Meteorológiai esélylatolgatások

Nekem az sem világos,hogy hol a vizsgált terület határa?Félteke,övezet,kontinens félkontinens,tájegység,ország,negyedkontinens,félország(pl.Dunántúl ill. Alföld)?Egész más lehet egy tél átlaga,anomáliája,NY v. K-Európában,vagy az osztrákoknál és nálunk,vagy Zalában és Békésben...

Hozzátenném, a NAO index hitelességét is sokan megkérdõjelezték régebben (elõzõ telek), ugyanis gyakran elõfordult, hogy õsszel "nem mûködött" a T850 átlaggal stb... Pedig a lényege igazán nem itt van. Persze, hogy nem a T850 fáklyánkat rajzolja ki az elõrejelzése, de azért sokszor van összefüggés, szinte egymásra illeszthetõek akár. Továbbá észrevenni azt is, hogy az elõrejelzései gyakran a fáklyával együtt mozognak. Régebben azt is próbáltam nézni, hogy melyik változtat elõbb, és volt egy hosszabb idõ, amikor bizony a NAO-t követte a fáklya (azaz a makrofelállások kialakulásának esélye a GFS szerint), de volt, hogy ilyen kapcsolatot azért nem találtam közöttük. Nem is beszélve a 0-s NAO indexrõl, amikor többféle felállás is rendelhetõ hozzá, ez pedig kis hazánkban széles skálán mozog.
Link Ez az én kis nyitóoldalam (innen indulok el mindig), ott figyel a NAO index is

Tévedés, a szezonális-hívekhez sorolom magam
A NAO indexet meg évek óta én linkelgetem, nagyrészt egyedül (egészen idáig ). Még akkor kedveltem meg, amikor még Kuzmi (Vrajmund) is a MetNet szakijainak a táborát erõsítette. Vele beszélgettünk egyszer MSN-en, és akkor nagyon sok mindent elmagyarázott ennek a mûködésérõl és lényegérõl... A felét már el is felejtettem
A periodikusságot remélem nem én szóltam annyira le csak úgy gondolom, telekre elõrejelezni lehetetlen, s valahogy erre sokan nem képesek több közvetlen (HRHI-s tél?) tapasztalat után sem rájönni. Pedig terveim szerint a hólapátot nem hibernálnám 2010 utánra.
Ráadásul a periodikusság olyan nehezen vizsgálható (biztonsággal), hogy szerintem a szakembereket is megviselheti a dolog. Elvégre hol a határ, két átlagos tél már a váltás, csak szórás? Két "ultra"-enyhe tél egy erõs, hosszú periódus kezdete, vagy csak kiugró érték? Vagy egyik sem? Bevallom, ebbe belegondolva csak egyetlen dologra tudok rádöbbenni: Nem értek hozzá.
Meg hát a periódusok ciklusideje is egy fontos tényezõ: Rögzített, +- egy-két év? Hol ilyen hosszú, hol olyan hosszú? Hidegség például érdekes napfolttevékenységgel párhuzamba állított T adatsorokat mutatott. Akár ez is okozhatná a periódusok váltakozását? És akkor még csak kétségbe sem vontunk egy egyenletes T emelkedést (alias globális klímaváltozás), amibe belefér a periodikus ingadozás.
Érdekes kérdések ezek, s inkább hosszútáv, mint a GFS 372 órás lehûlése

Persze, én például a NAO-t nagyon szeretem nézni mostanság! Szerintem is van periódikusság, észre lehet venni periódusokat, de inkább nem lovagolok a témán, mert máglyán el leszek égetve!

Egyedül mi vagyunk itt hívei a szezonális modelleknek, mások nem szeretik õket! Pedig már 600-szor leírtad, amit leírtál... dehát...

Ezzel a dologgal több gond lehet..:
- ha összefüggésbe hozzuk a második világháborúval, akkor azért beszélünk hülyeséget
- ha az mondjuk, hogy meleg periódusba érkeztünk 1978-ban, akkor azért vagyunk hülyék (mert nincs periódikusság )
- ha azt mondjuk, hogy 1978-tól erõs globális felmelegedés kezdõdött, akkor "pánikhangulatot keltõ sajtósok" vagyunk

A legegyszerûbb, ha azt mondjuk: csak véletlenül sikerülnek melegebbre az éves anomáliák, hihi!

Egy dolgot azért látni lehet, sose volt olyan, hogy egy erõsen negatív anomáliás év után egy erõsen pozitív anomáliás év jön... és fordítva is igaz!
Ha hihetünk a grafikonnak, ami egy nagyon bõ évszázadot ölel fel, akkor még messze van az az idõszak, amikor újra átlagos vagy annál hidegebb anomáliájú évet tudhatunk magunk után világszerte!
Persze ez a világra vonatkozik, lokálisan lehet más helyzet... na inkább csak érdekesség képpen írtam ide, lehet inkább az Éghajlatváltozás fórumban lenne a helye.

Nicsak mit találtam: Link az 1978-as évtõl itt már valami nem az igazi...