Meteorológiai esélylatolgatások

A gömbvillámról két verziót hallottam,hogy az micsoda: Az egyik az,hogy tulajdonképpen egy négydimenziós toroid alakú EM-mezõ,amely a 3. dimenzióval 2 helyen alkot metszetet,ami egy gömbnek felel meg.A 2 metszéspont miatt természetszerûen mindig 2 van belõle,ezért van az,hogy viharoktól távolabb is lehet látni,a távolság pedig a toroid méretétõl függ.A másik feltételezés szerint egy aranyos mosolygós lányka,általában metnet-talikon megfigyelhetõ jelenség Na jó abbahagyom,mert kimodiznak

Egyetértek, igazad van - talán túlságosan tudományhívõ vagyok, nehezen tudom elképzelni, hogy hülyeséget (is) tanulunk Pedig a fizika fejlõdése során hányszor volt olyan, hogy tévedtünk, de mûködõ képletekkel számoltunk (ahogy most a gravitáció is - továbbá még mindig nem tudjuk, mi okozza a gravitációt). Ugye azért nem mûködik elvben sem nekünk egyelõre ez a dolog, mert most ugye azt se mondhatjuk, hogy az az elektron van valahol, csinál éppen valamit.
Továbbá elgondolkodtam, hogyha egy részecske tárolna egy részecske összes adatát (ami már így magában is kevés és kvantumszámítógéppel is képtelenség), akkor mekkora számítógépre lenne szükségünk, ami az adatokat tárolja? Legalább akkora, mint a Föld

Ja, szegény macsek bele is döglött néha

Viszont lehet hogy a mérési mechanizmusunk rossz csupán. Fizikából kb a világ alapvetõ jelenségeit (fénysebesség miért pont annyi, amennyi; alagúteffektus - potenciálgát; bermuda-háromszög, hipnózis, öntudat, gömbvillám, stb) sem tudjuk megmagyarázni, igy nem merném kijelenteni, hogy a kvantumfizikánk alapjai nem remeghetnek meg bármikor és nem kell kidobni mindent a macskával együtt.

Nem biztos hogy az atom viselkedéséhez ismerni kell az elektron helyét. Erre mondtam hogy a világ összes fizikai képletének ismeretében.. lehet hogy a határozatlanság is csak egy általunk fel nem ismert képlet, semmi más, amit jól tudunk a határozatlansággla közelíteni. Tipikus példa erre a gravitációs erõ, ahol a képlet nevezõjében a távolság négyzete van, viszont a mérések szerint a csökkenés nem pontosan négyzetes; az igazi képlet ott sincs meg.

Biztos vagy benne, hogy a modellekbe nincs belevéve x napon túl a statisztika figyelembevétele? Asszem talán 10 vagy 12 nap után már a statisztikai jóslás pontosabb, mint a számított, de már nem tudom hol olvastam ezt ((

A hidegmaggal nekem az a bajom, hogy jól elvan õ ott fent, nem jön ide mert fél ) ha meg mégis kirándul, akkor nem hegyet mászik, hanem inkább sík vidéken megnézi Texas-t, legalábbis az utóbbi 2-3 évben sokszor ez volt, félek most is arra fog indulni...

A mérés beavatkozás a rendszerbe, bezony Végülis a téma is stimmel, ez az igazi hosszútávú esélylatolgatások nehézségei

Plusz meg amit az ember alamilyen formában megfigyel,arra egyúttal hatással is van (nem tudod úgy megfigyelni az adott részecskét,hogy közben alamelyik állapota meg ne változzon,éss ebben a formában egy puszta mérés is befolyásolja a végkifejletet)Asszem Schrödinger papa illusztrálta ezt a macskájával,ha jól tudom

Elvben sem igaz, mivel pl. egy elektronnak SOHA nem fogjuk megtudni a helyzetét, és segességét(meg irányát), csak vagy ezt, vagy azt. Ez pedig a determinizmus (minden kiszámítható) egyik alapkövének ledöntése volt. Heisenberg fedezte fel, bele is õrült szegény, hogy egy szánalmas elektronról nem tudja eldönteni, hogy hol van és mekkora sebességgel merre halad. Vagy ezt, vagy azt Eredmény: van szabad akarat
Egyetértek, hogy statisztikailag vizsgálva már lehúzhatnánk a telet, de mivel ez nincs beleírva a modellekbe, így nem értem, miért hivatkozol erre
A nap-állást elismerem, elvégre szépen lassan egyre több szerencse kell a télies idõjáráshoz, de azt ne felejtsük el, hogy lassan maximális a jégtakaró, hótakaró, gyûlnek a hidegmagok, és beindulhat a (havas) csata is
Én is tartom továbbra is, hogy 300 óra felett még semmi sem biztos.

