Meteorológiai esélylatolgatások
Minden télre én sem húznám rá, csak kifejezetten a mostani téli folyamatok látszatnak ilyen szokásos téli forgatókönyvet.
Ha 30, 60 év téli menetet átlagolnánk és vizsgálnánk, hogy komolyabb hidegbetörések mikor érkeznek, akkor valami hasonlót kapnánk, mint ami eddig történt.
RHI-k, HRHI-k relatív gyakoriságát megnézve, szintén azt tapasztalhatjuk, hogy van egy elsõdleges maximum december végén, január elején és egy másodlagos maximum január végén, február elején.
Link
Egyébként a mondatomban ott azért a feltételezés
:
"Ha ezt továbbra is így folytatja..."
Ha a pentádonkénti napi középhõmérséklet menetét vizsgálnánk, abban is látszik, hogy január közepe után meglódul az emelkedés, majd megtorpanás következik január végén és február elején is.
Ami a ciklikusságot illeti, abban igaza van azoknak akik nem hisznek benne, hogy nincs egzakt ciklikussági folyamat. Vagyis ha 1 hétig hideg volt, akkor 1 hétig meleg jön. Viszont van kvázi ciklikusság, talán jobb szó a kvázi periódikusság.
Elég sok légköri és óceáni folyamatban ez fellelhetõ. Az idõjárási folyamatokat pedig a nagyskálájú makrocirkulációs folyamatok kvázi periódikus viselkedése határozza meg + helyi folyamatok.
Ezeket a kvázi periódikus folyamatokat is el kell tudni helyezni egymás tér- és idõskáláján. Valahogy úgy, ahogy egy különbözõ periódikusságú szinusz görbéket szuperponálnánk egymásra.
Az idei téli hõmérsékleti menettel kapcsolatban azért mertem ezt kijelenteni, mert az elmõlt bõ hónap és elõttünk álló fél hónap is ezen statisztikus, átlagos, normális forgatókönyvet követi.
Ha 30, 60 év téli menetet átlagolnánk és vizsgálnánk, hogy komolyabb hidegbetörések mikor érkeznek, akkor valami hasonlót kapnánk, mint ami eddig történt.
RHI-k, HRHI-k relatív gyakoriságát megnézve, szintén azt tapasztalhatjuk, hogy van egy elsõdleges maximum december végén, január elején és egy másodlagos maximum január végén, február elején.
Link
Egyébként a mondatomban ott azért a feltételezés
:"Ha ezt továbbra is így folytatja..."
Ha a pentádonkénti napi középhõmérséklet menetét vizsgálnánk, abban is látszik, hogy január közepe után meglódul az emelkedés, majd megtorpanás következik január végén és február elején is.
Ami a ciklikusságot illeti, abban igaza van azoknak akik nem hisznek benne, hogy nincs egzakt ciklikussági folyamat. Vagyis ha 1 hétig hideg volt, akkor 1 hétig meleg jön. Viszont van kvázi ciklikusság, talán jobb szó a kvázi periódikusság.
Elég sok légköri és óceáni folyamatban ez fellelhetõ. Az idõjárási folyamatokat pedig a nagyskálájú makrocirkulációs folyamatok kvázi periódikus viselkedése határozza meg + helyi folyamatok.
Ezeket a kvázi periódikus folyamatokat is el kell tudni helyezni egymás tér- és idõskáláján. Valahogy úgy, ahogy egy különbözõ periódikusságú szinusz görbéket szuperponálnánk egymásra.
Az idei téli hõmérsékleti menettel kapcsolatban azért mertem ezt kijelenteni, mert az elmõlt bõ hónap és elõttünk álló fél hónap is ezen statisztikus, átlagos, normális forgatókönyvet követi.
BÚÉK mindenkinek! Hó eleje van, tehát jön a szezonális fejtegetés.
Remélem nem lesz hosszú, de ha mégis, elõ az üdcsivel és nasival - Ez még tegnap éjjel készült
Néhány adat, hogy lássuk hol vagyunk, honnan indulunk. ( Fõleg, hogy szóba került lejjebb...)
