Meteorológiai esélylatolgatások
Csapadék tekintetében nem is nagyon szoktam kitérni. A QPW4 modellben nincs csapadék, csak hõmérséklet. A csapadék ilyen hosszútávú tendeciózus elõrejelzése jóval bizonytalanabb, mint a hõmérsékleté. Túl sok tényezõ befolyásolja a csapadék kialakulását. Érdemben nem tudnék arról nyilatkozni, hogy csapadékosság tekintetében, hogy alakulhat az elõttünk álló hónapok.
Márciusi por - májusi esõ. Ez az ideális a mezõgazdaságnak, ezt se felejtsük el, s nagy csapás, ha fordítva következik be. Márpedig egyelõre nem látom azt a tavasz kezdetén szokásos 1-3 hét nyugodt, túlnyomóan száraz, napos idõt.
Különös, hogy egy hete az ország két fele között ÉK-DNy masszívan 10 C fok, vagy annál is több a hõmérséklet különbség. Ezt a hótakaró már nem magyarázza, ugyanis a környéken sehol sincs már, maximum csak foltokban hó. Eléggé bosszantó dolog ez, irigylem dél-dunántúli fórumtársaimat
Napok óta közelít felénk egy nagy felhõtömb DNy-felõl, ez végre változást hozhat a légmozgás irányában, ÉNy-i helyett DNy-i lehet a közeljövõben, ez kiegyenlítené ezt a nagy különbséget, és az ország ÉK-i negyede is megízlelhetné a tavaszt.
A változások egyik oka egyébként, a korábban fennálló AC teljes megsemmisülése. Felépült ugyan egy messze Ny-ra Európa partjaitól, de az még elég messze van, remélhetõleg nem helyezõdik át K felé, mert akkor az elmúlt pár hét idõjárása lesz "lekopizva", pár fokkal magasabb T-k mellett.
Különös, hogy egy hete az ország két fele között ÉK-DNy masszívan 10 C fok, vagy annál is több a hõmérséklet különbség. Ezt a hótakaró már nem magyarázza, ugyanis a környéken sehol sincs már, maximum csak foltokban hó. Eléggé bosszantó dolog ez, irigylem dél-dunántúli fórumtársaimat
Napok óta közelít felénk egy nagy felhõtömb DNy-felõl, ez végre változást hozhat a légmozgás irányában, ÉNy-i helyett DNy-i lehet a közeljövõben, ez kiegyenlítené ezt a nagy különbséget, és az ország ÉK-i negyede is megízlelhetné a tavaszt.
A változások egyik oka egyébként, a korábban fennálló AC teljes megsemmisülése. Felépült ugyan egy messze Ny-ra Európa partjaitól, de az még elég messze van, remélhetõleg nem helyezõdik át K felé, mert akkor az elmúlt pár hét idõjárása lesz "lekopizva", pár fokkal magasabb T-k mellett.
Üdv. Én nem örülnék túlságosan ennek a mozgalmas tavasznak sok sok csapadékkal,mivel ahogyan azt jaurinum is kifejtette,így is hatalmas mennyiségû hó gyûlt össze a Duna vízgyûjtõin.Ezért a gyors olvadás meg sok csapadék betenne itt nekünk a Duna mellett rendesen!Az utóbbi években átéltem már itt egy két erõsebb áradást és nincsenek kellemes emlékeim!Holott közel sem lakom ártérben,de rossz volt nézni ahogy mások házait ellepi a víz!
Egy rövid tavasz-nyár szezonális elemezgetés.
Ahonnan indulunk:
Link
Amint látható végülis a mögöttünk álló tél Európa délnyugati harmadán, a közép-nyugati részeken átlagosnál hidegebb idõvel zárt és a normálisnál hidegebb telet eredményezett nem egy országban - nálunk hõmérsékleti szempontból egy normális téllel lettünk "gazdagabbak".
Megmaradt a nagy területre kiterjedõ pozitív hõmérsékleti anomália Európa keleti, északkeleti és délkeleti részein. Ha megvizsgálnánk, hogy átlagban milyen nyomási elrendezõdés jellemezte a telet, akkor azt tapasztalnánk, hogy egy negatív nyomási anomália jellemezte Európa déli felét, míg az északi, északkeleti részeket pozitív anomália.
