Meteorológiai esélylatolgatások
Szerintem bármilyen lehetõség érdemel annyit, hogy megemlítsék, természetesen ügyelve annak vagy százalékos esélyben való jellemzésére, illetve jelezni, hogy kifejezetten ARRA AZ EGY futásra utal, amit elemez a kommentáló.
Ha ezek megvannak, nyilván nem lehet félreértelmezni, max szándékosan.
A korábban emlegetett hóesélyeket már az összes média adja - kb. hasonló esélyezéssel amit itt is adtak neki többen.
Gondolom a novemberi rekordmeleget is valamilyen ESÉLY alapján hoztad fel - és milyen jól tetted!
Ha ezek megvannak, nyilván nem lehet félreértelmezni, max szándékosan.
A korábban emlegetett hóesélyeket már az összes média adja - kb. hasonló esélyezéssel amit itt is adtak neki többen.
Gondolom a novemberi rekordmeleget is valamilyen ESÉLY alapján hoztad fel - és milyen jól tetted!
Reméltem, hogy nem teszi fel senki ezt a kérdést, mert a válasz annyira világos, hogy világosabb nem is lehetne. Mindent meg lehet érteni, csak foglalkozni kell vele, azért leírom pár gondolatjelben mire gondolok:
- a 0.5 rácsfelbontás már a számokban is prezentálja, hogy pontosabb, mint az 1.0
- a sûrûbb rácsfelbontás a pontossága miatt néha magában hordozhat nagyobb pontatlanságokat is
- a nagyobb pontatlanságok azonban legfõképpen a nyomási rendszerek ide oda tologatásából következnek
Következtetés: Hibás dolog instabil idõjárási helyzetben egyetlen fáklya-diagrammot nézni, mert az ember saját magát húzza be a csõbe..., a legjobb példa erre a tegnap 18z fáklya. A fáklyán az látható, hogy a fõfutás odébbtolt egy kisméretû ciklont, ezért a keleti fáklyán kiugróan meleg lett a fõfutás, ezzel szemben a nyugati fáklyán változatlan maradt.
- a 1.0-ás rácsfelbontású futások pontatlanul NAGYOBB HIBAHATÁRON BELÜL futnak le. A nagyobb szóródási lehetõséget az is segíti, hogy 20 van belõlük, mostmár 40....
- egy 1.0-ás tag nem fog olyan hibákat ejteni, mint a fõfutás, ami abból adódik, hogy nem képes olyan felbontást adni a hõmérsékleti- és nyomási gradiensekrõl, mint a fõfutás
Következtetés: A fáklyán futó 20 perturbált tag, legfõképpen a nagyobb térségben bekövetkezõ - tehát nem regionális - idõjárási helyzetek megjóslására használható. Gyakran meg lehet figyelni, hogy középtávon az 1.0-ás tagok között is nagy az eltérés.
Mit látnak a fõfutás és a perturbált tagok?
Perturbált tagok: Az összes tag látja a kialakuló makroszinoptikus helyzetet, ami jelen esetben az északi blocking. Ezen kívül annyira mást nem látnak, a hõmérsékletet visznylag durván becsülik meg és a jelenbe konvergálva a bizonytalanság csökkenõ.
Fõfutás: A fõfutás ugyancsak látja a kialakuló makroszinoptikus helyzetet, de van egy jobb tulajdonsága, mint a perturbált tagoknak, az pedig az, hogy látja az éles hõmérsékleti- és nyomási gradienst, amit az 1.0 tagok nem.
A fõfutás pontossága és néha kilengése is ennek köszönhetõ... a kisebb méretû, kisebb területi kiterjedéssel bíró, ámde az idõjárást jelentõsen befolyásoló rendszereket csak ez a 0.5 rácsfelbontású futás látja meg. Aztán nyilván mindenki tudja, hogy 100-200 km-s tologatásnak köszönhetõen, hogyha mindig Miskolci fáklyát nézek, egyszer lesz +10 fok... egyszer meg -2 ugyanarra az idõpontra.
Persze tanácsos a fáklya diagrammot térképekkel nézni, a kettõ együtt mutat komplex képet az idõjárásról, és így nem hisszük azt, hogy a modellek annyira sz@rok.
__________________________________________________________
Másik téma:
Néhány hozzászólással lenntebb ismét felvetõdött a gondolat, hogy a modellek mennyire pontatlanok és megbízhatatlanok.
