Azt gondolom nem törvényszerû,hogy végül megérkezzen az igazi, nagybetûs ,kemény téli idõjárási helyzet.Nem ez lenne az elsõ, sem pedig az utolsó olyan telünk, amikor az átmeneti, mérsékelt hideg öblítéseken kívül nem történik semmi érdemleges.(lásd 2006-os tél)A március közepén érkezõ tartós ,kemény téli felállásban pedig nem hiszek.A tavasz elsõ hónapjába belerondító, pár napos keményebb lehûlés és átmeneti régiós havazás persze könnyen lehetséges, mint ahogy erre viszonylag gyakran volt példa az elmúlt években. 2012-ben ne legyen!
Azt gondolom nem törvényszerû,hogy végül megérkezzen az igazi, nagybetûs ,kemény téli idõjárási helyzet.Nem ez lenne az elsõ, sem pedig az utolsó olyan telünk, amikor az átmeneti, mérsékelt hideg öblítéseken kívül nem történik semmi érdemleges.(lásd 2006-os tél)A március közepén érkezõ tartós ,kemény téli felállásban pedig nem hiszek.A tavasz elsõ hónapjába belerondító, pár napos keményebb lehûlés és átmeneti régiós havazás persze könnyen lehetséges, mint ahogy erre viszonylag gyakran volt példa az elmúlt években. 2012-ben ne legyen!
Néhány nap szünetet követõ megszólalásomat ezzel kezdem: bizony, nagyon gyengén muzsikál az idei téli szezon, legalábbis itt, az Észak-Dunántúlon. Eddig alapjában a Hari Seldon féle verzió valósult meg, ill. a saját (és sokan mások által hangoztatott) vélemény, miszerint nagy valószínûséggel enyhébb fajta tél elé nézünk.
Minden tiszteletem azoké, akik az archívumokban búvárkodnak statisztikai összefüggéseket keresve (vagy tagadva), mégis azt kell mondanom, van összefüggés a késõnyár-õsz idõjárási jellege és a tél között. Mindenesetre, úgy tûnik, létezik a forgatókönyveknek egy bizonyos típusa, mely nyári hõhullámok-elõoldali meleg koraõsz-idõ elõtti hideget hozó késõõsz-enyhe, zonális télközép címszavakkal jellemezhetõ. Figyelembe ajánlom e szempontból a következõ éveket: 1974, 1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006. Érdemes lenne végigböngészni ezek õszi-téli makroszinoptikai berendezkedéseit. Jellemzõnek tûnik a gyenge, rosszul regenerálódó sarki hidegbázis, valamint az erõs déli és nyugatiáramlás-hajlam. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy az idei tél is a fentiek sorát gyarapítja. Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)
Bár vannak jelek rá, hogy a jelenlegi hosszan tartó zonalitás gyengülõfélben van, azonban még így is brutálisan erõs. Az azori kirobbanthatatlannak látszik (november közepe óta másféle AC nem is hatott idõjárásunkra) és minduntalan a kontinens közepe fölé terjeszkedik. Az északatlanti ciklontevékenység is megdönthetetlennek imponál. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezekben a napokban az 1035 hpa fölé emelkedett légnyomás ellenére sem tudott nyugalomba jutni nálunk a légkör -ez jól mutatja a tõlünk északra "õrjöngõ" nyugati áramlás erejét. Tipikusan zonális, pozitív NAO-s képe van a cirkulációnak.
Ezek után nézzük azokat a "soványka" momentumokat, melyek ellentmondani látszanak a téli enyheség folytatódásának, és reményt adhatnak a hó és hideg kedvelõinek.
A kelet-szibériai hófelhalmozódásról, ott kifejlõdött hidegmagról már többen, többször írtak ezeken az oldalakon. Szerencsés esetben a hideg anticiklon tért hódíthat nyugat-délnyugat felé. Vannak ennek kézzelfogható jelei is: a nemrégiben 1055 hepásra hízott északkelet-európai AC, ami ugyan hamarosan meghátrált, de újbóli elõretörését többször is mutatták a modellek. Kifejlõdéséhez persze nem ártana 0 körüli, méginkább negatív AO érték. Valamennyi esély erre is van, szinte minden tag lefelé tendál az AO és a NAO fáklyán. Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, végül is mi fog kihúzni minket a mostani makroszinoptikai szituációból. Az északkeleti magasnyomás megerõsödése, kontinentális hideg léghullámok térnyerése? Avagy az atlanti ciklontevékenység drasztikus lecsökkenése, grönlandi-izlandi-brit blocking? A közelebbi jövõben az elõbbit tudom elképzelni.(Utóbbi sem lehetetlen, de inkább a tél végén)
Novemberben volt egy érdekes idõjárási epizód: hosszan tartó, "vonalzóval húzott" északi zonalitás, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Nagyon sokszor az ilyen periódusokban felhalmozódik a sarki hideg, hidegelárasztások, zord idõszakok elõzményeiként szerepelnek. Idén úgy tûnik, ez a cirkuláció "hatástalan" volt, (eddig) nem lettek téli következményei -azonban mégse feledkezzünk meg róla.
Volt (van) téli intermezzó novemberben, ill. ezekben a napokban. Az ilyen próbálkozások szinte mindig visszaköszönnek, gyakran erõsebb formában. Januárra biztosan várható a hideg térhódítási kísérlete, ennek mértéke azonban kérdéses. Lehetséges, hogy komolyan zordra fordul az idõ, de a "szöszmötöléseknek" is megvan az esélye. Az szinte bizonyosra vehetõ, hogy Tél Tábornok megkísérli majd a támadást. Érzésem szerint -és elnézve a modellek térképeit- a január elsõ 2 hete nagy valószínûséggel rámegy a zonalitás-félblocking- kontinentális AC féle helyzetekre -azaz megy a levesbe. A második, és fõleg a harmadik dekádban nagy valószínûséggel lesznek tetszetõsebb szituációk.
