Meteorológiai esélylatolgatások
Ezt azért még én is tudom, nézzek ki akármennyire hülyének is. 
Azt meg nem állítottam soha, így az elõzõ hozzászólásaimban sem, hogy minden statusos havazást ipari havazásnak gondolnék, szóval nem értem hozzászólásod.
Mint ahogy összehasonlításom alapján is inkább a globális cirkuláció hasonlóságára világítottam rá a két szezon között, nem pedig a medence jellegünk speciális viselkedésére, de ezt is leírtam, csak szelektíven olvastok.
Azt meg nem állítottam soha, így az elõzõ hozzászólásaimban sem, hogy minden statusos havazást ipari havazásnak gondolnék, szóval nem értem hozzászólásod. Mint ahogy összehasonlításom alapján is inkább a globális cirkuláció hasonlóságára világítottam rá a két szezon között, nem pedig a medence jellegünk speciális viselkedésére, de ezt is leírtam, csak szelektíven olvastok.
Így van.
Ahogy te is írtad, tudjuk ugyan, hogy a stratus "nem is igazi felhõ", de azért attól még abban ugyanúgy érvényesülnek a fizikai törvényszerûségek. Vagyis egy egészen minimális feláramlás (ami a hidegpárnás helyzetben az alsó pár száz m-es légrétegben elõbb-utóbb kialakuló labilis rétegzõdés miatt könnyen végbemehet), a felszín érdessége által keltett gyenge mechanikus turbulencia, illetve egyes mikrofizikai folyamatok mind-mind elegendõek ahhoz, hogy azokat a nagyon parányi vízcseppeket és jégkristályokat annyira megnöveljék (kb. tized mm-es átmérõrõl beszélünk), hogy azok már egy idõ után nem felhõelemek lesznek, hanem csapadékelem-méretûek, és ilyen módon kihullanak a felhõbõl.
Met4ever írta talán pont, hogy ezeknek a lokális/regionális kihullásoknak a pontos elõrejelzése ma még gyakorlatilag lehetetlen, tulajdonképen bárhol, bármikor, és bármilyen halmazállapotban elõfordulhatnak ködös/hidegpárnás idõszakban.
Ez mondjuk még Anarkihoz mérten is ütõs kijelentés volt:
"Ugyanúgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence-jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt."
Még az a szerencse, hogy van medence-jelleg, nem igaz?
Ahogy te is írtad, tudjuk ugyan, hogy a stratus "nem is igazi felhõ", de azért attól még abban ugyanúgy érvényesülnek a fizikai törvényszerûségek. Vagyis egy egészen minimális feláramlás (ami a hidegpárnás helyzetben az alsó pár száz m-es légrétegben elõbb-utóbb kialakuló labilis rétegzõdés miatt könnyen végbemehet), a felszín érdessége által keltett gyenge mechanikus turbulencia, illetve egyes mikrofizikai folyamatok mind-mind elegendõek ahhoz, hogy azokat a nagyon parányi vízcseppeket és jégkristályokat annyira megnöveljék (kb. tized mm-es átmérõrõl beszélünk), hogy azok már egy idõ után nem felhõelemek lesznek, hanem csapadékelem-méretûek, és ilyen módon kihullanak a felhõbõl.
Met4ever írta talán pont, hogy ezeknek a lokális/regionális kihullásoknak a pontos elõrejelzése ma még gyakorlatilag lehetetlen, tulajdonképen bárhol, bármikor, és bármilyen halmazállapotban elõfordulhatnak ködös/hidegpárnás idõszakban.
Ez mondjuk még Anarkihoz mérten is ütõs kijelentés volt:
"Ugyanúgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence-jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt."
Még az a szerencse, hogy van medence-jelleg, nem igaz?
Bár semmi értelme, hogy negyvenkilencedszer is leírjam, de hátha.
Novemberben annyi helyen hullott szemcsés hó, hogyha az mind gyárhoz kötõdne, akkor gazdaságunk az USA-éval vetekedne. Szerencsére tõlem tanultabb kolléga is leírta a met. társalgóban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik stratusos havazás ipari hatásra alakult ki.
