Meteorológiai esélylatolgatások

A kulcsszó valóban ez: senki nem jelentheti ki, hogy az állatok "elõrejelzése" biztos, vagy akárcsak nagy százalékban bejön - ÁMDE az ellenkezõjét sem mondhatjuk ki, hiszen erre sincs bizonyíték.
Még fontosabb az, hogy igenis vannak dolgok (nem feltétlen pont ez), amit a mai tudomány nem képes értelmezni, megfogalmazni, leírni (nemhogy kiszámítani, pláne elõrejelezni!!). Nem attól lesz valami tény, hogy egy képlet/modell záros kereteken belül jó százalékkal alkalmazható rá. Az csak a mi korlátainkon belüli értelmezés....

Az erdõben található biomassza pár év alatt nem változik jelentõsen, sem mennyiségileg, sem minõségileg. Ugyanannyi táplálék volt ebben az évben is az erdõben szabadon fellelhetõ, mint tavaly vagy azelõtt vagy azelõtt.... Az etetõinket nem építjük minden évben újra, tehát méretük állandó, ugyanakkora mennyiségû széna fért el benne tavaly meg azelõtt meg azelõtt..., mint idén.
A vadlétszám nagymértékben nem változott, de ha változott is picit, akkor mínuszba, ellenben a vaddisznónál a tavalyi sertéspestis biztos tizedelt, mégis úgy néz ki az egész hegy, mintha felszántottá volna.
Mit szerettem volna még?
Ja, igen...
Gabi, szívleld meg egy-két ember tanácsát is itt! Most mondjuk azt, hogy nekünk sem tetszik 1-2 ember hozzáállása a témához, mint ahogy Te is mondtad!
Inkább járj nyitott szemmel a természetben, nézd a modelleket és egy idõ után lehet, hogy épp" Te magad fogsz rájönni bizonyos összefüggésekre.
S attól, hogy nem tudsz, nem tudunk róla, nem jelenti azt, hogy nem is létezik! Nem szeretem a struccpolitikát...

"hozzászólásod közepén pedig leírod, hogy nekünk embereknek fogalmunk sincs semmirõl, tehát elvileg arról se, hogy az állatok mennyire pontosan jeleznek elõre hosszútávon (?)"


Pontosan. Ezért nem szabad kijelenteni hogy kizárt hogy az állatok tudják, milyen lesz a tél.

A szélsõséges éghajlatú vidékeken azonban nem hiszem, hogy az állatvilág tartósan fennmaradna hosszútávú megérzések nélkül.

A reuma? Nos igen, az sokszor egy autoimmun betegség által okozott steril gyulladás, ami sok ott (az izületben) jelentkezõ változásra fájdalommal reagál, a frontokat a csontok és légkör nyomásváltozása, illetve az ennek nem egyszerre történése miatti fájdalom jelzi a jelen állás szerint.


Ami a hosszútávot illeti: az a folyamat, amit még a mi IQ-nk is képes felismerni és algoritmizálni (pl mondjuk felfedezzük hogy Mont Blanc csúcsán a csúcstól 23 méterre délre a jég alatt 15 méterrel a hõmérséklet megegyezik Kijev decemberi átlaghõmérsékletével, csak hogy véletlen se reális példa legyen)
kb annyira bonyolult az egész éghajlathoz képest, mint egy dobókocka mondjuk a Cray Red Storm szuperszámítógéphez képest.

Tehát felelõtlenség kijelenteni, hogy nem lehet elõrejelezni, az a helyes mondás hogy a mai számítási kapacitás és tudás szerint nem, pláne mert végtelen kapacitással elvileg tetszõleges pontossággal elõre tudnánk jelezni. DE!! ez nem jelenti azt hogy nincs valami nagyon egyszerû indikátora a dolognak, ami jó korrelanciával mutatja a tél milyenségét. Nem lepne meg, ha egy ilyen korrelációra akadnánk egyszer és hasonló lenne az idióta zárójeles fenti példámhoz.

Lehet hogy az állatok az egészséges csontjaikban is érzik még azt, amit nekünk már csak a törött/reumás/stb csontjaink jeleznek, innen tudják pl 2-3 napra elõre hogy milyen front lesz és milyen erõs.

De érezhetik akár az elektromágnesesség változásait is, hiszen egy izmos villám egy közeledõ frontban már biztosan mérhetõ, ézékelhetõ több 100 vagy akár néhány 1000 kmrõl is. Vagy csak a hirtelen mozgó levegõ elektrosztatikus vagy másféle töltöttségének mozgásából adódó sugárzás. (asszem Maxwell bácsi mondta ki hogy a mozgó töltés sugároz).

