Meteorológiai esélylatolgatások
Minél magasabb hömérsékletü a légoszlop, annál nagyobb lesz a távolság két adott nyomású szint között. Vagyis azonos tengerszinti nyomáshoz(!) az igen meleg levegöben 100-200 méterrel magasabb 850 hPa tartozhat, mint egy sarkvidéki eredetü légtömegben. A másik alakító tényezö persze a tengerszinti légnyomás: ciklonban eleve alacsonyabbra, anticiklonban eleve magasabbra kerül egy adott nyomás szintje, de ez gondolom, egyértelmü.
(Ugyanezen alapszik a legjobb téli halmazállapot-becslö módszer, miszerint hó akkor valószínü, ha a 850 és 1000 hPa-os szint távolsága 1300 méternél kisebb. Ui. a nyomási szintek egymáshoz való közelsége jelzi, hogy összességében - és nem csupán egy kiragadott szintre - kellöen hidegek az alsó légrétegek.)
(Ugyanezen alapszik a legjobb téli halmazállapot-becslö módszer, miszerint hó akkor valószínü, ha a 850 és 1000 hPa-os szint távolsága 1300 méternél kisebb. Ui. a nyomási szintek egymáshoz való közelsége jelzi, hogy összességében - és nem csupán egy kiragadott szintre - kellöen hidegek az alsó légrétegek.)
Petrol: itt a fórumon olvastam, hogy bizonyos makroszinoptikus helyzeteknél, pld. erõteljes melegadvekció idején a 850 hPA nem egyenlõ az 1500 m.tsz.f. magassággal, hanem ez lehet kb. 200 m-rel több is. Viszont így is kell kb. 22 fok 850 hPA-on, hogy összejöjjön talajközelben a 40 fok. A 20 fok szerintem "csak" 37-38 fokra lenne elég. A hõhullám egyre reálisabb kezd lenni jövõ keddtõl, az a kérdés inkább, meddig fog tartani. Az ECM szerint alig 3 napig, viszont a GFS akár egy kettõs hõhullám lehetõségét is színre hozta. Így a nagy meleg kisebb ingadozásokkal akár jó egy hétig is kitartana.