Meteorológiai esélylatolgatások
A 2006/07-es tél nálunk harmatgyenge volt: 1780 óta a 10-15 legenyhébb között, emellett rendkívül hószegény. Európai szinten szokás szerint ennél jóval árnyaltabb a kép.
Január végén például Nyugat-Európában többfelé rég nem látott havazások voltak. Például DNy-Franciaországban 25-30cm hó esett 1-2 nap leforgása alatt, arra ez korántsem mindennapos jelenség. Németországban szintén volt példa egy-egy havas periódusra.
Január végén például Nyugat-Európában többfelé rég nem látott havazások voltak. Például DNy-Franciaországban 25-30cm hó esett 1-2 nap leforgása alatt, arra ez korántsem mindennapos jelenség. Németországban szintén volt példa egy-egy havas periódusra.
Tavaly télen messze nem volt zonalitás Európában végig egész télen....
Tavaly és tavalyelõtt sorozatosan, kivétel nélkül mindig tévedett, folyamatosan a zonális irányítás leépülését és az idõ hidegebbre fordulását várta (Európa-szerte) - mégsem akart összejönni. Idén sorra bejönnek a télies jóslatai, s most viszont az okokat nagyon jól magyarázta (major warming, polar split). Lehet, hogy mindig télies idõt vár, aztán vagy bejön, vagy nem?
Persze azért most túloztam


Bastardinak évek óta talán most jött be elõször egy jóslata, állandóan komoly telet vízionál. Nekem a legutóbbi sikeres prognózisa nem növelte a tekintélyét, megbízhatóságát.
Én azt mondom nektek, 1 hete van még hátra a kemény télnek. Ha egyszer, egy kis idõre is megszûnik a fagyos levegõnek az utánpótlása (ami mostmár március elejére igen nagy bizonyossággal körvonalazódik), akkor onnantól már nagyon brutális egybeeséseknek kellene lennie ahhoz, hogy 0 fok körüli napi Tmaxokhoz visszatérjünk, s ezáltal (megmaradó) hó essen.
Ha 0 fok körüli T850 köré felmelegszünk, akkor az talajon már 10, délen afölötti hõmérsékleteket okozna. A vastagon beenyhülõ légrétegeket pedig csak rendkívül erõs, tartós sarkvidéki áramlatok tudnák lehûteni.
Az északi hidegsapka ráadásul látványosan fogyik a modellek szerint. Viszont szembetûnõ, hogy épp Európa "fölött" marad egy utolsó, masszív hideg légtömeg, tehát teljességgel én sem zárom ki az erõs hidegleszakadást március elejére.
Ami ezzel a "hidegraktárral" kapcsolatban felvetõdött bennem, az pedig a következõ: Vajon befolyásolhatja-e a tavaszi(netán nyár eleji) hónapok csapadékosságát, idõjárási trendjét az, hogy ha az Északi-Hemiszférán esetleg Skandináviától északra számolódik fel utoljára a hidegmag?
Én azt mondom nektek, 1 hete van még hátra a kemény télnek. Ha egyszer, egy kis idõre is megszûnik a fagyos levegõnek az utánpótlása (ami mostmár március elejére igen nagy bizonyossággal körvonalazódik), akkor onnantól már nagyon brutális egybeeséseknek kellene lennie ahhoz, hogy 0 fok körüli napi Tmaxokhoz visszatérjünk, s ezáltal (megmaradó) hó essen.
Ha 0 fok körüli T850 köré felmelegszünk, akkor az talajon már 10, délen afölötti hõmérsékleteket okozna. A vastagon beenyhülõ légrétegeket pedig csak rendkívül erõs, tartós sarkvidéki áramlatok tudnák lehûteni.
Az északi hidegsapka ráadásul látványosan fogyik a modellek szerint. Viszont szembetûnõ, hogy épp Európa "fölött" marad egy utolsó, masszív hideg légtömeg, tehát teljességgel én sem zárom ki az erõs hidegleszakadást március elejére.
Ami ezzel a "hidegraktárral" kapcsolatban felvetõdött bennem, az pedig a következõ: Vajon befolyásolhatja-e a tavaszi(netán nyár eleji) hónapok csapadékosságát, idõjárási trendjét az, hogy ha az Északi-Hemiszférán esetleg Skandináviától északra számolódik fel utoljára a hidegmag?