Persze azt is tudom, hogy a stratus nem is igazi felhõ, fölötte süt a nap és meleg van, a lenti szürkeség és fagy csak hiba a mátrixban.
Kb. azt írtad, hogy "ha Svájcban nem lenne egy 4000 méter magas hegység, akkor ott is egész kellemes lenne az idõ". Pfff...
Novemberben annyi helyen hullott szemcsés hó, hogyha az mind gyárhoz kötõdne, akkor gazdaságunk az USA-éval vetekedne. Szerencsére tõlem tanultabb kolléga is leírta a met. társalgóban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik stratusos havazás ipari hatásra alakult ki.
Persze azt is tudom, hogy a stratus nem is igazi felhõ, fölötte süt a nap és meleg van, a lenti szürkeség és fagy csak hiba a mátrixban.
Kb. azt írtad, hogy "ha Svájcban nem lenne egy 4000 méter magas hegység, akkor ott is egész kellemes lenne az idõ". Pfff... 
Hogy hasonlít ez a szezon a 2006/2007-es télre? Igen is, meg nem is. Az idõjárás késõ nyári, kora õszi viselkedése alapján valóban ugyanabba a típusba sorolnám õket. Ennek jellemzõje a gyenge, s rosszul regenerálódó sarki hidegbázis.(Feltehetõleg a masszív sarkvidéki hideg AC-k hiányának a következménye az ilyenkor magas AO érték)
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.
Igaz, ostromolják a hidegmagok Európát, de amíg Anglia feletti központtal nem fejlõdik ki egy masszív ciklon valahogy így Link márpedig ameddig elláthatunk, ennek jelenben most úgy néz ki, hogy kicsi az esélye, és ez is ellene dolgozik Link addig a nagy hidegleszakadás csak remény. Hogy mi lesz január közepe felé, illetve utána, .....?
Én értem, amit írsz és igazad van, viszont kb. olyan dolgokról írogatunk, hogy "esett volna az esõ, ha nem lett volna derült az ég" vagy "lett volna nagy hó, ha a ciklon más pályán haladt volna". Szerintem a félgömb cirkulációját nem érdemes országok szintjére értelmezni. A félgömböt vizsgálva viszont nagyon hasonlít az általad felvázolt két szituáció is.
Óriási az különbség a 2006-os novembere és a mostani között. Akkor jelentõs csapadék hullott rengeteg esõ, hónap elején hó is, most gyakorlatilag 0 mm volt a mennyiség. Akkor ciklon, ciklon hátán most anticiklonnal ugyanez. Akkor a fõ irány délen volt, most északi zonalitás mutatkozott. Aztán ez váltott tény, és az egyik legenyhébb tél volt. Az ország nagy részén hó alig hullott, és voltak hótakaró mentes területek is. Most a fél ország hó alatt van, akkor ez elképzelhetetlen volt. Fagy alig-alig volt a télen nálam januárban mindössze 10 fagyos nap volt, most novemberben 17 nap.
Az, hogy a medencénkben hidegpárna uralkodik az egy speciális viszonynak köszönhetõ, nálunk a tél azért hidegebb 1-1,5 fokkal mint a szélességi körünkön elvárható lenne, mert van hidegpárnánk, nyáron a hõségmegtartó szerepe is ugyanez, így a nyár anomália is pont ez miatt magasabb.
És ami várható, valószínû, hogy az anticiklon nem tart sokáig ( 1-2 hét esetleg) mert északról folyamatos ostromolják már a hidegmagok Európát, így egy kedvezõ fordulat veheti kezdetét, sarkvidéki beáramlások személyében. Kinek kedvezõ? No nem nekem, de így szimpatikusabb vagyok:-)
Én még mindig egy fordulatot látok januárra, egy télies fordulatot. Aztán nagyot bukhatok ez tény, de már a modellek is látják néhány futásban. Egyelõre ha a légkör fizikáját és dinamizmusát tekintem, minden úgy alakult, ahogy azt vártam, szépen lekövették egymást az események.
Az, hogy a medencénkben hidegpárna uralkodik az egy speciális viszonynak köszönhetõ, nálunk a tél azért hidegebb 1-1,5 fokkal mint a szélességi körünkön elvárható lenne, mert van hidegpárnánk, nyáron a hõségmegtartó szerepe is ugyanez, így a nyár anomália is pont ez miatt magasabb.