December utolsó napjaiban, január elsõ néhány napjában az átlagos országos maximum 2-3 fok körül van. Az átlagos országos minimum -2, -3 fok. Január közepe felé haladva (kb. 5-tõl, 10-ig) az átlagos maximum 1-2 fok, átlagos minimum – továbbra is országos - -4 fok körül mozog. Január közepétõl pedig emelkedik. Az átlagos napi középhõmérséklet kitalálható a fenti adatokból, hogy 0, -1 fok között mozog mostanság.
Ehhez képest az elmúlt napokban a maximum hõmérséklet volt, hogy néhol közel 10 fokkal is elmaradt az ilyenkor megszokottól. A napi középhõmérséklet pedig mintegy 5-8 fokkal van/volt az átlag alatt:
Link
Link
Ha most pozitív anomália lenne ilyen arányba, jó páran elkönyvelnék, hogy brutál meleg lesz a hónap... Nos akkor most elkönyvelhetnénk, hogy brutál hideg lesz a január?
Az elõttünk álló napokban 850 hPa-os szinten „egész” Európa felett átlagosnál hidegebb lesz a légkör:
Link
Link
Link
Európa északi és keleti részein van is mit ledolgoznia az idõjárásnak, ahol bizony az utóbbi három hónapban a megszokottnál melegebb volt az idõ:
Link
Habár a Botteni-öböl és a Finn-öböl még jégmentes volt az elmúlt napokban, a rendkívüli hidegnek köszönhetõen megindulhat a jegesedés:
Link
Az 1-4 °C-os vízhõmérséklet az elõttünk álló egy hétben kellõképpen hûlhet – a következõ jó egy hétben mintegy 5 fokkal maradnak el az átlagos hõmérséklettõl 850 hPa-on:
Link
Link
Link
Tõlünk északra és keletre is már összefüggõ hótakaró alakult/alakul ki:
Link
Link
120 óra múlva:
Link
Erre a hóval borított felszínre érkezik rá a következõ adag hideg levegõ:
Link
Erre áramlik rá a további hideg és ebbõl kapunk mi is keveset. Így nem csoda, hogy január 7-én még köd nélkül is lehet, hogy lesz hely ahol a napi középhõmérséklet a -10 fokot sem éri el.
Nálunk január 8-10-ig az átlagosnál több fokkal hidegebb levegõ kvázi garantált:
Link
Link
Link
A Karácsonykor érkezõ hideg levegõre rácsúszó anticiklon beindította a hidegpárna képzõdését. A hidegpárnának köszönhetõen immáron 6.(7.) napja van -4 fok alatt Budapest napi középhõmérséklete, így HRHI-ról beszélhetünk már. A holnapi nap folyamán várhatóan nem megy e fölé és a következõ 6-8 napban is esélyes, hogy végig -4 fok alatt maradjon. Ha ez így lenne, akkor még akár egy 14-16 napig tartó HRHI alakulhatna ki, amely rendkívül ritka.
Link
Ráadásul jövõ hét közepén néhol a napi középhõmérséklet -10 fok közelében, vagy akár az alatt alakulhat.
Link
1948 óta 32 HRHI fordult elõ – a mostani a 33. és mindössze 8 volt ezek közül 10 napon túli.
(1 db volt a következõ élettartamúakból: 11, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 21 napos.)
December utolsó dekádjában, illetve január elsõ dekádjában képzõdõ HRHI-k átlagos élettartama 8-10 nap – ez nagy valószínûséggel meg lesz, ha nem szakad meg a -4 fok alatti napi közepek sora.
Ráadásul a mostani – kvázi januári - HRHI kialakulása továbbra is igazolja a HRHI-k/HRHI-s aktív-inaktív idõszakok multi-dekadális oszcillációját/fluktuációját.
A mostani télközepi HRHI „korszak” a 2003/2004-es téllel kezdõdött és ha hasonlóan fog zajlani, mint az utolsó kettõ „korszak” (1950-es évek közepétõl a 60-as évek végéig és a 78/79-el kezdõdõ 90-es évek elejéig tartó), akkor még 2015-ig pár újabban még jó eséllyel lehet részünk. (Ugyan december elején és februárban is elõfordul HRHI kialakulás, de a télközepi, kvázi januárra esõ HRHI-khoz képest számuk kevesebb.)
