Meteorológiai esélylatolgatások
Igen, ez mind szép és érdekes! Ha jól látom csak 1 helyen karikáztam be Japán környékén, a többi mind Európa közvetlen környezetében van... vagy esetleg Alaszkánál (de azt is csak azért karikáztam be, mert ez határozta meg az utóbbi fél hónap jégnövekedését).
Viszont elmagyarázhatnád, hogy miért jobb a helyzet, mint amit a mellékelt ábra mutat? Mellesleg, ha nem lehet összehasonlítani a tavalyival, akkor miért van a grafikon? Link
Egyébként valóban, 2007-ben sokkal ütemesebb volt a fejlõdés: Link
2008: Link
De ez az üsszehasonlítás méginkább megmutatja, hogy a jégnövekedés nem Európa környezetében zajlott le... (mondjuk egyik évben sem)
Viszont elmagyarázhatnád, hogy miért jobb a helyzet, mint amit a mellékelt ábra mutat? Mellesleg, ha nem lehet összehasonlítani a tavalyival, akkor miért van a grafikon? Link
Egyébként valóban, 2007-ben sokkal ütemesebb volt a fejlõdés: Link
2008: Link
De ez az üsszehasonlítás méginkább megmutatja, hogy a jégnövekedés nem Európa környezetében zajlott le... (mondjuk egyik évben sem)
A jégsapka növekedésnél azért el ne felejtsük ám az ok-okozati viszonyt, illetve dinamikusan figyelni a rendszert ( amúgy csak dinamikus, azaz folyamat szemléletben lehetséges reális következtetéseket levonni ).
Egyrészt az ok-okozati viszony, az elmúlt hónapokban szinte folyamatos izlandi ciklontevékenység, illetve a skandináviától északra levõ ciklon tevékenység miatt van az, hogy stagnál az Európa feletti jégsapka. Ha netán beválik, hogy kiépül egy északi magasnyomás, hihetetlen mértékben kezd el növekedni, és esetleg ez egy öngeneráló folyamat is lehet, de hát ez már sci-fi kategória.
Másrészt pedig, a dinamikus rendszer, érdemes a folyamatot szemlélni, a jégsapka kieterjdtsége nem egyenlõ eloszlású, van ahol növekszik van ahol nem, sõt van a ahol csökken, ettõl még a nominális jégsapka növekedése lassulhat, gyorsulhat, hiába hízik a japán szigeteknél, az ránk csak nagyon-nagyon kevés hatással lehet ( meg merem kockáztatni, tart a nullához ).
Ugyanakkor a jégsapka változása, mint dinamikus rendszer folyamatosan hatások érik, vannak kedvezõ helyzetek ( bizonyos területeken, és most maradjunk csak a Skandináviától északra található résznél, az sokkal jobban befolyásolja a Kárpát-medence idõjárását, mint más területei a jégsapkának ) és vannak kevésbé kedvezõ helyzetek a jégsapka hízását tekintve. Most egy kb. 1,5 hónapos igen kedvezõtlen hatású idõszak végén/ vége fele vagyunk, míg a tavaly hasonló helyzet egy kedvezõ idõszak eredménye volt. Így már mindjárt más a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy a jégsapka idei elrendezõsése, már a nyár végén is teljesen más volt, mint tavaly, és ezt a különbséget még mindig tartja.
Összegezve, szerintem össze sem lehet hasonlítani a tavalyival, másrészt, ha már a hozzánk közelebb esõ részét tekintjük, szerintem jobb a helyzet, mint amit a pillanatnyi állapot tükröz.
Egyrészt az ok-okozati viszony, az elmúlt hónapokban szinte folyamatos izlandi ciklontevékenység, illetve a skandináviától északra levõ ciklon tevékenység miatt van az, hogy stagnál az Európa feletti jégsapka. Ha netán beválik, hogy kiépül egy északi magasnyomás, hihetetlen mértékben kezd el növekedni, és esetleg ez egy öngeneráló folyamat is lehet, de hát ez már sci-fi kategória.
Másrészt pedig, a dinamikus rendszer, érdemes a folyamatot szemlélni, a jégsapka kieterjdtsége nem egyenlõ eloszlású, van ahol növekszik van ahol nem, sõt van a ahol csökken, ettõl még a nominális jégsapka növekedése lassulhat, gyorsulhat, hiába hízik a japán szigeteknél, az ránk csak nagyon-nagyon kevés hatással lehet ( meg merem kockáztatni, tart a nullához ).
Ugyanakkor a jégsapka változása, mint dinamikus rendszer folyamatosan hatások érik, vannak kedvezõ helyzetek ( bizonyos területeken, és most maradjunk csak a Skandináviától északra található résznél, az sokkal jobban befolyásolja a Kárpát-medence idõjárását, mint más területei a jégsapkának ) és vannak kevésbé kedvezõ helyzetek a jégsapka hízását tekintve. Most egy kb. 1,5 hónapos igen kedvezõtlen hatású idõszak végén/ vége fele vagyunk, míg a tavaly hasonló helyzet egy kedvezõ idõszak eredménye volt. Így már mindjárt más a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy a jégsapka idei elrendezõsése, már a nyár végén is teljesen más volt, mint tavaly, és ezt a különbséget még mindig tartja.