És ami várható, valószínû, hogy az anticiklon nem tart sokáig ( 1-2 hét esetleg) mert északról folyamatos ostromolják már a hidegmagok Európát, így egy kedvezõ fordulat veheti kezdetét, sarkvidéki beáramlások személyében. Kinek kedvezõ? No nem nekem, de így szimpatikusabb vagyok:-)
Én még mindig egy fordulatot látok januárra, egy télies fordulatot. Aztán nagyot bukhatok ez tény, de már a modellek is látják néhány futásban. Egyelõre ha a légkör fizikáját és dinamizmusát tekintem, minden úgy alakult, ahogy azt vártam, szépen lekövették egymást az események.
Idõjárásilag pedig nagyon hasonló az idei év a 2006/2007-es szezonhoz képest is. Az már más kérdés, hogy domborzati hatások miatt milyen idõ van ténylegesen. A makrocirkulációban csak az a hajszálnyi eltérés mutatkozik, mégpedig hogy intenzívebbek az anticiklonok a mérsékelt szélességeken. Bár a ciklonaktivitás töretlenül erõs, de egy lehellettel gyengébb, mint 2006/2007. telén volt. Én ennyi különbséget látok a két szezon között.
Szerintem a 2007/2008-as téli szezon a legjobb példa arra, hogy csak egy hajszál válaszja el a zonális enyheséget és a hidegpárnás telet. Ugyanis az említett szezon 90%-át ez a két makroszinoptikus berendezkedés töltötte ki. A szezon elején töretlen hidegpárna, utána pedig zonális enyheség uralkodott nagy szézalékban. A lényeg ugyanaz: magasan pozitív AO, és váltakozó NAO index.
A domborzati adottságaink pedig olyanok, amilyenek. Meggyõzõdésem, hogy egy langymeleg novemberen lettünk volna túl, ha nem egy tepsi alján helyezkedne el országunk, de mivel így van, ezért télies volt az idõjárás.
Persze izlések és pofonok, de nekem például az ipari hó nem is igazi havazás, hiszen azt sem nevezzük ónos esõnek, hogyha a negyedikrõl kilocsolok egy vödör vizet, ami késõbb ráfagy az útra. Ugyan úgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt.
Szerintem a 2007/2008-as téli szezon a legjobb példa arra, hogy csak egy hajszál válaszja el a zonális enyheséget és a hidegpárnás telet. Ugyanis az említett szezon 90%-át ez a két makroszinoptikus berendezkedés töltötte ki. A szezon elején töretlen hidegpárna, utána pedig zonális enyheség uralkodott nagy szézalékban. A lényeg ugyanaz: magasan pozitív AO, és váltakozó NAO index.
A domborzati adottságaink pedig olyanok, amilyenek. Meggyõzõdésem, hogy egy langymeleg novemberen lettünk volna túl, ha nem egy tepsi alján helyezkedne el országunk, de mivel így van, ezért télies volt az idõjárás.
Persze izlések és pofonok, de nekem például az ipari hó nem is igazi havazás, hiszen azt sem nevezzük ónos esõnek, hogyha a negyedikrõl kilocsolok egy vödör vizet, ami késõbb ráfagy az útra. Ugyan úgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt.
A legnagyobb eltérés a 2006/2007-es téltõl az, hogy idén novemberben már volt 2 hét télies idõ (van ahol 7-10 téli nap összejött !!!), plusz most épp téli napokat élünk,nem emlékszem hogy akkor bárhol esett volna 15 cm megmaradó hó. Ez a tél már most bõven veri az akkorit.
Most már egyre inkább valószínû, hogy Karácsonytól ismét hidegpárna jöhet, ami megint nem a tavaszról fog szólni, még a hómentes területeken sem.
Ezek a hidegpárnák anno totálisan elmaradtak.
Most már egyre inkább valószínû, hogy Karácsonytól ismét hidegpárna jöhet, ami megint nem a tavaszról fog szólni, még a hómentes területeken sem.
Ezek a hidegpárnák anno totálisan elmaradtak.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat