Meteorológiai esélylatolgatások
Köszi, nagyon hasznos diagramm így letisztítva, bár nekem az "össznépi" is nagyszerû volt.
Kornél: A december folyamatos ingázása is csak a +-1°C-os eltérés között zajlik.
Kornél: A december folyamatos ingázása is csak a +-1°C-os eltérés között zajlik.
Azért valami iszonyat, ahogy a december például ingadozik a mérésed kezdete óta...
Nektek semmi sem jó!
Javított változat, csak dec. jan. és februárral, közben lesz majd "long version" is! Link

Javított változat, csak dec. jan. és februárral, közben lesz majd "long version" is! Link
Szerintem szerencsésebb lenne, ha az októbert, novembert és márciust kivennéd a diagramból, mert azok torzítják az átlagot. Sokkal jobb lenne, ha csak a december-január-február lenne benne... és akkor az átlag se lenne annyira torz.
Persze, ha nem lehetséges akkor jó így is... csak ez így nem is a tél átlagát adja, csak féligmeddig.
Persze, ha nem lehetséges akkor jó így is... csak ez így nem is a tél átlagát adja, csak féligmeddig.
Egyébként az idõ elõrehaladtával ez alapján a modellnek vagy 0-hoz kéne tartania, vagy "elszaladnia" valamerre. Viszont, ha egy adott idõszakra (fõleg a közelebbi jövõre) tartósabban átlag körül marad (akár +-1°C-n belül ugrál), akkor nagy valószínûséggel mondható, hogy az adott idõszak kb. átlagos lesz (ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek szélsõségek, csak azt, hogy egyformán lesz hideg-meleg). Én ezt látom már régóta tél elejére, és szerintem a mostani melegebb idõszak után inkább kicsit hidegebb idõszakra lehet kilátás decemberben. Aztán majd meglátjuk.
Sziasztok!
Szerintem nem egyszerûen a legvalószínûbbet mutatja. Ha ez egy statisztikus modell (márpedig az), akkor szerintem átlagszámításokkal hozza ki az eredményt. Én ezt úgy képzelem el, hogy egy-egy idõpontban a hõmérsékletre egy normál (de lehet másmilyen, akár speciális is) eloszlásfüggvény jellemzõ, melynek átlaga és szórása a perturbált tagok átlaga és szórása. A kapott hõmérsékletekbõl, ha levonjuk a 30 éves (?) átlagot, akkor olyan eloszlásfüggvényeket kapunk, amelyek átlaga 0 körül van, szórása az idõ elõrehaladtával nõ. Minden egyes idõpontra meghatározható ez a függvény. Ha egy hónapig az összes elõrejelzett idõpntban ezeket a függvényeket összeadjuk, akkor a kapott függvény maximum helye lesz az az érték, amelyet mutatnia kéne. Persze ez nyilván nem lesz pontos (a pontosság is meghatározható lehetne, de ehhez az kéne, hogy Földünk kaotikus rendszere végtelen pontossággal kiszámítható legyen), ezért szükséges az intervallumok bevezetése. Ha az intervallumokra integráljuk a függvényt, akkor a hõmérséklet adott intervallumba esésének valószínûségét kapjuk meg. Ez biztosan ott lesz, ahová a függvény maximuma esik, de ha ez pl. nagyon pozitívba esik, de csak alig nagyobb a valószínûsége, mint a nála kisebb intervallumoknak, akkor szerintem lefelé fog "csalni". (ha pl. a [+1,5;+2]-nek 11%, a többinek alatta mindnek 10%, akkor inkább csak a [0;+1,5]-be teszi.)
De ha valaki pontosan tudja, hogy hogy mûködik ez a modell, engem érdekelne
Szerintem nem egyszerûen a legvalószínûbbet mutatja. Ha ez egy statisztikus modell (márpedig az), akkor szerintem átlagszámításokkal hozza ki az eredményt. Én ezt úgy képzelem el, hogy egy-egy idõpontban a hõmérsékletre egy normál (de lehet másmilyen, akár speciális is) eloszlásfüggvény jellemzõ, melynek átlaga és szórása a perturbált tagok átlaga és szórása. A kapott hõmérsékletekbõl, ha levonjuk a 30 éves (?) átlagot, akkor olyan eloszlásfüggvényeket kapunk, amelyek átlaga 0 körül van, szórása az idõ elõrehaladtával nõ. Minden egyes idõpontra meghatározható ez a függvény. Ha egy hónapig az összes elõrejelzett idõpntban ezeket a függvényeket összeadjuk, akkor a kapott függvény maximum helye lesz az az érték, amelyet mutatnia kéne. Persze ez nyilván nem lesz pontos (a pontosság is meghatározható lehetne, de ehhez az kéne, hogy Földünk kaotikus rendszere végtelen pontossággal kiszámítható legyen), ezért szükséges az intervallumok bevezetése. Ha az intervallumokra integráljuk a függvényt, akkor a hõmérséklet adott intervallumba esésének valószínûségét kapjuk meg. Ez biztosan ott lesz, ahová a függvény maximuma esik, de ha ez pl. nagyon pozitívba esik, de csak alig nagyobb a valószínûsége, mint a nála kisebb intervallumoknak, akkor szerintem lefelé fog "csalni". (ha pl. a [+1,5;+2]-nek 11%, a többinek alatta mindnek 10%, akkor inkább csak a [0;+1,5]-be teszi.)
