Meteorológiai esélylatolgatások

Értem, köszönöm szépen.

Tudomásom szerint sem küszöbértékek, sem statisztikus tényezõk nincsenek beépítve a GFS-hez hasonló modellekbe. Ezek kizárólag a fizika törvényei, a légkörre vonatkozó egyenletek (meg a modellben szereplõ paraméterek, pl. felszínborítás, stb.) alapján számítják ki a késõbbi állapotot: az elsõ lépés eredményébõl pedig a másodikat, és így tovább. Ez a módszer sok lépés után néha vad dolgokat (többször látni ilyet is!), néha átlaghoz közeli helyzetet eredményez. A 10-14 napnál hosszabb távú elõrejelzéseknél tényleg belépnek azok a statisztikai módszerek, amiket említettetek, de ezek már nem a GFS-t és társait futtatják tovább, hanem eleve másképp épülnek fel.

Nem tudom, elbizonytalanítottatok, de szerintem akkor sincs benne a modellben (itt nem a szezonálisra gondolok, azt nem ismerem kicsit se) semmiféle statisztikus dolog. Ha küszöbök lennének, az azt jelentené (így félig programozói aggyal), hogy a modell azt néha át akarja lépni, ami pedig azt jelenti, hogy valamiféle hülyeséget csinál. Az simán elképzelhetõ, hogy vannak ún. pattern-ek, azaz gyakori kimenetelû szituációk és folyamatok (befejezésekkel). Ez megkönnyíti a programozását is a modellnek, tud "önfejlõdni", továbbá sokkal gyorsabb.
Viszont, amit néha itt olvastam egyszer-egyszer a fórumban, hogy azért kacérkodik a GFS hidegöblítéssel, mert ennek telente kell néha lennie, az bizonyosan nem igaz. Hiszen a helye, ideje, és alapjában véve szinte az egész északi félteke idõjárása dönt errõl, amit pedig nehezebb gondolom statisztikusan kezelni.
Bár, ha statisztikus tényezõk is lennének, akkor nem lenne egyfajta átlaghoz tartás jellemzõ hosszabb távon? Ezt a GFS-en szerintem abszolút nem látni, inkább ellenpélda lehetne... De ez csak egy gondolatfoszlány.