Ja, a másik meg...

Szerencse, hogy egy állat nem úgy mûködik, mint egy hosszútávú idõjárási modell.
Az idõjárási modell néha pár nap alatt képest pozitív hõmérsékleti anomáliát negatívra változtatni, hogyha az idõintervallumból kicsúszik egy belekalkulált hidegleszakadás. Ha jobban megfigyelitek a NOAA változásait, akkor a decemberi felmelegedés valamilyen fordított irányú változással jár mondjuk a novemberrel vagy a januárral.. aztán utána az egész hóbelevancal.

Ebbõl következik, hogy nem érdemes hónapos lebontású szezonális elõrejelzéseket vizsgálni, mert azért ennyire ingadozó az egész! Ha a 3 hónapos szezonális modellt látnátok, akkor észrevehetnétek, hogy beláthatatlan idõ óta az átlagostól kicsit pozitívabb anomáliás telet vár a modell! Magyarul olyan +0,5 környékén! Persze mindkét oldal felé néha kileng kicsit a számítás, de a lényeg ugyanaz.

Ha az állatok is ilyen módon mûködnének, akkor 1 héten 2-szer hullatnák a szõrük... 5-ször pedig növesztenék! De sajnos ez nem lehetséges.... vagy a macskáknak elég ingadozó súlyuk lenne.

Aztán hogy az állatok mennyire jó elõrejelzõk... végülis 33%-os esélyük van, hogy bejöjjön, ami megfigyelhetõ segítségükkel... vagy átlagos, vagy átlag alatti, vagy átlag feletti téli idõ.
Lehet az állat tudja, hogy mi átlagos és mi nem..., de gyanítom ilyen irányú mérésekrõl még senkinek nincs tudomása...

Állatok, növények, idõjárás.
Nagyon sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik, az állat sem érezhet többet mint mi. Pedig ahogy vki írta, rengeteg bizonyíték van rá, hogy a megérzéseik jóval pontosabbak: rövidtávú idõjárási események, földrengések jelzése, vagy egy megdöbbentõ dolog: az elefánttemetõk. Általában szinte minden elefánt eljut ezekig és ott pusztul el, ha jól tudom. Honnan tudja hogy még odaér? Honnan tudja mikor kell indulnia? Ez már nem rövidtáv, illetve nem mindig.

A tudomány messze nem minden és a világ kb 10%-át képes egyáltalán észlelni és maximum 1%-át megérteni.

Pl fogalmunk sincs mi van az óceánok felszíne alatt 4000 méterrel, pedig nincs olyan messze.

Hogy ne menjek messze: a gravitáció képletében a nevezõben lévõ távolságnégyzet nem is négyzet, de a tudománynak nem igazán sikerült kitalálnia, hogy miért nem, "csak" a mérések ezt igazolják.


Vegyük észre, hogy a dolgok (jelen esetben az állatok elõrejelzõ képessége) nem attól léteznek és lesznek igazak, mert "MI", nagy, okos (és felfuvalkodott) emberek meg tudjuk mérni vagy vmi csoda folytán akár még igazolni is tudjuk.

Gondoljatok bele, jött már számunkra (emberek számára) hirtelen nagyon sok nagyon kemény tél, nyár, sok leírás van októbertõl áprilisig tartó hidegrõl, havakról, januári farügyezésekrõl stb.
Ha az állatok nem érezték volna elõre hogy nem 3 havi hanem 5 havi kaját kell betárazni télre, akkor sokkal nagyobb pusztulások lennének egy-egy szélsõséges tél után, mégsem történik semmi ilyesmi általában (2003-ban sem pusztult el sokkal több állat azért mert kb 6 héttel tovább tartott a tél, mint az elõtte években).

Szerintem addig, amig egy sima, kicsi, vacak mediterrán ciklonról (pedig az egész bolygó idõjáráshoz képest csak vihar a biliben) 6 órára elõre se tudjuk megmondani (mi meg a modelljeink), hogy mit csinál - ellentétben sok állat 1-2 napos elõrejelzõ képességeivel vagy a LAM által leírt huskys-hóviharos-ködös példával - , igen nagyon magunkba kellene szállni és a legmélyebb tisztelettel figyelni a természet minden rezdülését.


Ti tényleg azt hiszitik, hogy ha egy állat csak annyit tudna az idõjárásrõl, mint itt sokan írják, akkor lenne állati élet Alaszkában, a Szaharában és ilyen szélsõséges helyeken?