Meteorológiai esélylatolgatások
Ne hari Anarki, akkor ezek szerint múltkor nem fogalmaztam pontosan.
Arra akartam múltkor kilyukadni, hogy a szezonális elõrejelzések nem igen foglalkoznak hidegpárnával. Elképzelhetõ, hogy érzékelik azt, ha alacsonyabb szinten hidegebb van, mint magasabb szinten, de hogy ilyen tartós makacs ködös helyzeteket megfogjanak azt nem nagyon gondolom. Legalábbis ilyen infókat eddig nem találtam ezekrõl. Az minden bizonnyal benne van, hogy AC peremén hûvösebb levegõ érkezhet és ez átlagosnál hidegebb idõt eredményezhet. Ugyanakkor hidegebb idõt eredményezhet az is, ha sok ciklon mozog egy adott térség felett és nem éppen meleg szektorban helyezkedik el.
Megpróbálok errõl a ködös dologról több infót szerezni a szezonális elõrejelzésekkel kapcsiban, de azt majd már inkább a modell-iskolába írom le, ha sikerül találnom.
A téli szárazföldi és óceáni hõmérsékleti idõsoron látszik némi melegedõ folyamat durván a 2000-es évekig és utána csekély gyengülés jele mutatkozik. Mindazonáltal nálunk volt hideg tél annak ellenére, hogy globális szinten átlagosnál melegebb volt. Vagy ott a 2006-os farkasordítóan hideg január és február Szibéria és Európa keleti részének jó nagy hányadán. Fogcsikorgatóan hideg telek, téli idõszakok voltak a 90-es években Észak-Amerikában. Ezek a regionális események nem feltétlen fognak megmutatkozni egy globális hõmérsékleti idõsoron.
Nem hülyeség, amit mondasz, vagyis hogy van természetes és antropogén része az éghajlatváltozásnak, illetve a Föld nagy részét érintõ melegedési tendenciát mutató folyamatnak - azért nem globálist írok mert nem mindenhol van egyértelmû melegedés.
A lényeg, hogy állítható az, hogy ahol éppen melegedési tendencia van, az a "globális-antropogén felmelegedés" hatása, és ahol éppen van és lehet hatása, nem állítható hogy az teljes egészében annak köszönhetõ, hiszen nem tudni, hogy mennyit rak bele a természetes és mennyit az antropogén rész (városi hõsziget, földhasználat változás stb...). De ez már egy másik fórum
Visszakanyarodva a témához, ahogy Te is és Derick is összefoglalta, amit most sejteni lehet eddigi információk alapján az az, hogy a tél elsõ fele esélyesebb az átlagosnál hidegebb hõmérsékletekre, és a tél második fele inkább vége pedig a melegebbre. Összességében azonban átlagos körülinek mondhatónak látszik egyelõre a tél - hõmérsékletileg.
(Személyes megjegyzés
, én nem írnám le a hideg teleket a következõ 5-10 éves idõszakra
)
Arra akartam múltkor kilyukadni, hogy a szezonális elõrejelzések nem igen foglalkoznak hidegpárnával. Elképzelhetõ, hogy érzékelik azt, ha alacsonyabb szinten hidegebb van, mint magasabb szinten, de hogy ilyen tartós makacs ködös helyzeteket megfogjanak azt nem nagyon gondolom. Legalábbis ilyen infókat eddig nem találtam ezekrõl. Az minden bizonnyal benne van, hogy AC peremén hûvösebb levegõ érkezhet és ez átlagosnál hidegebb idõt eredményezhet. Ugyanakkor hidegebb idõt eredményezhet az is, ha sok ciklon mozog egy adott térség felett és nem éppen meleg szektorban helyezkedik el.
Megpróbálok errõl a ködös dologról több infót szerezni a szezonális elõrejelzésekkel kapcsiban, de azt majd már inkább a modell-iskolába írom le, ha sikerül találnom.
A téli szárazföldi és óceáni hõmérsékleti idõsoron látszik némi melegedõ folyamat durván a 2000-es évekig és utána csekély gyengülés jele mutatkozik. Mindazonáltal nálunk volt hideg tél annak ellenére, hogy globális szinten átlagosnál melegebb volt. Vagy ott a 2006-os farkasordítóan hideg január és február Szibéria és Európa keleti részének jó nagy hányadán. Fogcsikorgatóan hideg telek, téli idõszakok voltak a 90-es években Észak-Amerikában. Ezek a regionális események nem feltétlen fognak megmutatkozni egy globális hõmérsékleti idõsoron.
Nem hülyeség, amit mondasz, vagyis hogy van természetes és antropogén része az éghajlatváltozásnak, illetve a Föld nagy részét érintõ melegedési tendenciát mutató folyamatnak - azért nem globálist írok mert nem mindenhol van egyértelmû melegedés.
A lényeg, hogy állítható az, hogy ahol éppen melegedési tendencia van, az a "globális-antropogén felmelegedés" hatása, és ahol éppen van és lehet hatása, nem állítható hogy az teljes egészében annak köszönhetõ, hiszen nem tudni, hogy mennyit rak bele a természetes és mennyit az antropogén rész (városi hõsziget, földhasználat változás stb...). De ez már egy másik fórum

Visszakanyarodva a témához, ahogy Te is és Derick is összefoglalta, amit most sejteni lehet eddigi információk alapján az az, hogy a tél elsõ fele esélyesebb az átlagosnál hidegebb hõmérsékletekre, és a tél második fele inkább vége pedig a melegebbre. Összességében azonban átlagos körülinek mondhatónak látszik egyelõre a tél - hõmérsékletileg.
(Személyes megjegyzés