Ha igen-igen nagy szerencsénk lesz, talán elõbb is. A zonalitás túljutott életidejének zömén, hirtelen megszûnése sem kizárt. Például szép (és elvileg lehetséges) kimenetel lenne, ha valamelyik blocking-próbálkozás (lehet ez akár a soron következõ is) nem az északi alacsony nyomás hatásának újbóli érvényre jutásával végzõdne, hanem éppenséggel a déliével. Nem az azori növesztene nyúlványt kelet-északkeletre, hanem a szibériai nyugat-délnyugatra. A modellek egyelõre mást mutatnak, de ki tudja?
Minden tiszteletem azoké, akik az archívumokban búvárkodnak statisztikai összefüggéseket keresve (vagy tagadva), mégis azt kell mondanom, van összefüggés a késõnyár-õsz idõjárási jellege és a tél között. Mindenesetre, úgy tûnik, létezik a forgatókönyveknek egy bizonyos típusa, mely nyári hõhullámok-elõoldali meleg koraõsz-idõ elõtti hideget hozó késõõsz-enyhe, zonális télközép címszavakkal jellemezhetõ. Figyelembe ajánlom e szempontból a következõ éveket: 1974, 1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006. Érdemes lenne végigböngészni ezek õszi-téli makroszinoptikai berendezkedéseit. Jellemzõnek tûnik a gyenge, rosszul regenerálódó sarki hidegbázis, valamint az erõs déli és nyugatiáramlás-hajlam. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy az idei tél is a fentiek sorát gyarapítja. Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)
Bár vannak jelek rá, hogy a jelenlegi hosszan tartó zonalitás gyengülõfélben van, azonban még így is brutálisan erõs. Az azori kirobbanthatatlannak látszik (november közepe óta másféle AC nem is hatott idõjárásunkra) és minduntalan a kontinens közepe fölé terjeszkedik. Az északatlanti ciklontevékenység is megdönthetetlennek imponál. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezekben a napokban az 1035 hpa fölé emelkedett légnyomás ellenére sem tudott nyugalomba jutni nálunk a légkör -ez jól mutatja a tõlünk északra "õrjöngõ" nyugati áramlás erejét. Tipikusan zonális, pozitív NAO-s képe van a cirkulációnak.
Ezek után nézzük azokat a "soványka" momentumokat, melyek ellentmondani látszanak a téli enyheség folytatódásának, és reményt adhatnak a hó és hideg kedvelõinek.
A kelet-szibériai hófelhalmozódásról, ott kifejlõdött hidegmagról már többen, többször írtak ezeken az oldalakon. Szerencsés esetben a hideg anticiklon tért hódíthat nyugat-délnyugat felé. Vannak ennek kézzelfogható jelei is: a nemrégiben 1055 hepásra hízott északkelet-európai AC, ami ugyan hamarosan meghátrált, de újbóli elõretörését többször is mutatták a modellek. Kifejlõdéséhez persze nem ártana 0 körüli, méginkább negatív AO érték. Valamennyi esély erre is van, szinte minden tag lefelé tendál az AO és a NAO fáklyán. Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, végül is mi fog kihúzni minket a mostani makroszinoptikai szituációból. Az északkeleti magasnyomás megerõsödése, kontinentális hideg léghullámok térnyerése? Avagy az atlanti ciklontevékenység drasztikus lecsökkenése, grönlandi-izlandi-brit blocking? A közelebbi jövõben az elõbbit tudom elképzelni.(Utóbbi sem lehetetlen, de inkább a tél végén)
Novemberben volt egy érdekes idõjárási epizód: hosszan tartó, "vonalzóval húzott" északi zonalitás, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Nagyon sokszor az ilyen periódusokban felhalmozódik a sarki hideg, hidegelárasztások, zord idõszakok elõzményeiként szerepelnek. Idén úgy tûnik, ez a cirkuláció "hatástalan" volt, (eddig) nem lettek téli következményei -azonban mégse feledkezzünk meg róla.
Volt (van) téli intermezzó novemberben, ill. ezekben a napokban. Az ilyen próbálkozások szinte mindig visszaköszönnek, gyakran erõsebb formában. Januárra biztosan várható a hideg térhódítási kísérlete, ennek mértéke azonban kérdéses. Lehetséges, hogy komolyan zordra fordul az idõ, de a "szöszmötöléseknek" is megvan az esélye. Az szinte bizonyosra vehetõ, hogy Tél Tábornok megkísérli majd a támadást. Érzésem szerint -és elnézve a modellek térképeit- a január elsõ 2 hete nagy valószínûséggel rámegy a zonalitás-félblocking- kontinentális AC féle helyzetekre -azaz megy a levesbe. A második, és fõleg a harmadik dekádban nagy valószínûséggel lesznek tetszetõsebb szituációk.
Ha igen-igen nagy szerencsénk lesz, talán elõbb is. A zonalitás túljutott életidejének zömén, hirtelen megszûnése sem kizárt. Például szép (és elvileg lehetséges) kimenetel lenne, ha valamelyik blocking-próbálkozás (lehet ez akár a soron következõ is) nem az északi alacsony nyomás hatásának újbóli érvényre jutásával végzõdne, hanem éppenséggel a déliével. Nem az azori növesztene nyúlványt kelet-északkeletre, hanem a szibériai nyugat-délnyugatra. A modellek egyelõre mást mutatnak, de ki tudja?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat