Meteorológiai esélylatolgatások

Link
Azért már nem olyan vészes, hiszen látható, hogy egy-két perturbált tagot követ már - vagyis a lehûlést úgy 12 órával eltolja és késõbb ér el egy minimumot.
Egyébként a lehûlés meg lesz Közép-Európában.
Alpok középsõ része:
Link
Svájc:
Link
Németország középsõ része:
Link
Franciaország nyugati része:
Link
Cseh-medence:
Link
Pozsony környéke:
Link
Kárpátok:
Link
Bosznia-Herczegovina:
Link

Egyébként az Alpokat és Kárpátokat érintõ fáklyákon jól látszik, hogy a finomabb felbontású GFS eltõren fut mint a többi - kvázi síkvidéki.
Ez pl. egy skandi hegységi:
Link
itt is látszik a kilengés.

Vagyis jelen helyzetben az Alpok hegységének modellbeli felbontása, domborzati leírása az amely a "kilengést" eredményezheti.

Anarki

Igaz, természetesen, de ugyanúgy fenn áll a torzulás veszélyes. Sõt talán ilyen helyzetekben múlik sokat, hogy mennyire jó a modell kiindulási mezõ - nem az analízis.
Emlékeim szerint a kiindulási mezõ az analízis és a korábbi futás adott analízis idõre vonatkozó elõrejelzésének vegyítése. Viszont mint láthattuk máskor is, volt hogy már 6 órára elõre 1 fokkal mást adott, mint a durvább felbontás. Akkor most az operatív esetében továbbra is avval futtatják, míg a durvább felbontásúakat meg az õ régiekkel?!


Szibéria

Nov 17-22 között, több GFS perturbált tagban is benne van az újabb lehûlés verziója - nevezetesen 11-13 tagban. Igaz még bizonytalan, hogy teljesen ránk szakadna, elmegye a java - érintve minket keletre a Fekete-tenger irányába, vagy Alpok nyugati oldalára, Európa nyugati részére megy le.
Link
Link
Link

A blokingot több perturbált tag is valahol a Dél-Grönland - Azori-szigetek - Brit-szigetek vidékre helyezi.
Ha már mindenképpen verziót kéne választani - a reggeli NAO szezonális elõrejelzésemre támaszkodva - inkább a blokking verzió felé hajlanék, mint egy zonális makroszinoptikus helyzet felé.

Ma beszélgettünk Derickkel, hogy elvben jobb-e a 180 h-nál belül a fél fokos felbontású GFS, mint az 1 fokos. Több tényezõ is az igen mellett szól. Páldául, finomabb felbontással van benne a domborzat, a növénytakaró, albedó, stb...
Ugyanakkor van egy hátrány a finom felbontásban. Ha hiba csúszik be, akkor elszállhat a modell futása - így történhet meg, hogy a fél fokos már 180 h-nál belül is akár számottevõen, jelentõsen eltérhet.
Ugyebár a modellek kiindulása egy kiindulási mezõ, ami nagyjából az analízis mezõ és az elõzõ futás azon idõre vonatkozó elõrejelzése. Az analízis mezõ szépen rácspontokból áll. Azonban az állomásadatok, felszállási adatok, stb... nem a rácspontokon állnak rendelkezésre, és ráadásul van, hogy egy régióban több másik régióban kevesebb van. Így például egy modellbeli rácsponthoz mondjuk Németország közepén több állomás is tartozhat mint pl. Skandinávia hegyvidéki részein. A modellben azonban a rácspontokra kalkulálják, interpolálják az állomásadatokból az értékeket. Egy nagyobb felbontású modell esetén az a nyerés, hogy egy rácspontra vonatkozó adat kiszámításához akár több állomás adat is lehet. Viszont ha finomabb egy felbontás, sûrûbb a rácshálózatban a gridek, rácspontok egymáshoz való távolsága, elõfordulhat, hogy egy-egy rácsponthoz nem lesz elég közel állomás. Így oda valahogy megint csak interpolálni kell adatot. A gond akkor merülhet fel leginkább, ha pl. egy mérés sorból kimarad egy állomás adata - mert éppen nem mértek, technikai gond volt, vagy más, vagy éppen torz a mérés valamilyen oknál fogva. Ha ennek kiesése során távolabbi adatokból kell interpolálni egy rácspontra és az teszem fel "hibás" a valósághoz képest, máris keletkezik egy hiba a kiindulási mezõbe. Lehet, hogy ez a hiba mondjuk mindössze 0,2-0,5-1 fok - ami ugye nem tûnik fel egy analízis mezõn és hát mivel hiányzik az adat így nem tudjuk hogy "hibás", nem korrekt. Na ez a hiba aztán az elõrejelzésben tovább terjed. Ha viszont ritkább a rácshálózat, ezen állomás adatának kiesése nem okoz "torzulást" ugyanis van több közeli állomás adat még és az így nyert interpoláció még mindig közelebb van a valósághoz.

Szóval a jobb felbontás hátránya hogy több olyan rácspont lehet amire a kezdtek kezdetén "távolabbi adatokból kell" interpolálni kell a kiindulási értéket és emiatt lehet nem a megfelelõ valóságot kapjuk idõnként. Ez a kezdeti torzulás pedig tova gyûrûzhet és máris más futást kapunk teljesen. Ilyenkor azonban feltételezésem szerint már az elején - talán az elsõ 48-72 órában már látszódik, hogy az operatív futás más utakon jár.
Itt pl. látszik, hogy az operatív el-el táncikál a többitõl már a legelején:
Link
Itt már a többihez simul a legelején is:
Link