Összegezve, szerintem össze sem lehet hasonlítani a tavalyival, másrészt, ha már a hozzánk közelebb esõ részét tekintjük, szerintem jobb a helyzet, mint amit a pillanatnyi állapot tükröz.
Bocsánat, kicsit pontosabban fogalmazva... mielõtt majdnem nulla lett a jégsapka növekedése az idei évben, akkor volt 10 nap elõnye a tavalyihoz képest... ha átlagos jégnövekedés történt volna, akkor még mindig meglenne az elõny...! Ez a 10 nap elõny inkább már 4-5 napra redukálódott, köszönhetõ annak, hogy tavaly ilyenkor sokkal ütemesebben fejlõdött a jég, mint most!
A grafikonon látható jégsapkanövekedést jórészt az Alaszka környéki jég bõvülésének köszönhetõ, Európa és vonzáskörzete nem büszkélkedhet ilyen folyamattal. Miután teljesen befagyott az Alaszka melletti öböl, azóta majdnem zérus a növekedés.
És az elõzõ hozzászólásomban megtalálható összehasonlító térképekbõl leolvasható, hogyha az a bizonyos öböl nem fagyott volna be 15 nap alatt majdnem teljesen, akkor már december legelején rosszabb lenne a jégborítottság, mint a tavalyi évben! Ebbõl pedig arra lehet következtetni, hogy az Európához közeli területeken már csaknem 15-20 napja nem változik a jégtakaró területe (említésre méltóan), maximum a vastagsága 1-2 helyen.
A grafikonon látható jégsapkanövekedést jórészt az Alaszka környéki jég bõvülésének köszönhetõ, Európa és vonzáskörzete nem büszkélkedhet ilyen folyamattal. Miután teljesen befagyott az Alaszka melletti öböl, azóta majdnem zérus a növekedés.
És az elõzõ hozzászólásomban megtalálható összehasonlító térképekbõl leolvasható, hogyha az a bizonyos öböl nem fagyott volna be 15 nap alatt majdnem teljesen, akkor már december legelején rosszabb lenne a jégborítottság, mint a tavalyi évben! Ebbõl pedig arra lehet következtetni, hogy az Európához közeli területeken már csaknem 15-20 napja nem változik a jégtakaró területe (említésre méltóan), maximum a vastagsága 1-2 helyen.
A mostani jégborítottság körülbelül 10 nap elõnyben van a 2007/2008-ban mérthez képest..., ezt a grafikonon is láthatjuk: Link
Meg is találtam a 2007-es megfelelõjét a mostani állapotnak, amikor megközelítõleg egyezett az akkori jégborítottság nagysága a mostanival.
El kell mondanom, hogy látni jópár szinglifikáns eltérést: Link a képen zöldel vannak karikázva azok a területek, ahol jelentõsebben nagyobb az idei jégborítottság, mint a tavalyi... a bordóval karikázott területeken a tavalyi jégborítottság nagyobb, mint a mostani! A Kaszpi-tenger feletti terület azért lett bordóval bekarikázva, mert gigantikus mennyiségû hó hiányzik a környékrõl.
Az azonos nappal való összehasonlítást azért nem gondoltam mérvadó dolognak, mert a grafikonból úgyis látszik, hogy most sokkal nagyobb a jégborítottság, mint 2007/2008-ban. Mindösszesen csak arra voltam kíváncsi, hogy idén mely területek vannak preferálva, valamint mennyivel volt másabb a jégborítottság szerkezete az elõzõ évhez képest!
Ha csak az idei jégnövekedést nézem, akkor nem nehéz kitalálni, hogy az idõ elõrehaladtával nõtt a jégtakaró nagysága, csak az egyetlen probléma, hogy a jégnövekedés 90%-a nem a mi kontinensünkhöz közel történt, hanem Alaszkához közel: Link
Fontos megfigyelni, hogy a bordóval körberajzol területen valamelyest, igaz nem sokkal de csökkent a jégborítottság... egészen, de abban megegyezhetünk, hogy nem nött. Grönland partjainál a jégtakaró nagysága nem, viszont vastagsága változott (nõtt). A Kaszpi-tenger környéként viccesen szólva "lepel" nagyságú hó hullott, ahoz képest, amennyinek ott lenni kéne... oda csak jóindulattal raktam ki a zöld kört, merthát mégiscsak növekedett! (figyelem, csak azokat a területeket kraikázgattam, ahol jelentõsebb szemmel látható eltérés van... pár négyzetkilóméter itt-ott nem számít!)