De ha valaki pontosan tudja, hogy hogy mûködik ez a modell, engem érdekelne

MIt értesz az alatt, hogy mást mutat? Egy ilyen elõrejelzésnél annyira közel azonos valószínûségûek a +-1°C +-0,5°C és a 0°C -os kimenetelek, hogy ha az egyik csak épphogy túlsúlyba kerül, akkor már azt mutatja, és az lehet gyökeresen más, mint az elõzõ napi.
MIvel ez egy statisztikus modell, ezért minden állapotintervallumnak van egy valószínûsége. A térkép pedig a legvalószínûbbet mutatja.
A könnyebb érthetõség kedvéért tegyük fel, hogy a bekövetkezési valószínûségek így alakulnak egy adott hónapra:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 25%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 20%
F: +1°C felett 15%
Ha csak egy konkrét térképet nézel, akkor az most a B intervallumot mutatja, azaz -1°C körüli eltérést.
Ha a következõ futásban mondjuk ennek az intervallumnak a valósznûsége 3%-ot csökken, az E-é pedig 3%-ot nõ, akkor a valószínûségek így alakulnak:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 22%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 23%
F: +1°C felett 15%
A térképen viszont azt látod, hogy az adott hónapot 1°C-kal melegebbnek jósolja most a modell.
Sajnos ez egy ilyen dolog: egy apró változás a kimenetnél az adott hónapra vonatkozó elõrejelzésben gyökeres változást okoz.
a valaki ezt nem tudja elfogadni, annak nem érdemes néznie, mert mindig csalódni fog.
MIvel ez egy statisztikus modell, ezért minden állapotintervallumnak van egy valószínûsége. A térkép pedig a legvalószínûbbet mutatja.
A könnyebb érthetõség kedvéért tegyük fel, hogy a bekövetkezési valószínûségek így alakulnak egy adott hónapra:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 25%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 20%
F: +1°C felett 15%
Ha csak egy konkrét térképet nézel, akkor az most a B intervallumot mutatja, azaz -1°C körüli eltérést.
Ha a következõ futásban mondjuk ennek az intervallumnak a valósznûsége 3%-ot csökken, az E-é pedig 3%-ot nõ, akkor a valószínûségek így alakulnak:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 22%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 23%
F: +1°C felett 15%
A térképen viszont azt látod, hogy az adott hónapot 1°C-kal melegebbnek jósolja most a modell.
Sajnos ez egy ilyen dolog: egy apró változás a kimenetnél az adott hónapra vonatkozó elõrejelzésben gyökeres változást okoz.
a valaki ezt nem tudja elfogadni, annak nem érdemes néznie, mert mindig csalódni fog.
Persze hogy nagy kilengései, amikor a hónap elej jó megel a vége meg jó hideg, ilyenkor sokkal nehetzebb az átlagot meghatározni !
Link
ebbõl is láthatod, hogy a hónap elején 30-34 fokok voltak, 15.-e körül meg lement a max 10 fok köré. Jó hogy nehéz elõre kiszámolni augusztusban a szeptemberi havi átlagtól való eltérést ennek tudatában. Így ehhez nem lehet viszonyítani.
Viszont ha visszaolvasod ezzel kapcsolatban írt reagálásokat, már nagyon rég azt jelzi, hogy átlagos lesz a tél hõmérséklete plusz-minusz néhány tized fok. És ezt tarósan jelzi. Ebben benne van a meleg és a hideg periódus is ! Azaz magam részérõl stabilnak tartom az elõrejelzését. Ez nem azt jelenti, hogy így lesz, de hogy nam ugrándozik mint a fáklya az biztos. Koczkás grafikonjáról is látszik, ahogy közeledünk az idõponthoz úgy egyre kisebb lesz a szórás a hónapok között ! De az átlag nem sokat változott 1 hónap alatt.
Link
ebbõl is láthatod, hogy a hónap elején 30-34 fokok voltak, 15.-e körül meg lement a max 10 fok köré. Jó hogy nehéz elõre kiszámolni augusztusban a szeptemberi havi átlagtól való eltérést ennek tudatában. Így ehhez nem lehet viszonyítani.
Viszont ha visszaolvasod ezzel kapcsolatban írt reagálásokat, már nagyon rég azt jelzi, hogy átlagos lesz a tél hõmérséklete plusz-minusz néhány tized fok. És ezt tarósan jelzi. Ebben benne van a meleg és a hideg periódus is ! Azaz magam részérõl stabilnak tartom az elõrejelzését. Ez nem azt jelenti, hogy így lesz, de hogy nam ugrándozik mint a fáklya az biztos. Koczkás grafikonjáról is látszik, ahogy közeledünk az idõponthoz úgy egyre kisebb lesz a szórás a hónapok között ! De az átlag nem sokat változott 1 hónap alatt.
Na jó de ez egy hosszútávú elõrejelzés és ha túl gyakran teljesen mást mutat, akkor komolytalanná válik. Ha jól emlékszem elég nagy kilengései is voltak, fõleg szeptemberrel kapcsolatban!
Természetesen ha havonta frissülne akkor nem változna olyan gyakran. A modellek meg még gyakrabban változnak ehhez képest !