Személyes véleményem az, hogy nem a modellek pontatlanok, hanem mi vagyunk elrugaszkodva a realitás talajától:
Jó példák: Hogy Kempetert idézzem: "Nem érdemes 7-10 napnál tovább elõrejelezni" - (Milyen igaz, ahogy mi csináljuk úgy tényleg nem érdemes)
Derick nem hiába csinálja, és köszönjük is neki, hogy százalékosan írja le, hogy például havazásnak mennyi esélyét látja, vagy makroszinoptikus váltásnak mekkora az esélye (%) !
Svadasz még konkrétan egyenként minden perturbált tagok kielemez, leírja, hogy "11 perturbált tag számol lehüléssel, 9 melegedéssel"! Ezek könnyen megérthetõ és megfogható változók, kiderül számunkra, hogy egy helyzet bizonytalansága mekkora.
Rossz példa: Vannak, akik kifejezetten szélsõségeket merítenek ki egy adott futásból, például hogy mennyire extrameleg lesz vagy mennyire extrahideg.
Én október végén pont egy hasonlót emeltem ki, aztán végülis bejött az extrameleg... lehet csak szerencsém volt, de lehet hogy csak jól kezeltem a lehetõségeket. Az a GFS húzás kifejezetten tökéletesre sikerült, az a modell adta meg elsõnek ennek lehetõségét és bejött.
Ha nagyon "belelovaljuk" egymást a hatalmas tél vízióiba (mert a GFS-en ezt látni 180 órán felül), aztán ahogy közeledik szépen kiveszi a modell az összeset (fogy a perturbált tagok között is a hidegöblítés lehetõsége), akkor az nem a modell hibája, hanem a miénk! Azért a mi hibánk, mert egy olyan dolgot várunk elfogultan, aminek 180 órán túli realitása az 1%-ot se mindig éri el. Persze van olyan, hogy 10 perturbált tag mutatja, akkor lehet 30%-os bizonyossággal bekövetkezik.
El kell fogadni, hogy egy idõjárási modell, ami globális folyamatokat próbál kezelni, az elõrejelzési idõ elõrehaladtával egyre pontatlanabb. Aki ezt nem tudja elfogadni, annak természetesen a modell lesz a hibás, aki elfogadja... az tudja, hogy nem a modell hibája.
- a 0.5 rácsfelbontás már a számokban is prezentálja, hogy pontosabb, mint az 1.0
- a sûrûbb rácsfelbontás a pontossága miatt néha magában hordozhat nagyobb pontatlanságokat is
- a nagyobb pontatlanságok azonban legfõképpen a nyomási rendszerek ide oda tologatásából következnek
Következtetés: Hibás dolog instabil idõjárási helyzetben egyetlen fáklya-diagrammot nézni, mert az ember saját magát húzza be a csõbe..., a legjobb példa erre a tegnap 18z fáklya. A fáklyán az látható, hogy a fõfutás odébbtolt egy kisméretû ciklont, ezért a keleti fáklyán kiugróan meleg lett a fõfutás, ezzel szemben a nyugati fáklyán változatlan maradt.
- a 1.0-ás rácsfelbontású futások pontatlanul NAGYOBB HIBAHATÁRON BELÜL futnak le. A nagyobb szóródási lehetõséget az is segíti, hogy 20 van belõlük, mostmár 40....
- egy 1.0-ás tag nem fog olyan hibákat ejteni, mint a fõfutás, ami abból adódik, hogy nem képes olyan felbontást adni a hõmérsékleti- és nyomási gradiensekrõl, mint a fõfutás
Következtetés: A fáklyán futó 20 perturbált tag, legfõképpen a nagyobb térségben bekövetkezõ - tehát nem regionális - idõjárási helyzetek megjóslására használható. Gyakran meg lehet figyelni, hogy középtávon az 1.0-ás tagok között is nagy az eltérés.
Mit látnak a fõfutás és a perturbált tagok?
Perturbált tagok: Az összes tag látja a kialakuló makroszinoptikus helyzetet, ami jelen esetben az északi blocking. Ezen kívül annyira mást nem látnak, a hõmérsékletet visznylag durván becsülik meg és a jelenbe konvergálva a bizonytalanság csökkenõ.
Fõfutás: A fõfutás ugyancsak látja a kialakuló makroszinoptikus helyzetet, de van egy jobb tulajdonsága, mint a perturbált tagoknak, az pedig az, hogy látja az éles hõmérsékleti- és nyomási gradienst, amit az 1.0 tagok nem.
A fõfutás pontossága és néha kilengése is ennek köszönhetõ... a kisebb méretû, kisebb területi kiterjedéssel bíró, ámde az idõjárást jelentõsen befolyásoló rendszereket csak ez a 0.5 rácsfelbontású futás látja meg. Aztán nyilván mindenki tudja, hogy 100-200 km-s tologatásnak köszönhetõen, hogyha mindig Miskolci fáklyát nézek, egyszer lesz +10 fok... egyszer meg -2 ugyanarra az idõpontra.