Szóval magyarul, ha jót akarunk és a jégborítottság valóban összefügg a tél milyenségével..., akkor sürgõsen át kell csoportosulni a hidegmagoknak, hogy hozzánk közelebb is nõjjön a cucc. mert így nem sok jóra lehet számítani! Ennek esélye a következõ idõszakban még nem teljesen letisztult tényezõ, szóval csak mértékletességgel nézegessük a jégsapkát!
Meg is találtam a 2007-es megfelelõjét a mostani állapotnak, amikor megközelítõleg egyezett az akkori jégborítottság nagysága a mostanival.
El kell mondanom, hogy látni jópár szinglifikáns eltérést: Link a képen zöldel vannak karikázva azok a területek, ahol jelentõsebben nagyobb az idei jégborítottság, mint a tavalyi... a bordóval karikázott területeken a tavalyi jégborítottság nagyobb, mint a mostani! A Kaszpi-tenger feletti terület azért lett bordóval bekarikázva, mert gigantikus mennyiségû hó hiányzik a környékrõl.
Az azonos nappal való összehasonlítást azért nem gondoltam mérvadó dolognak, mert a grafikonból úgyis látszik, hogy most sokkal nagyobb a jégborítottság, mint 2007/2008-ban. Mindösszesen csak arra voltam kíváncsi, hogy idén mely területek vannak preferálva, valamint mennyivel volt másabb a jégborítottság szerkezete az elõzõ évhez képest!
Ha csak az idei jégnövekedést nézem, akkor nem nehéz kitalálni, hogy az idõ elõrehaladtával nõtt a jégtakaró nagysága, csak az egyetlen probléma, hogy a jégnövekedés 90%-a nem a mi kontinensünkhöz közel történt, hanem Alaszkához közel: Link
Fontos megfigyelni, hogy a bordóval körberajzol területen valamelyest, igaz nem sokkal de csökkent a jégborítottság... egészen, de abban megegyezhetünk, hogy nem nött. Grönland partjainál a jégtakaró nagysága nem, viszont vastagsága változott (nõtt). A Kaszpi-tenger környéként viccesen szólva "lepel" nagyságú hó hullott, ahoz képest, amennyinek ott lenni kéne... oda csak jóindulattal raktam ki a zöld kört, merthát mégiscsak növekedett! (figyelem, csak azokat a területeket kraikázgattam, ahol jelentõsebb szemmel látható eltérés van... pár négyzetkilóméter itt-ott nem számít!)
Szóval magyarul, ha jót akarunk és a jégborítottság valóban összefügg a tél milyenségével..., akkor sürgõsen át kell csoportosulni a hidegmagoknak, hogy hozzánk közelebb is nõjjön a cucc. mert így nem sok jóra lehet számítani! Ennek esélye a következõ idõszakban még nem teljesen letisztult tényezõ, szóval csak mértékletességgel nézegessük a jégsapkát!
Nekem se szabadna beírnom, de ez így nem igaz
Ugyanis a Hudson-öböl hipergyors befagyása lódította meg a jegesedés ütemét, és az ottani befejezõdéssel, és a nálunk rémes jégképzõdési teljesítménnyel: Link az ütem érthetõ, nem is beszélve (azt hiszem Cassano által említett) a komoly enyheségrõl, ami benyúlik a sarkvidék fölé. Mi fog történni vele?:
Link = > Link
Hogy ez mit jelent? Szerintem újrainduló jégképzõdést. Talán kicsit a viharos tenger is nyugodtabb lesz, továbbá a GFS 180h felett is komoly hideget ad fölénk Európában, ami kellemesen hathat a további jégképzõdésre. Azaz a jegesedés üteme mit sem lassult, csupán a lépés ingadozott kissé.

Ugyanis a Hudson-öböl hipergyors befagyása lódította meg a jegesedés ütemét, és az ottani befejezõdéssel, és a nálunk rémes jégképzõdési teljesítménnyel: Link az ütem érthetõ, nem is beszélve (azt hiszem Cassano által említett) a komoly enyheségrõl, ami benyúlik a sarkvidék fölé. Mi fog történni vele?:
Link = > Link
Hogy ez mit jelent? Szerintem újrainduló jégképzõdést. Talán kicsit a viharos tenger is nyugodtabb lesz, továbbá a GFS 180h felett is komoly hideget ad fölénk Európában, ami kellemesen hathat a további jégképzõdésre. Azaz a jegesedés üteme mit sem lassult, csupán a lépés ingadozott kissé.
Azérta kincstári optimizmust elõvéve a hidegmagok mozgása alapján,Karácsony után Európa fölé is kerülhetnek,keményebb mínuszok és így jó esély van,olyan területek befagyására is ami most még nincs befagyva,ami ráadásul hozzánk közel vannak. Mert hiába szárnyal ez a görbe felfelé,ha közben Alaszka és Szibéria között zajlik a folyamat a mi szempontunkból.