Elvben az összes fizikai törvény és a világegyetemet alkotó összes részecske összes állapotának ismeretében egy végtelen kapacitású számítógéppel ki lehet számolni a világegyetem állapotát tetszõleges idõre elõre. És akkor most gondolkodjunk el azon, van-e szabad akarat....


Persze hogy többet kacérkodik, egyrészt egyre magasabban van a Nap (tudom hogy ez sokaknak nem érv, de attól még igy van), másrészt az ország nagy részén statisztikailag már megvolt a tél (hideg tekintetében mindenképp és sajnos csapadék tekintetében is, mármint a mm-ekre értve), így innentõl kezdve egyre kisebb az esélye a télszerû februárnak. Tudom hogy ez csak statisztika és az idõjárás nem ismeri, de valahogy mégiscsak kirajzolja a legvalószinûbb idõjárási viszonyokat.

Továbbra is tartom a meleg februárt és a feb 25 - márc 15 közötti 5 cm vagy azt meghaladó búcsúhavazást.

Elméletleg sem lehet megmondani, ld. Heisenberg, determinizmus, határozatlanság stb.
Viszont: A GFS-en a hidegbetörés sincs soha csak 300 óránál. Csupán többféle verziót villant fel állandóan, ebbõl mi 2-3 naponta észrevesszük az ultrabrutálisat (8-12 futás!!), majd belinkeljük, a többiek meg megint sóhajtanak: már megint 300 óránál.
Így, hogy van fáklyám, jól látszik az archívumon, hogy 300 óra és felette olyan intervallum, amire szinte nincs két egyforma futás. Mostanában meg sokkal többet kacérkodik enyhülõ-melegedõ idõvel, de a tendencia még csak kialakulóban.

Ha nagyon gonosz és cinikus akarok lenni, akkor a Te gondolatmeneted alapján ha a GFS majd egyszer véletlen eltalál egy mediterrán ciklont 12 órára elõre, akkor

"Ha véletlen bejön, az még nem igazolás arra, hogy..." ?

Ez az érvelés kétélû dolog, sztem 2-3 hétre elõre a természet jobban (de legalábbis nem rosszabbul) jósol, mint a modellek, tipikus példa erre az a hidegbetörés, amig a GFS-en egész télen 300 óránál van

Elméletileg egyébként meg lehetne mondani hogy mi lesz veled a jövõ héten, tisztán fizikai alapon.

"Febr 20 felé már kiderül, mennyire lett hülyeség"

Nem, nem derül ki soha.
Ha véletlen bejön, az még nem igazolás arra, hogy "na, a libák megmondták". Ez olyan mint a horoszkóp; nem az asztrológus mondja meg, hogy mi lesz velem a jövõ héten. Én magyarázom be magamnak.
(Mármint nem én... )
Lehet, hogy a libák azért repülnek tömegesen észak felé, mert látták, hogy mozdulnak a csukák!

Lehetséges, csak leírtam, amit hallottam

Febr 20 felé már kiderül, mennyire lett hülyeség

A mi fáklyánkat nézve átlag körüli idõjárás köszönt be hétvégétõl: Link

Így van. Félek, hogy röpülünk, úgyhogy más: Link alapján a K-i partvidék is beenyhül egy ideig, de aztán visszatér oda is a tél. Ez tél szempontjából nekünk nem túl jó.

A csuka egész télen mozog, akkor lehet rá igazán horgászni is.

Valami Sárrét vagy hasonló nevû park volt, ahol sok tó van.

Egyébként most hogy mondod, harcsa vagy csuka volt asszem amirõl beszélt és nem a pontyok, de ez mindegy is.

Valóban tévednek az állatok olykor, de egzakt mérések és bizonyítékok hiányában (és persze a modellek elmúlt 2-3-4 heti csodálatos szereplésének fényében) én személy szerint inkább a vadlibáknak hiszek, mint akármilyen diagrammoknak, amiknek a pontossága 80%-ban a kiinduló adatok pontosságától függ.

Megint lavinát fogok inditani, viszont hosszútáv, ezért beírom.

Reggel beszélt egy nemzeti park igazgatója a rádióban, aki azt mondta hogy már - jó két héttel elõbb mint szoktak - vonulnak vissza a vadlibák északra (2 hét alatt a 25 egyedbõl csak 10-15 ezer maradt itt) plusz a tavaikban megjelent talán a harcsa (vagy ponty? nem értek hozzá) megint, ami annak a csalhatatlan jele, hogy már nem lesz tartós fagy és 2-3 héten belül itt a tavasz.

Az volt az érdekes, hogy a végén igen határozottan állította, hogy a halak sosem tévednek. Kiváncsi leszek most mi lesz, különös tekintettel arra, hogy tegnap a macik meglátták a saját árnyékukat, ami viszont hosszú telet sejtet, azaz valakinek most tévednie kell.

Febr 20 felé már okosabbak leszünk ))