A modellek elég szépen adják a hónap elsõ dekádjára a kemény téli hideget, majd a hónap közepén a szokásos „változékonyságba” hajlást, az „átmeneti” enyhülési folyamatot. A hónap vége felé, február elejére újabb „támadási szándékot” várok a hideg légtömegek részérõl. Miért? Mert furcsa módon eddig – elmúlt bõ egy hónapban és látszólag tovább is – a szokásos forgatókönyvek alapján történnek a dolgok: november végi lehûlés, enyhe december elõ, hónap végére komolyabb lehûlési sor és HRHI kezdet december legvégén, január elején, majd a szokásos január közepi „lágyulás”. Ha ezt továbbra is így folytatja, akkor a fentebb várt forgatókönyv esélyes. De ez abból is kikalkulálható, hogy azért 2-4 hetente egy-kis változással elõruccan a légkör.
Azt már tudjuk, hogy a december durván 2 fokkal zárt 2m-en az átlag felett, míg a 850 hPa-on átlagos volt. A január várhatóan 2m-en negatív anomáliával zár majd. Ennek oka, hogy a hónap elsõ dekádja, mintegy 4-6 fokkal hidegebbnek valószínû a havi átlagnál. A második dekád jó eséllyel lehet átlagos, ami alapján a hónap jó 20 napja még így is 2-4 (5) fokkal átlag alatt maradhatna. Ha az utolsó dekád is átlagosnak megfelelõen alakul még akkor is durván 1-2 fokkal alakulhat átlag alatt. Vagyis a december és a január együtt közel átlagos középhõmérsékletet hozhat ki, hacsak nem alakul a január középhõmérséklete egész hónapban jócskán átlag alatt.
A QPW4 modell friss futása továbbra is számol az Európa északi, keleti részén lévõ pozitív és ugyanakkor a délnyugat-európai negatív anomália számottevõ gyengülésével:
Link
Az enyhülés megvalósulásának megoldási forgatókönyvét láthatjuk már a modellek futásaiban, hiszen jelentõs mértékû lehûlés érte el Európa északi, északkeleti tájait, valamint Európa középsõ vidékeit is. Ahogy fentebb említettem az összefüggõ hótakaró és a várhatóan befagyó Botteni-öböl és Finn-öböl fölé áramló hideg légtömegek alul jelentõsen tovább hûlhetnek a kisugárzás következtében. Így elsõsorban Európa északkeleti részein van esély a hideg tartósabb megmaradásának, vagy annak csak rövid idejû átmeneti gyengülésének. A QPW4 ezt a verziót támogatná. Vagyis az északkeleti tájakon az eddigi komoly pozitív anomália jelentõsen gyengülne, sõt meg is szûnne és némi esély van, hogy átlagosnál hidegebb szezon legyen:
Link
Gyakorlatilag a tél második felétõl nagyobb százalékkal számol átlagosnál hidegebb szezonális idõszakkal (~40-45%), mint melegebbel (~30 %):
Link
Szóval a skandináv-félszigeti térségben „normalizálódni” látszik a helyzet, sõt könnyen lehet, hogy esetleg átlag alá megy szezonális szinten a 850hPa középhõmérséklete. (Ez a folyamat párhuzamban lenne egy alsó sztratoszférikus melegedési eseménnyel.)
( Ezt az irányvonalat a QPW4 egyébként 1-2 hónappal ezelõtti futásában is felvázolta.)
Egyébként a brit Met Office is a tél további részében átlagosnak mondható hõmérséklettel kalkulál Európa jó részére – átlagosnál melegebbel Európa délkeleti részeire. (A tél további része alatt a január és február átlagát kell érteni.)
Link
Remélem nem lesz hosszú, de ha mégis, elõ az üdcsivel és nasival
- Ez még tegnap éjjel készült Néhány adat, hogy lássuk hol vagyunk, honnan indulunk. ( Fõleg, hogy szóba került lejjebb...)
December utolsó napjaiban, január elsõ néhány napjában az átlagos országos maximum 2-3 fok körül van. Az átlagos országos minimum -2, -3 fok. Január közepe felé haladva (kb. 5-tõl, 10-ig) az átlagos maximum 1-2 fok, átlagos minimum – továbbra is országos - -4 fok körül mozog. Január közepétõl pedig emelkedik. Az átlagos napi középhõmérséklet kitalálható a fenti adatokból, hogy 0, -1 fok között mozog mostanság.
Ehhez képest az elmúlt napokban a maximum hõmérséklet volt, hogy néhol közel 10 fokkal is elmaradt az ilyenkor megszokottól. A napi középhõmérséklet pedig mintegy 5-8 fokkal van/volt az átlag alatt:
Link
Link
Ha most pozitív anomália lenne ilyen arányba, jó páran elkönyvelnék, hogy brutál meleg lesz a hónap... Nos akkor most elkönyvelhetnénk, hogy brutál hideg lesz a január?
Az elõttünk álló napokban 850 hPa-os szinten „egész” Európa felett átlagosnál hidegebb lesz a légkör:
Link
Link
Link
Európa északi és keleti részein van is mit ledolgoznia az idõjárásnak, ahol bizony az utóbbi három hónapban a megszokottnál melegebb volt az idõ:
Link
Habár a Botteni-öböl és a Finn-öböl még jégmentes volt az elmúlt napokban, a rendkívüli hidegnek köszönhetõen megindulhat a jegesedés:
Link
Az 1-4 °C-os vízhõmérséklet az elõttünk álló egy hétben kellõképpen hûlhet – a következõ jó egy hétben mintegy 5 fokkal maradnak el az átlagos hõmérséklettõl 850 hPa-on:
Link
Link
Link
Tõlünk északra és keletre is már összefüggõ hótakaró alakult/alakul ki:
Link
Link
120 óra múlva:
Link
Erre a hóval borított felszínre érkezik rá a következõ adag hideg levegõ:
Link
Erre áramlik rá a további hideg és ebbõl kapunk mi is keveset. Így nem csoda, hogy január 7-én még köd nélkül is lehet, hogy lesz hely ahol a napi középhõmérséklet a -10 fokot sem éri el.
Nálunk január 8-10-ig az átlagosnál több fokkal hidegebb levegõ kvázi garantált:
Link
Link
Link
A Karácsonykor érkezõ hideg levegõre rácsúszó anticiklon beindította a hidegpárna képzõdését. A hidegpárnának köszönhetõen immáron 6.(7.) napja van -4 fok alatt Budapest napi középhõmérséklete, így HRHI-ról beszélhetünk már. A holnapi nap folyamán várhatóan nem megy e fölé és a következõ 6-8 napban is esélyes, hogy végig -4 fok alatt maradjon. Ha ez így lenne, akkor még akár egy 14-16 napig tartó HRHI alakulhatna ki, amely rendkívül ritka.
Link
Ráadásul jövõ hét közepén néhol a napi középhõmérséklet -10 fok közelében, vagy akár az alatt alakulhat.
Link
1948 óta 32 HRHI fordult elõ – a mostani a 33. és mindössze 8 volt ezek közül 10 napon túli.
(1 db volt a következõ élettartamúakból: 11, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 21 napos.)
December utolsó dekádjában, illetve január elsõ dekádjában képzõdõ HRHI-k átlagos élettartama 8-10 nap – ez nagy valószínûséggel meg lesz, ha nem szakad meg a -4 fok alatti napi közepek sora.
Ráadásul a mostani – kvázi januári - HRHI kialakulása továbbra is igazolja a HRHI-k/HRHI-s aktív-inaktív idõszakok multi-dekadális oszcillációját/fluktuációját.