A közel fél éve délnyugat Európát érintõ T850-ben is látható negatív hõmérsékleti anomália megtette hatását, ugyanis a tengerfelszín vízhõmérséklete alaposan visszaesett:
Link
Érdemes megfigyelni egy másik területet, a Karibi-tenger térségének vízhõmérsékleti anomáliáját is. Hasonlóan a térségben is szeptember-november idõszak óta jelent meg a negatív anomália markánsabban.
Globális T850:
Link
Másik említésre méltó dolog, hogy Kis-Ázsia térségében azonban átlagosnál melegebb a tengervíz felszíni hõmérséklete.
/Ezek az információk a késõbbi elemezgetéshez még fontosak lesznek./
Ami a továbbiakat illeti:
QPW4: Link
NCEP CFS: Link
A QPW4 az elõttünk álló hónapokra is nagyságrendileg hasonló további hõmérsékleti elrendezõdést valószínûsít. Vagyis a negatív hõmérsékleti anomália értékek továbbra is inkább délnyugat-európai térségben (Ibériai-félsziget, Földközi-tenger nyugati medencéje, Európa közép-nyugati területein esetleg) realizálódhatna nagyobb eséllyel.
Link
A pozitív hõmérsékleti anomália értékek pedig zömmel a kontinens délkeleti részeinél (Földközi-tenger keleti medencéje), a kontinens keleti felén (Kelet-európai-síkság, közép-keleti területek) valamint a fenno-skandináviai térségben alakulhatnának ki nagyobb eséllyel.
Link
A CFS modell szezonális elõrejelzése hasonló fõ elrendezõdéssel számol, annyi különbséggel, hogy nem csak a délnyugati, hanem a déli, délkeleti területek felé is kalkulál nyári idõszak felé negatív anomáliával.
Az idõbeli folyamatok vázolásához bontsuk régiókra most Európát.
(A fejtegetés során a QPW4 eredményeit elemzem.)
Ibériai-félsziget térsége
Ezeken a területeken a QPW4 szezonális modell szerint nem sok esély van, hogy normál feletti hõmérsékleti anomália alakuljon ki a nyári idõszakig. Inkább normál, vagy az alatti hõmérsékleti anomália valószínû a tavaszi és nyári félévben. Ezen fajta modell-eredmény realizálódását támogatja a korábban említett tengervíz hõmérsékleti anomália a térségben. Ez a nagytérségû hõmérsékleti anomália csak hónapok eltelte után tudna felmelegedni annyira, hogy legalább a normális hõmérsékleti értéket vegye fel. Az NCEP CFS modell habár némi enyhüléssel kalkulál a térségben:
Link
Tekintve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéjének átlagosnál melegebb tengervíz hõmérséklete klimatológiai szempontból nem túl szoros kapcsolatban áll a nyári idõszakban a térség T850-es hõmérsékletének alakulásával (http://nimbus.elte.hu/~fzoliklima/AMO/Fodor_and_Seres_2008%2520_Impacts_of_the_AMO.html , 2. ábra) feltételezhetjük, hogy ez a kapcsolat az idei évben fennáll majd. Így valóban nem sok eséllyel számíthat a térség normál feletti tavaszi, nyári hõmérsékleti anomáliára - szezonális értelemben, nem havi, heti bontásban gondolva.
(A nyári idõszakra, annak vége felé a modellek feltételezik, hogy növekedhet a normálisnál hidegebb szezonális hõmérsékleti értékek felé való tolódásnak az esélye:
Link )
Európa délkeleti része - Kis-Ázsia térsége
A modell számítások szerint a tavaszra gyengülhet a szezonális anomália mértéke, de még mindig nagyobb eséllyel marad az átlagosnál melegebb a térség, mint normál közeli értékek közelében.
Link
Tavasz közepétõl, végétõl a nyár elejére ismét emelkedik az átlagosnál számottevõen melegebb szezonális átlag esélye. Tekintve, hogy jelenleg is átlagosnál melegebb a térségben a tengervíz felszíni hõmérséklete és az AMO pozitív fázisában (jelenleg ebben vagyunk) jellemzõen gyakoribb a melegebb T850-es értékek megjelenése így ez a modell-számítás jó eséllyel beválhat.
(Görögország, Bulgária, illetve Törökország déli felét ezen számítások szerint a nyári idõszakban akár igen komoly hõhullámok érhetik majd el.)
A tavaszi átmeneti feltételezett gyengülést eredményezheti egy olyan makroszinoptikus elrendezõdés, amely során nem hosszú idõre, de a térség ciklon hátoldali helyzetbe kerül, vagy ciklonok gyakori átvonulása jellemzi. Lévén, hogy tavasz elejére a kelet-európai-síksági anticiklon még tartani szokta magát, valamint hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének, Fekete-tenger tengervíz hõmérséklete átlagosnál melegebb és északról még elõ-elõ fordul hideg leszakadás, így gyakoribb ciklon keletkezés feltételezhetõ a tavaszi idõszakra a térségben. Ez megmagyarázhatná kis mértékû pozitív hõmérsékleti anomália visszaesést. A kis-ázsiai térségbeli magasabb hõmérsékleti anomália feltételezhetõen egy olyan makroszinoptikus elrendezõdésben alakulhatna ki, amely során sekély ciklonok délkeleti peremére kerül, illetve magassági teknõ, magassági gerinc húzódik a térség fölé a nyári idõszakban.
Kelet-európai-síkság
A nyári idõszakig a modell számításai szerint esély van a pozitív hõmérsékleti anomália gyengülésére a térségben, és nagyobb valószínûséggel alakulhat ki normális szezonális átlag.
Link
Ugyanakkor még így is lehet, hogy egyes részein a nyári idõszak átlagosnál melegebb értékkel zár. A fentebb említett magassági teknõ ugyanis a térségre is kihathat, illetve a már említett pozitív AMO miatt a térségben szintén nagyobb az esély melegebb nyári értékek kialakulására, mint ellenkezõre.
Európa északi része
Link
A modell kalkulációja szerint késõ tavaszig, nyár elejéig inkább a normálishoz közelibb értéket vesz fel a szezonális átlag. Azonban a nyári idõszak felé haladva növekszik a normál feletti szezonális átlagérték megjelenésének esélye.
Link
Tekintve az AMO pozitív fázisának hatásait, valamint hogy észak-atlanti térségben a tengervíz hõmérséklete továbbra is zömmel átlag felett várható, így ezen modell eredmény realizálódására is jó esély lehet.
Az erõteljesebb melegedés esélye a modellben a tavasz második felétõl, nyár elejétõl jelenik meg.
Mivel ezzel az erõteljes melegedéssel egyidejûleg gyenge hûlés jelenik meg a kontinens keleti és délnyugati részein, feltételezhetjük, hogy egy olyan makrocirkulációs helyzetben alakulhat ez ki, amikor inkább déliesebb áramlás jellemzõ a kontinens középsõ részein, vagyis Európa nyugati része rövid idõre teknõ hátoldalra kerül. Az is elképzelhetõ, hogy közép-nyugati részek felett gyakrabban jelenik meg ciklon, amelynek elõoldalán a lengyel-alföldi területek és még Anglia északi részei is átlagosnál melegebb levegõt kaphatnának. Ugyanakkor a Földközi-tenger nyugati területei hidegebb levegõt. Ezen lehetõséget a modell legmarkánsabban a május-július idõszakra mutatja. Lengyel-síkság körüli igen magas esély átlag feletti hõmérsékletre:
Link
Földközi-tenger nyugati medencéjében nagyobb esély átlag alatti hõmérsékletre:
Link
Közép-Európa
A fentebb leírtakból látszik, hogy ez a térség a fenti folyamatok "ütközõ terében" helyezkedhet el az elõttünk álló hónapokban - ahogy az elmúlt hónapokban is.
Ami feltételezhetõ, hogy a mostani modell számítások alapján nagyjából a tavasz végén, nyár elején nagyobb eséllyel alakulhat ki átlagosnál melegebb idõszak (modell számításai szerint május-július idõszakban úgy 40-50% esély jelenik meg normál feletti értékre, 30-40% normál értékre. Továbbá a tavasz - szezonális értelemben - továbbra sem látszik sem szélsõségesen melegnek/átlagosnál jelentõsen melegebbnek, sem szélsõségesen hidegnek/átlagosnál jelentõsen hidegebbnek (normális értéken kívül esõnek).
Ahonnan indulunk:
Link
Amint látható végülis a mögöttünk álló tél Európa délnyugati harmadán, a közép-nyugati részeken átlagosnál hidegebb idõvel zárt és a normálisnál hidegebb telet eredményezett nem egy országban - nálunk hõmérsékleti szempontból egy normális téllel lettünk "gazdagabbak".
