Meteorológiai esélylatolgatások

Valahogy annak látszódnia kellene a korrelációban. Ilyen hideg leszakadások az USA-ban nem ritkák és eléggé meghatározóak. Szóval ha nem is irdatlan nagy korrelációnak, de legalább egy 0.3-0,4 körülinek meg kéne jelennie akkor valahol Labrador, vagy a keleti part belsõ részeinél... Inkább úgy tudnám elképzelni, hogy hatással van közvetetten, hogy hogy áramlik át Grönlandon az a sarki légtömeg.
Grönland az egyik - nem az egyetlen - legfontosabb idõjárás befolyásoló tényezõ, amely Európára hat - nem hiába érdekelte az angolokat már az I. világháború elõtt és nem hiába vívtak titkos háborút a németek és angolok a grönlandi mérõállomásokért.
Grönland azon kívül, hogy hideg egy óriási hegy. Tudjuk jól, hogy a hegyen átkelõ levegõ a hegy túl oldalán - áramlástól függõen - nyomási deformációt eredményez. Ahogy északnyugatról érkezõ levegõ átkelve az Alpokon, neki ütközve a hegyláncnak a hegy délkeleti lejtõjén ciklon keletkezéshez vezet. Ugyanez Grönland esetében is lejátszódik csak esetenként rendkívül gyorsan. Kanada, Labrador felõl érkezõ sarki hideg légtömeg, illetve a ciklon nekiütközik a hegynek és látszólag felszívódik, de miközben Grönland nyugati oldalán feltöltõdik, a keleti oldalán megjelenik a ciklon genezis és máris megszületik a néha "izlandi" ciklonnak keresztelt mély ciklon.
Tökéletes példák egyike az ominózus 2003 február elsõ napjai - amikor is hozzánk jó kis havazás érkezett.
Link
Link
A ciklon Grönlandtól nyugatra van és erõsen áramlik a levegõ át a hegytömbön. Ciklon keletkezik rendkívüli gyorsasággal, miközben a másik olyan gyorsasággal meg is szûnik:
Link
Egy nap alatt az egyik oldalon eltûnõ 970 hPa-os ciklon megszületik a másik oldalon. Majd késõbb hirtelen megjelenik az AC Grönlandon.
Link
Link
A nagy kunszt az egészben, hogy már január 26-án Grönland északnyugati csücskében megjelent az a hidegmag, amely bizony ludas volt annak a ciklonnak a keletkezésében Grönlandnál, mely késõbb a mi térségünkben generálta a mediterrán ciklont. Hát nem szép az idõjárás

Szerintem józan paraszti ésszel, ha a Brit- szigetek környékén egy blokkoló AC helyezkedik el, aminek elõoldalán enyhe levegõ áramlik tartósan Grönland felé (ez egybe vág közép -európa és Grönland idõjárásának negatív korrelációjával)tartós hátoldali helyzet alakulhat ki észak- Amerika keleti partvidékén,valamint közép- Európában. Ez mindkét terület negatív anomáliáját erdményezheti. A gond akkor van, ha nincs blokkoló AC, és az enyhe légtömegek nem Grönlandot, hanem alacsonyabb szélességi köröket céloznak...

Csak egy probléma van, hogy ennél a példánál inkább kontinentális eredetû a hidegbeáramlás. Lehet, hogy a kontinentális hidegbeáramlás és az USA-i hidegleszakadások között nem sok kapcsolat van, de mindjárt nehezebb egy tipikus északi blockingot találni, amikor USA-ban is hidegleszakadás van.

Tulajdonképpen a kapcsolat idõben is elcsúszik kicsit, úgy jó 1 hetes csúszásban vannak egymással.
Ugyan ez nem teljesen az én véleményem, hanem más itteni embereké, de én bizonyos szinten szimpatizálok ezzel a dologgal, én mintha felfedeztem volna pár összefüggést és kapcsolatot. Egyetlen probléma, hogy ezt konkrét számokkal nem tudjuk leírni, ellentétben veled.

Nagyon jó példa
Ráadásul nem is kell messzire menni, hogy pl utóbbi változatomra is példát adjunk. 96 decembere. Hideg betörés Európában és USA északkeleti részére is. A keletkezõ ciklon a meleget Grönland felé viszi, kiépül ismét egy brit AC, amely újabb adag hideget ránt le északról Európa közepe felé:
Link
Link
Link
Link

Elnézést a visszatekintésért, de így talán szemléletesebben is érthetõ, amit korábbi bejegyzésemben írtam, továbbá más oldalról is megvilágítja a "sarkvidéki betörés USA-ban kontra enyhülés Európában y zonalitás beindul" ügyet

Tudom visszatekintõ, de. Pl.: Link
Link
Én nem látom a zonalitás kialakulását, sztem a teknõ helyzetek dominancája marad, ez látszika szazonális elõréken is.
Link
Kérdés : melyik oldalán leszünk? A nyugati országrész most egyéretelmûen esélyesebb egy hidegebb télkezdetre.

Decemberre:
Link
/Moszkva és Oslo kb hasonló mértékben van kapcsolatban Budapesttel az elmúlt 60 év decemberi havi középhõmérsékletek közötti összefüggést vizsgálva, értéke decemberben alig 0,3-0,4 - de ez már szignifikáns kapcsolat.
Januárra megnövekszik, akkor már 0,6, mindkét város esetében.
Link

Mindkettõn látható, hogy egész Észak-Amerikával 0 körül van a korreláció - -0,1 - 0,1, 0,2.
Attól, hogy a keleti partokat eléri egy sarkvidéki hidegbetörés, még nem garantált, hogy a keletkezõ ciklon Európa felé halad, vagy éppen ami meleget felszív, Európa felé fog menni. Minél délebbre nyomul le a hideg a keleti parton, Floridáig, annál inkább délebbre képzõdik a ciklon, amely elõoldalán áramló meleg légtömeg már elérheti a Brit-szigetek térségét - ha csak nem állja útját egy AC. Ha viszont a keleti part északi részére zúdul rá, a gyorsan képzõdõ ciklon elõoldalán meginduló meleg légtömeg inkább Grönlandnak megy neki. A sarkvidéki térségben elhelyezkedõ hideg meg két irányba "menekül", egyik ág Hudson-öböl felé megy, másik meg a Norvég-tenger irányába lódulhat. Így viszont ez az áramlás - hõtranszport és magassági szélmezõ, tovább segítheti egy "óceán-parti", brit-szigeteki AC felépülését, fenn maradását.
A lehetõséges és változatok tárháza még adott, én csak két példát mondtam, hogy ugyanazon esemény - sarkvidéki hideg betörése USA-ba, mennyire két különbözõ makroszinoptikus helyzetet teremthet Európánál.

Azokat a teleket kellene megnézni, hogy mikor Magyarországon átlag alatt volt a T milyen volt az idõ az Amcsiknál.
Volt e egyszer mindenütt hideg, ha volt hányszor stb...