A mostani télközepi HRHI „korszak” a 2003/2004-es téllel kezdõdött és ha hasonlóan fog zajlani, mint az utolsó kettõ „korszak” (1950-es évek közepétõl a 60-as évek végéig és a 78/79-el kezdõdõ 90-es évek elejéig tartó), akkor még 2015-ig pár újabban még jó eséllyel lehet részünk. (Ugyan december elején és februárban is elõfordul HRHI kialakulás, de a télközepi, kvázi januárra esõ HRHI-khoz képest számuk kevesebb.)
A modellek elég szépen adják a hónap elsõ dekádjára a kemény téli hideget, majd a hónap közepén a szokásos „változékonyságba” hajlást, az „átmeneti” enyhülési folyamatot. A hónap vége felé, február elejére újabb „támadási szándékot” várok a hideg légtömegek részérõl. Miért? Mert furcsa módon eddig – elmúlt bõ egy hónapban és látszólag tovább is – a szokásos forgatókönyvek alapján történnek a dolgok: november végi lehûlés, enyhe december elõ, hónap végére komolyabb lehûlési sor és HRHI kezdet december legvégén, január elején, majd a szokásos január közepi „lágyulás”. Ha ezt továbbra is így folytatja, akkor a fentebb várt forgatókönyv esélyes. De ez abból is kikalkulálható, hogy azért 2-4 hetente egy-kis változással elõruccan a légkör.
Azt már tudjuk, hogy a december durván 2 fokkal zárt 2m-en az átlag felett, míg a 850 hPa-on átlagos volt. A január várhatóan 2m-en negatív anomáliával zár majd. Ennek oka, hogy a hónap elsõ dekádja, mintegy 4-6 fokkal hidegebbnek valószínû a havi átlagnál. A második dekád jó eséllyel lehet átlagos, ami alapján a hónap jó 20 napja még így is 2-4 (5) fokkal átlag alatt maradhatna. Ha az utolsó dekád is átlagosnak megfelelõen alakul még akkor is durván 1-2 fokkal alakulhat átlag alatt. Vagyis a december és a január együtt közel átlagos középhõmérsékletet hozhat ki, hacsak nem alakul a január középhõmérséklete egész hónapban jócskán átlag alatt.
A QPW4 modell friss futása továbbra is számol az Európa északi, keleti részén lévõ pozitív és ugyanakkor a délnyugat-európai negatív anomália számottevõ gyengülésével:
Link
Az enyhülés megvalósulásának megoldási forgatókönyvét láthatjuk már a modellek futásaiban, hiszen jelentõs mértékû lehûlés érte el Európa északi, északkeleti tájait, valamint Európa középsõ vidékeit is. Ahogy fentebb említettem az összefüggõ hótakaró és a várhatóan befagyó Botteni-öböl és Finn-öböl fölé áramló hideg légtömegek alul jelentõsen tovább hûlhetnek a kisugárzás következtében. Így elsõsorban Európa északkeleti részein van esély a hideg tartósabb megmaradásának, vagy annak csak rövid idejû átmeneti gyengülésének. A QPW4 ezt a verziót támogatná. Vagyis az északkeleti tájakon az eddigi komoly pozitív anomália jelentõsen gyengülne, sõt meg is szûnne és némi esély van, hogy átlagosnál hidegebb szezon legyen:
Link
Gyakorlatilag a tél második felétõl nagyobb százalékkal számol átlagosnál hidegebb szezonális idõszakkal (~40-45%), mint melegebbel (~30 %):
Link
Szóval a skandináv-félszigeti térségben „normalizálódni” látszik a helyzet, sõt könnyen lehet, hogy esetleg átlag alá megy szezonális szinten a 850hPa középhõmérséklete. (Ez a folyamat párhuzamban lenne egy alsó sztratoszférikus melegedési eseménnyel.)
( Ezt az irányvonalat a QPW4 egyébként 1-2 hónappal ezelõtti futásában is felvázolta.)
Egyébként a brit Met Office is a tél további részében átlagosnak mondható hõmérséklettel kalkulál Európa jó részére – átlagosnál melegebbel Európa délkeleti részeire. (A tél további része alatt a január és február átlagát kell érteni.)
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-01 15:57
Szabályzat