Megmaradt a nagy területre kiterjedõ pozitív hõmérsékleti anomália Európa keleti, északkeleti és délkeleti részein. Ha megvizsgálnánk, hogy átlagban milyen nyomási elrendezõdés jellemezte a telet, akkor azt tapasztalnánk, hogy egy negatív nyomási anomália jellemezte Európa déli felét, míg az északi, északkeleti részeket pozitív anomália.
A közel fél éve délnyugat Európát érintõ T850-ben is látható negatív hõmérsékleti anomália megtette hatását, ugyanis a tengerfelszín vízhõmérséklete alaposan visszaesett:
Link
Érdemes megfigyelni egy másik területet, a Karibi-tenger térségének vízhõmérsékleti anomáliáját is. Hasonlóan a térségben is szeptember-november idõszak óta jelent meg a negatív anomália markánsabban.
Globális T850:
Link
Másik említésre méltó dolog, hogy Kis-Ázsia térségében azonban átlagosnál melegebb a tengervíz felszíni hõmérséklete.
/Ezek az információk a késõbbi elemezgetéshez még fontosak lesznek./
Ami a továbbiakat illeti:
QPW4: Link
NCEP CFS: Link
A QPW4 az elõttünk álló hónapokra is nagyságrendileg hasonló további hõmérsékleti elrendezõdést valószínûsít. Vagyis a negatív hõmérsékleti anomália értékek továbbra is inkább délnyugat-európai térségben (Ibériai-félsziget, Földközi-tenger nyugati medencéje, Európa közép-nyugati területein esetleg) realizálódhatna nagyobb eséllyel.
Link
A pozitív hõmérsékleti anomália értékek pedig zömmel a kontinens délkeleti részeinél (Földközi-tenger keleti medencéje), a kontinens keleti felén (Kelet-európai-síkság, közép-keleti területek) valamint a fenno-skandináviai térségben alakulhatnának ki nagyobb eséllyel.
Link
A CFS modell szezonális elõrejelzése hasonló fõ elrendezõdéssel számol, annyi különbséggel, hogy nem csak a délnyugati, hanem a déli, délkeleti területek felé is kalkulál nyári idõszak felé negatív anomáliával.
Az idõbeli folyamatok vázolásához bontsuk régiókra most Európát.
(A fejtegetés során a QPW4 eredményeit elemzem.)
Ibériai-félsziget térsége
Ezeken a területeken a QPW4 szezonális modell szerint nem sok esély van, hogy normál feletti hõmérsékleti anomália alakuljon ki a nyári idõszakig. Inkább normál, vagy az alatti hõmérsékleti anomália valószínû a tavaszi és nyári félévben. Ezen fajta modell-eredmény realizálódását támogatja a korábban említett tengervíz hõmérsékleti anomália a térségben. Ez a nagytérségû hõmérsékleti anomália csak hónapok eltelte után tudna felmelegedni annyira, hogy legalább a normális hõmérsékleti értéket vegye fel. Az NCEP CFS modell habár némi enyhüléssel kalkulál a térségben:
Link
Tekintve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéjének átlagosnál melegebb tengervíz hõmérséklete klimatológiai szempontból nem túl szoros kapcsolatban áll a nyári idõszakban a térség T850-es hõmérsékletének alakulásával (http://nimbus.elte.hu/~fzoliklima/AMO/Fodor_and_Seres_2008%2520_Impacts_of_the_AMO.html , 2. ábra) feltételezhetjük, hogy ez a kapcsolat az idei évben fennáll majd. Így valóban nem sok eséllyel számíthat a térség normál feletti tavaszi, nyári hõmérsékleti anomáliára - szezonális értelemben, nem havi, heti bontásban gondolva.
(A nyári idõszakra, annak vége felé a modellek feltételezik, hogy növekedhet a normálisnál hidegebb szezonális hõmérsékleti értékek felé való tolódásnak az esélye:
Link )
Európa délkeleti része - Kis-Ázsia térsége
A modell számítások szerint a tavaszra gyengülhet a szezonális anomália mértéke, de még mindig nagyobb eséllyel marad az átlagosnál melegebb a térség, mint normál közeli értékek közelében.
Link
Tavasz közepétõl, végétõl a nyár elejére ismét emelkedik az átlagosnál számottevõen melegebb szezonális átlag esélye. Tekintve, hogy jelenleg is átlagosnál melegebb a térségben a tengervíz felszíni hõmérséklete és az AMO pozitív fázisában (jelenleg ebben vagyunk) jellemzõen gyakoribb a melegebb T850-es értékek megjelenése így ez a modell-számítás jó eséllyel beválhat.
