Meteorológiai esélylatolgatások
A wetterzentrale-n végigpörgetve valóban nem tûnt vészesnek 850-en, legalábbis nálunk, de Európát elkapta azért egy-két keményebb hidegbetörés, viszont '52 márciusát nézzétek meg, az valami irdatlan kegyetlennek tûnik.

Az OMSZ honlapján utána lehet nézni: Link
1951-52 a 20. század egyik legenyhébb tele volt, Budapesten ezekkel a havi átlaghömérsékletekkel: december +2,2 fok, január +1,2 fok, február +1,5 fok.
Egyébként nagyon kellemes meglepetés (bár ez leginkább a visszatekintöbe illene), hogy már Szeged 100 éves adatsora is elérhetö ezen az oldalon!
1951-52 a 20. század egyik legenyhébb tele volt, Budapesten ezekkel a havi átlaghömérsékletekkel: december +2,2 fok, január +1,2 fok, február +1,5 fok.
Egyébként nagyon kellemes meglepetés (bár ez leginkább a visszatekintöbe illene), hogy már Szeged 100 éves adatsora is elérhetö ezen az oldalon!
Ezt én is szeretném tudni, mert minden kiderül ebbõl az írásból, csak az nem, hogy milyen volt akkor. Ha jól sejtem igen hideg, de remélem Svadasz erre megadja a választ

Joe Bastardi valamilyen oknál fogva az 51-52-es évek fordulóját említi, hogy talán ahhoz hasonlatos télnek nézünk elébe. De honnan jön ez az 51-52? Miért éppen közel fél évszázaddal ezelõtti idõszakban keres hasonlóságot, miért nem az elmúlt 10-20 évben?
Nos, ezekben az években - közel két évtizede az AMO pozitív fázisbán vagyunk. Ez egy igen fontos tényezõ, amit figyelembe kell vennünk, ha be szeretnénk határolni a jelenlegi évek, évtizedek szinoptikus-klimatológiai folyamatait, jellegét. Utoljára ilyen pozitív fázis nagyjából 1925 és 1960 között fordult elõ. Mivel az 1960 és 1990 közötti idõszakban az AMO negatív fázisáért volt a fõszerep így ezen idõszak máris kiesik az analógia keresésében.
Link
Oké, de az elõzõ AMO pozitív fázis közel 40 évig tartott, akkor most melyik év jó nekünk?
A pozitív fázis idõszakában vannak kisebb-nagyobb ingadozások, hullámok. A legutóbbi teljes pozitív fázist gyakorlatilag két részre bonthatjuk. Az 1945-50 környéki idõszakra átmenetileg meggyengülni látszódott az AMO, azonban az 50-es években ismét elõrekapott és majd csak a 60-as évek elején tért át elég erõs váltással a negatív fázisba.
/Ez utóbbi éghajlatváltozásnak is nevezhetõ esemény többek között a Szahel-öv eseményeiért is felelõs volt és még sorolhatnánk, hogy milyen változásokkal együtt járt az északi féltekén./
Link
Megtekintve az adatokat, látható, hogy 2009-es éve elejére havi értékeket tekintve kicsit gyengült az AMO. Mondhatni a pozitív fázisának elsõ szakasza kvázi lezárult, ahogy a legutóbbi teljes pozitív fázis alkalmával a 1940-es években.
Tehát leszûkült a kör nagyjából az 1950 körüli évekre.
Van egy tényezõ, amivel talán még érdemes kalkulálni, habár szerepe kérdõjeles még mindig.
Úgy látszik a téli félévre El Nino jelenség ismét megmutatja magát, leváltva a legutóbbi La Nina idõszakot.
Link
Ha az adatokat szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy az 1950 körüli idõszakban egy hasonló helyzet volt 1951-ben, amikor a La Nina-t követte az El Nino.
Persze két ugyanolyan tél nincs, maximum hasonló. Ennek megfelelõen természetesen nem úgy kell értelmezni ezt a bizonyos 51-52-es tél emlegetést, hogy erre kell számítanunk.
Azonban, aki leleményes, és kicsit is látja, hogy a dolgok hogy, smint alakulnak a háttérben évek óta, az sejti, hogy mi a párhuzam a XX. század közepe és a XXI. század elsõ évtizede között - telek szempontjából.
Nos, ezekben az években - közel két évtizede az AMO pozitív fázisbán vagyunk. Ez egy igen fontos tényezõ, amit figyelembe kell vennünk, ha be szeretnénk határolni a jelenlegi évek, évtizedek szinoptikus-klimatológiai folyamatait, jellegét. Utoljára ilyen pozitív fázis nagyjából 1925 és 1960 között fordult elõ. Mivel az 1960 és 1990 közötti idõszakban az AMO negatív fázisáért volt a fõszerep így ezen idõszak máris kiesik az analógia keresésében.
Link
Oké, de az elõzõ AMO pozitív fázis közel 40 évig tartott, akkor most melyik év jó nekünk?
A pozitív fázis idõszakában vannak kisebb-nagyobb ingadozások, hullámok. A legutóbbi teljes pozitív fázist gyakorlatilag két részre bonthatjuk. Az 1945-50 környéki idõszakra átmenetileg meggyengülni látszódott az AMO, azonban az 50-es években ismét elõrekapott és majd csak a 60-as évek elején tért át elég erõs váltással a negatív fázisba.
/Ez utóbbi éghajlatváltozásnak is nevezhetõ esemény többek között a Szahel-öv eseményeiért is felelõs volt és még sorolhatnánk, hogy milyen változásokkal együtt járt az északi féltekén./
Link
Megtekintve az adatokat, látható, hogy 2009-es éve elejére havi értékeket tekintve kicsit gyengült az AMO. Mondhatni a pozitív fázisának elsõ szakasza kvázi lezárult, ahogy a legutóbbi teljes pozitív fázis alkalmával a 1940-es években.
Tehát leszûkült a kör nagyjából az 1950 körüli évekre.
Van egy tényezõ, amivel talán még érdemes kalkulálni, habár szerepe kérdõjeles még mindig.
Úgy látszik a téli félévre El Nino jelenség ismét megmutatja magát, leváltva a legutóbbi La Nina idõszakot.
Link
Ha az adatokat szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy az 1950 körüli idõszakban egy hasonló helyzet volt 1951-ben, amikor a La Nina-t követte az El Nino.
Persze két ugyanolyan tél nincs, maximum hasonló. Ennek megfelelõen természetesen nem úgy kell értelmezni ezt a bizonyos 51-52-es tél emlegetést, hogy erre kell számítanunk.
Azonban, aki leleményes, és kicsit is látja, hogy a dolgok hogy, smint alakulnak a háttérben évek óta, az sejti, hogy mi a párhuzam a XX. század közepe és a XXI. század elsõ évtizede között - telek szempontjából.
