Meteorológiai esélylatolgatások

Pörfikt írás, köszönöm/köszönjük.

A légkörben semmi sem kizárt.
Arról van itt szó alapvetõen, hogy egy adott 850-es T-hez milyen körülmények között lehet ennyi és ennyi fokot "hozzáadni", hogy a 2m-es T-t megkapjuk. Ha feltételezzük, hogy teljesen kirúgódott az állapotgörbe, vagyis közel adiabatikus rétegzõdéssel van dolgunk, akkor a T850-hez ugyebár annyi adható hozzá, amennyi a ((850-es szint magassága osztva 100 méterrel)) képlet alapján kijön. Mivel ez a magasság nagy átlagban 1500 méter, ezért használjuk a +15 fokos szabályt általában. Azaz ha egy markáns gerinc, anticiklon van fölöttünk, akkor ez +16 fok kb. (hogy miért van magasabban egy adott szint, azt lentebb már meg lett tárgyalva). Ehhez jön még hozzá az ún. überadiabatikus rétegzõdés szerepe, vagyis hogy az erõs besugárzás következtében az alsó néhány tíz-száz (mikor mennyi) méter extrém erõsen felmelegszik, és 1 fok/100 m -nél nagyobb gradienssel fog rendelkezni. De ez, ahogy szintén megemlítették már elõttem, függ a talaj nedvességi állapotától is, illetve pl. a szél erõsségétõl.

Vagyis: nagyon száraz idõben, zavartalan besugárzásnál, magas napállás esetén, és ha tartós gerinc van fölöttünk, akkor a T850 + 18, esetleg 19 fok nem elképzelhetetlen.
Tehát 20 fokos T850 esetén nem túl valószínû, hogy 40 fok legyen itt lent, de 22 esetén már nem kizárt, ha a fenti feltételek teljesülnek.

Bocsánat, ha kicsit OFF, ez már inkább a kérdések-válaszokba való.

Köszi ismét!
Magyarul egy 22 fokos T850 1600 méteres szinttel eredményezhet 38, vagy aszályos idõben max 39 fokot? Efelett kizárt?

Világos, köszönöm mindhármótoknak.
Lehet hülye kérdés, de ilyesminek a modelleknél utána lehet nézni, hogy milyen magasan várható a 850HPa-s szint? Mert ezek után ez egy fontos tényezõ, ha jól értelmezem a dolgokat.