(Görögország, Bulgária, illetve Törökország déli felét ezen számítások szerint a nyári idõszakban akár igen komoly hõhullámok érhetik majd el.)
A tavaszi átmeneti feltételezett gyengülést eredményezheti egy olyan makroszinoptikus elrendezõdés, amely során nem hosszú idõre, de a térség ciklon hátoldali helyzetbe kerül, vagy ciklonok gyakori átvonulása jellemzi. Lévén, hogy tavasz elejére a kelet-európai-síksági anticiklon még tartani szokta magát, valamint hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének, Fekete-tenger tengervíz hõmérséklete átlagosnál melegebb és északról még elõ-elõ fordul hideg leszakadás, így gyakoribb ciklon keletkezés feltételezhetõ a tavaszi idõszakra a térségben. Ez megmagyarázhatná kis mértékû pozitív hõmérsékleti anomália visszaesést. A kis-ázsiai térségbeli magasabb hõmérsékleti anomália feltételezhetõen egy olyan makroszinoptikus elrendezõdésben alakulhatna ki, amely során sekély ciklonok délkeleti peremére kerül, illetve magassági teknõ, magassági gerinc húzódik a térség fölé a nyári idõszakban.
Kelet-európai-síkság
A nyári idõszakig a modell számításai szerint esély van a pozitív hõmérsékleti anomália gyengülésére a térségben, és nagyobb valószínûséggel alakulhat ki normális szezonális átlag.
Link
Ugyanakkor még így is lehet, hogy egyes részein a nyári idõszak átlagosnál melegebb értékkel zár. A fentebb említett magassági teknõ ugyanis a térségre is kihathat, illetve a már említett pozitív AMO miatt a térségben szintén nagyobb az esély melegebb nyári értékek kialakulására, mint ellenkezõre.
Európa északi része
Link
A modell kalkulációja szerint késõ tavaszig, nyár elejéig inkább a normálishoz közelibb értéket vesz fel a szezonális átlag. Azonban a nyári idõszak felé haladva növekszik a normál feletti szezonális átlagérték megjelenésének esélye.
Link
Tekintve az AMO pozitív fázisának hatásait, valamint hogy észak-atlanti térségben a tengervíz hõmérséklete továbbra is zömmel átlag felett várható, így ezen modell eredmény realizálódására is jó esély lehet.
Az erõteljesebb melegedés esélye a modellben a tavasz második felétõl, nyár elejétõl jelenik meg.
Mivel ezzel az erõteljes melegedéssel egyidejûleg gyenge hûlés jelenik meg a kontinens keleti és délnyugati részein, feltételezhetjük, hogy egy olyan makrocirkulációs helyzetben alakulhat ez ki, amikor inkább déliesebb áramlás jellemzõ a kontinens középsõ részein, vagyis Európa nyugati része rövid idõre teknõ hátoldalra kerül. Az is elképzelhetõ, hogy közép-nyugati részek felett gyakrabban jelenik meg ciklon, amelynek elõoldalán a lengyel-alföldi területek és még Anglia északi részei is átlagosnál melegebb levegõt kaphatnának. Ugyanakkor a Földközi-tenger nyugati területei hidegebb levegõt. Ezen lehetõséget a modell legmarkánsabban a május-július idõszakra mutatja. Lengyel-síkság körüli igen magas esély átlag feletti hõmérsékletre:
Link
Földközi-tenger nyugati medencéjében nagyobb esély átlag alatti hõmérsékletre:
Link
Közép-Európa
A fentebb leírtakból látszik, hogy ez a térség a fenti folyamatok "ütközõ terében" helyezkedhet el az elõttünk álló hónapokban - ahogy az elmúlt hónapokban is.
Ami feltételezhetõ, hogy a mostani modell számítások alapján nagyjából a tavasz végén, nyár elején nagyobb eséllyel alakulhat ki átlagosnál melegebb idõszak (modell számításai szerint május-július idõszakban úgy 40-50% esély jelenik meg normál feletti értékre, 30-40% normál értékre. Továbbá a tavasz - szezonális értelemben - továbbra sem látszik sem szélsõségesen melegnek/átlagosnál jelentõsen melegebbnek, sem szélsõségesen hidegnek/átlagosnál jelentõsen hidegebbnek (normális értéken kívül esõnek).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-09 09:53
Szabályzat