Meteorológiai esélylatolgatások

Így van, fontos az Egyenlítõhöz való közelség, az igazi módosító hatást az ott kitörõ erõs vulkánok tanúsítják.
A Tambora kolosszális kitörés volt, belegondolni is félelmetes, ha maximum idején tört volna ki.
Köszi az írást, a téma ezáltal lett pontosan kivezetve.

Az átlag T 0,1°C-kal csökkent a St.Helens kitörése után (20 km magasba jutó kitörési felhõvel), de az El Chichón 1982-es kitörése, amely mindösze kétszer olyan mennyiségû anyagot juttatott ki, mint a Heléna, már 5-ször nagyobb globális hûtõhatással bírt (-0,5°C). Ennek oka pedig részint a vulkán elhelyezkedése, illetve a kitörésekor kiszabadult nagy mennyiségû kéndioxid. Errõl a kéndioxidról tudni kell, hogy a mérések alapján a kitörés utáni hatodik évben tûnt el teljesen a sztratoszférából.
Egyenlítõhöz közelebb lévõ vulkán nagyobb globális hatást képes kifejteni, mint egy sarkvidékhez közeli, amely leginkább a saját szélességi övének megfelelõ területen hat.

A Tambora 1815-ös kitörése egyébiránt egybeesik a Dalton-minimum idejével, így a hatalmas kitörés rendkívüli hûtõhatását tovább erõsítette a napfoltok hiánya is. Kérdés, ha nem lett volna a minimum, milyen hatása lett volna a vulkánnak önmagában?

A Pinatubo 1991-ben tört ki.

Sziasztok!
Az 1980-as St. Helens kitörése utáni nyáron Magyarországon rekord gabonatermést takarítottak be. A szakemberek ezt az átlagosnál hûvösebb, szélsõségektõl mentes tavaszi és nyár eleji idõjárással magyarázták. Valóban sok volt a borult nap, de a csapadék nem tért el jelentõsen az átlagostól. Az Élet és Tudomány késõbb a hûvös nyarat a vulkánkitörésnek tudta be.
Persze ez az egész visszatekintés, de a téma itt vetõdött fel.

Mondjuk az 1816-os év érdekesen is alakult utána ... (forrás: Réthly A.)

Az elõzõ hozzászólásban Mt. Pinatubo akart lenni, nem Tambora, elnézést.

Bár az az érzésem az 1980-as St. Helens kitörés sem volt elég nagy ahhoz hogy jelentõsen befolyásolja idõjárásunkat (az 1815-s Tambora kitörés 80 szor volt nagyobb a kilövelt anyag tekintetében). Persze az az eset már sosem rekonstruálható, milyen lett volna az idõjárás ha a kitörés be sem következik.

Igen valószínûleg igazad van. Azt kéne megnézni hogy a St. Helens 1980 májusi kitörése után milyen telek voltak. Akkor 1 köbkilóméternyi anyagot lövelt a vulkán 23 km magasra.

Utánaolvastam a dolognak és természetesen olvastam mirõl szólt a cikk.
Valóban az SO2 nagyon sokáig tartózkodik a légkörben, a vulkáni hamuval ellentétben, ám hidd-el befolyásoló tényezõjük erõsebb.
Ugyan hetek alatt leülepedik a vulkáni hamu, ám hatása hónapokra szól.

Az idézett cikk szerint nem elsõsorban a hamu ...

A cikkbõl: "A nagy vulkánkitörések úgy tudják fokozni a magasabb légrétegek optikai sûrûségét, hogy kitörési felhõjük segítségével finom port és gázokat – elsõsorban vízgõzt és kéngázt, de szén-dioxidot, klórt és fluorvegyületeket is – „injekcióznak” a levegõbe ...."
Az erupciós felhõk kéngázai e részben már útban a magasabb légrétegek felé átalakulnak, de legkésõbb, amikor odaérkeznek. A napsugárzás hatására vízgõzzel és oxigénnel keveredve 70 százalékos kénsavvá alakulnak, és aerosolpermetként, finom ködként sokáig a sztratoszférában maradnak. A por viszont 10-15 napon belül visszahullik a Földre. Csak a legapróbb, az egy mikrométernél, azaz a milliméter ezredrészénél kisebb szemcsék maradnak, és alkotják a kénsavcseppecskékkel együtt a párát, amelyet a sztratoszférában az erõs szél azután széthord az egész Földön.
"

Többen foglalkoztak az elmúlt hozzászólásokban az északi sarki jég vagy a szibériai hótakaró és az eljövendõ tél összefüggéseivel. Véleményem szerint nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a kettõ között. Nem mondhatjuk ki, hogy hideg telünk lesz ha sok jég van északon és fordítva. Az idõjárásunkat és az elõttünk álló telet inkább fogják a légkörben lezajlódó események alalkítani, mint a jég vagy hóborítottság, azoknak általában nagyobb a helyi hatásuk. Hiába a sok jég és hó északon vagy keleten ha az uralkodó áramlatok európa felett nyugati-délnyugatiak.

Bár nem foglalkozott vele senki, szerintem az Augusztus 7-én az alaszkai Aleut-szigetívhez tartozó Kasatochi-vulkán robbanásos kitörése és a 11-12 km magasságig a sztratoszférába lövelt mintegy 1,5 millió tonna kén-dioxid az Északi félteke közel-jövõbeni idõjárására legalább olyan hatással lehet, mint egy jelentõs jég vagy hótakaró. lásd: Link