Meteorológiai esélylatolgatások
Azért árnyaltabban megfogalmazva rejlik az igazság mondandódban.
A Kelet-Európai-síkság idén is megfelelõen be van havazva, íme: Link
Az akkori márciusi hóviharhoz kizárólag a havazáshoz ideális makrofelállás és így a felénk áramló hideg levegõnek volt köszönhetõ.
Egyébként most nem a márciusi extra-erõs télutó lehetõségére koncentrálok, hanem február második felére.
A Kelet-Európai-síkság idén is megfelelõen be van havazva, íme: Link
Az akkori márciusi hóviharhoz kizárólag a havazáshoz ideális makrofelállás és így a felénk áramló hideg levegõnek volt köszönhetõ.
Egyébként most nem a márciusi extra-erõs télutó lehetõségére koncentrálok, hanem február második felére.
Azért az extra magyarországi télutóhoz 2006 márciusában nagyon kellett a tõlünk keletre, és északra akkor kialakult vastag hótakaró. Így jobban biztosítva volt a talajközeli hideg levegõ, ami az emlékezetes, és azóta szégyenletesen hiányzó, kialakult havazást, hófúvást okozta a keleti megyéinkben (2006.03.13, ciklon)
Könnyen meglehet, hogy a polarsplit-nek köszönhetõen idén elhúzódó, makacs késõ téli idõszakra kell felkészülnünk, mint ez 2006 február-március hónapokban elõfordult. Északkelet-Európa, ill. Izland/Grönland felett magas nyomású zónák fognak elhelyezkedni, Európa nagy részét pedig teknõ borítja be, nedves, az évszaknak megfelelõ hõmérsékletû levegõvel. Emlékszem, 3 évvel ezelõtt a blokkoló izlandi/grönlandi Ac hosszú heteken keresztül fennmaradt, így igazából csak a napéjegyenlõség után tört meg véglegesen a tél hatalma. Persze, lehet, hogy mi párszor elõoldalra csúszunk majd, de fõleg Nyugat-Európában még biztosan megemlegetik még az idei telet. Az esélyek a következõ 6 hétre: tartós trough-helyzet [teknõ, az angolul nem tudóknak