Persze tanácsos a fáklya diagrammot térképekkel nézni, a kettõ együtt mutat komplex képet az idõjárásról, és így nem hisszük azt, hogy a modellek annyira sz@rok.
__________________________________________________________
Másik téma:
Néhány hozzászólással lenntebb ismét felvetõdött a gondolat, hogy a modellek mennyire pontatlanok és megbízhatatlanok.
Személyes véleményem az, hogy nem a modellek pontatlanok, hanem mi vagyunk elrugaszkodva a realitás talajától:
Jó példák: Hogy Kempetert idézzem: "Nem érdemes 7-10 napnál tovább elõrejelezni" - (Milyen igaz, ahogy mi csináljuk úgy tényleg nem érdemes)
Derick nem hiába csinálja, és köszönjük is neki, hogy százalékosan írja le, hogy például havazásnak mennyi esélyét látja, vagy makroszinoptikus váltásnak mekkora az esélye (%) !
Svadasz még konkrétan egyenként minden perturbált tagok kielemez, leírja, hogy "11 perturbált tag számol lehüléssel, 9 melegedéssel"! Ezek könnyen megérthetõ és megfogható változók, kiderül számunkra, hogy egy helyzet bizonytalansága mekkora.
Rossz példa: Vannak, akik kifejezetten szélsõségeket merítenek ki egy adott futásból, például hogy mennyire extrameleg lesz vagy mennyire extrahideg.
Én október végén pont egy hasonlót emeltem ki, aztán végülis bejött az extrameleg... lehet csak szerencsém volt, de lehet hogy csak jól kezeltem a lehetõségeket. Az a GFS húzás kifejezetten tökéletesre sikerült, az a modell adta meg elsõnek ennek lehetõségét és bejött.
Ha nagyon "belelovaljuk" egymást a hatalmas tél vízióiba (mert a GFS-en ezt látni 180 órán felül), aztán ahogy közeledik szépen kiveszi a modell az összeset (fogy a perturbált tagok között is a hidegöblítés lehetõsége), akkor az nem a modell hibája, hanem a miénk! Azért a mi hibánk, mert egy olyan dolgot várunk elfogultan, aminek 180 órán túli realitása az 1%-ot se mindig éri el. Persze van olyan, hogy 10 perturbált tag mutatja, akkor lehet 30%-os bizonyossággal bekövetkezik.
El kell fogadni, hogy egy idõjárási modell, ami globális folyamatokat próbál kezelni, az elõrejelzési idõ elõrehaladtával egyre pontatlanabb. Aki ezt nem tudja elfogadni, annak természetesen a modell lesz a hibás, aki elfogadja... az tudja, hogy nem a modell hibája.
Ma délután láttam egy nagy csoport vadlibát DNY felé repülni, bennük meg lehet bízni, tudják ha jön a hideg
Most akkor pontatlan a fõfutás ás a perturbált tagok is. Akkor mit érdemes figyelni?
Lehet kicsi hülyén fogalmaztam, inkább úgy mondom, hogy a fõfutás nagyobb pontosságába néha belefér egy nagyobb pontatlanság is.
A 0.5-es rácsfelbontás néha hordoz magában olyan hibákat, amiket a perturbált tagok sose ejtenének meg..., de ez nem azért van, mert a perturbált tagok annyira profik, hanem azért mert annyira pontatlanok!
A pontatlanságból pedig az adódik, hogy nagyon durván becsülik meg egy adott térség idõjárását, szórásukból pedig nagyjából semmi értelmesre nem lehet következtetni.
Mellesleg nem hiába van 20 perturbált tag, meg 1 fõfutás... kíváncsi lennék, hogy 20 0.5 felbontású futás mit mûvelne.. és mondjuk egy 1.0-ás tag lenne kihúzva vastag vonallal.
Szerintem egészen érdekes ereményt kapnánk.
A 0.5-es rácsfelbontás néha hordoz magában olyan hibákat, amiket a perturbált tagok sose ejtenének meg..., de ez nem azért van, mert a perturbált tagok annyira profik, hanem azért mert annyira pontatlanok!
A pontatlanságból pedig az adódik, hogy nagyon durván becsülik meg egy adott térség idõjárását, szórásukból pedig nagyjából semmi értelmesre nem lehet következtetni.
Mellesleg nem hiába van 20 perturbált tag, meg 1 fõfutás... kíváncsi lennék, hogy 20 0.5 felbontású futás mit mûvelne.. és mondjuk egy 1.0-ás tag lenne kihúzva vastag vonallal.
Szerintem egészen érdekes ereményt kapnánk.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat