Meteorológiai esélylatolgatások
Értem, köszi ez így már kicsit finomítja a dolgot érdemes így nézni ezeket. "Csak" az a kérdés, h mennyire jók az elõrék, pl. ha jól emlékszem szept-okt-nov azért negatívra adták
eddig szept negatív, okt +, novembert pedig meglátjuk...
Anarki: Bocs, én azt hittem Koczkás fáklyáján 4 hónap átlaga van feltüntetve.
eddig szept negatív, okt +, novembert pedig meglátjuk...
Anarki: Bocs, én azt hittem Koczkás fáklyáján 4 hónap átlaga van feltüntetve.

Ezt érdemes nézni az egy-két hónappal korábbi vagy késõbbi szezonális anomáliákat is, mert így informácót kaphat az ember, hogy most a nov-feb idõszak eleje a melegebb és a vége hûvösebb, vagyis hogy jön ki a fél fok, stb... (hogy a példádnál maradjunk
).
Maradjunk egy közeli példánál. Legyen szeptember -1 fokos, október 2, november 1, december -1, január 0, február 2, március 3.
Szezonális értékek:
SON: 0,6
OND: 0,6
NDJ: 0
DJF: 0,3
JFM: 1,6
Oké, hogy a DJF közel átlagos, de elõtte lévõ NDJ hidegebb, utána lévõ JFM pedig jóval melegebb. Ebbõl levonható, hogy a tél második fele lesz melegebb mint elsõ fele.
Szóval a lényeg, hogy igen 3 haviban érdemes nézni - mert a kilengések tompítódnak, de közelebb kerülünk a végsõ valósághoz, fõleg ha végig kísréjük a folyamatot amit a modell ad.
A GFS-nél is a fáklyán figyeli az ember, hogy most igen melegedõ tendencia lesz, de utána jó esély van lehûlésre valamikor x idõ környékén. Nem tudjuk, még hogy milyen lesz a lehûlés mértéke és pontos ideje. Majd idõvel odaérve kiderül hogy a lehûlés olyan kicsi, hogy meg sem történik ott, ahol néztük. Valahol máshol valósul meg. Ez ugyanúgy megtörténhet egy szezonális elõrejelzésben.
Ha 240 óra múlva egy hideg leszakadás nem Európa középsõ részét éri el, hanem Európa nyugati részét - ami miatt a Kárpát-medencében máris más lesz a havi közép -, akkor miért ne változhat közeledve a télhez a téli anomália mérétéke a modell szerint. Nem azt mondom, hogy ezek a modellek olyan megbízhatóak mint egy egy-két napos elõrejelzés, de miért várnánk el egy szezonális modelltõl hogy egzaktul pontosan adja 6 hónapon keresztül egy hónap várható anomáliáját, ha elfogadjuk egy elõrejelzõ modellben hogy 2 hét múlva 1000 km-el arrébb megy el a hideg mint ahogy vártuk? Mellesleg a modellek egy Kelet-európai-síkságon végig vonuló hideget mégis jobban fognak meg, mint egy nyugat-európai hideg leszakadást mely hullámzik az Alpokon és mediterrán ciklont generál.
(Ezt persze nem közvetlenül neked írtam Derick, csak gondoltam a Te mondandódhoz fûzöm hozzá - ez egy ilyen általános írás lett volna
)
Egyébként a három havi bontás mellett:
Link
Van egy többlet információval szolgáló térkép is és ez a probability térkép:
Link

Maradjunk egy közeli példánál. Legyen szeptember -1 fokos, október 2, november 1, december -1, január 0, február 2, március 3.
Szezonális értékek:
SON: 0,6
OND: 0,6
NDJ: 0
DJF: 0,3
JFM: 1,6
Oké, hogy a DJF közel átlagos, de elõtte lévõ NDJ hidegebb, utána lévõ JFM pedig jóval melegebb. Ebbõl levonható, hogy a tél második fele lesz melegebb mint elsõ fele.
Szóval a lényeg, hogy igen 3 haviban érdemes nézni - mert a kilengések tompítódnak, de közelebb kerülünk a végsõ valósághoz, fõleg ha végig kísréjük a folyamatot amit a modell ad.
A GFS-nél is a fáklyán figyeli az ember, hogy most igen melegedõ tendencia lesz, de utána jó esély van lehûlésre valamikor x idõ környékén. Nem tudjuk, még hogy milyen lesz a lehûlés mértéke és pontos ideje. Majd idõvel odaérve kiderül hogy a lehûlés olyan kicsi, hogy meg sem történik ott, ahol néztük. Valahol máshol valósul meg. Ez ugyanúgy megtörténhet egy szezonális elõrejelzésben.
Ha 240 óra múlva egy hideg leszakadás nem Európa középsõ részét éri el, hanem Európa nyugati részét - ami miatt a Kárpát-medencében máris más lesz a havi közép -, akkor miért ne változhat közeledve a télhez a téli anomália mérétéke a modell szerint. Nem azt mondom, hogy ezek a modellek olyan megbízhatóak mint egy egy-két napos elõrejelzés, de miért várnánk el egy szezonális modelltõl hogy egzaktul pontosan adja 6 hónapon keresztül egy hónap várható anomáliáját, ha elfogadjuk egy elõrejelzõ modellben hogy 2 hét múlva 1000 km-el arrébb megy el a hideg mint ahogy vártuk? Mellesleg a modellek egy Kelet-európai-síkságon végig vonuló hideget mégis jobban fognak meg, mint egy nyugat-európai hideg leszakadást mely hullámzik az Alpokon és mediterrán ciklont generál.
(Ezt persze nem közvetlenül neked írtam Derick, csak gondoltam a Te mondandódhoz fûzöm hozzá - ez egy ilyen általános írás lett volna

Egyébként a három havi bontás mellett:
Link
Van egy többlet információval szolgáló térkép is és ez a probability térkép:
Link
Mindenesetre, akik annyira utálják a hosszútávú modelleket, azoknak figyelmébe ajánlom Koczkás grafikonját: Link
A grafikon látszolag össze vissza mutat mindent, pedig nem a hónaponkénti anomáliákat kéne nézni, hanem a téli szezon anomáliáját, ami jó 1 hónapon keresztül 0 és +0,5 fok között ingadozott. Szóval, ahogy a NOAA hivatalosan kiadott szezonális elõrejelzése, ahogy a Met Office ECMWF ensembléje, és ahogy a NCEP szezonális elõrejelzés is mutatja, már több mint 1 hónapja az átlagos vagy picit pozitív anomáliás telet vár!
Ahogy már Svadasz is említette egyszer, nem túl jó konkrét hónapokat figyelni, mert ha az egyik hónapból átcsúszik egy hidegleszakadás a másikba, akkor az egyik hónap anomáliája csökkenni, a másiknak nõni fog!
Magyarán szólva... 1 hónap eltelte óta most fordul elõ elõsször, hogy +0,5 felé emelkedett a tél anomáliája, tehát viszonylag pontosnak mondhatóak a modellek!
Persze pontosságuk csak akkor fog kiderülni, hogyha a tél valóban ilyen anomáliával zár!
Szóval kérem így kezelni a hosszútávú modelleket is, és be lehet vallani, hogy a 0-0,5 közötti ingadozás annyira nem hatalmas nagy eltérés!
A grafikon látszolag össze vissza mutat mindent, pedig nem a hónaponkénti anomáliákat kéne nézni, hanem a téli szezon anomáliáját, ami jó 1 hónapon keresztül 0 és +0,5 fok között ingadozott. Szóval, ahogy a NOAA hivatalosan kiadott szezonális elõrejelzése, ahogy a Met Office ECMWF ensembléje, és ahogy a NCEP szezonális elõrejelzés is mutatja, már több mint 1 hónapja az átlagos vagy picit pozitív anomáliás telet vár!
Ahogy már Svadasz is említette egyszer, nem túl jó konkrét hónapokat figyelni, mert ha az egyik hónapból átcsúszik egy hidegleszakadás a másikba, akkor az egyik hónap anomáliája csökkenni, a másiknak nõni fog!
Magyarán szólva... 1 hónap eltelte óta most fordul elõ elõsször, hogy +0,5 felé emelkedett a tél anomáliája, tehát viszonylag pontosnak mondhatóak a modellek!
Persze pontosságuk csak akkor fog kiderülni, hogyha a tél valóban ilyen anomáliával zár!
Szóval kérem így kezelni a hosszútávú modelleket is, és be lehet vallani, hogy a 0-0,5 közötti ingadozás annyira nem hatalmas nagy eltérés!