Meteorológiai esélylatolgatások
"Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?"
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni"
. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog 
.
Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni"
. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog .Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Arra gondoltam, hogy egy téli anticiklonális helyzetnek többféle kimenetele is lehetne. Olyan is elõfordulhatna, hogy viszonylag nagy a hõingás, például nappal esetleg olyan 10-11 fokig emelkedhetne a hõmérséklet, éjszaka meg rendesen lehül a levegõ... vagy itt van a múlt december, amikor a ködfelhõzetben szinte állandósultak a -4,-5 fokos értékek.
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt.
Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna
"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt. Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
A szokásos módon. Vagyis az adott szinten a mért havi középhõmérséklet mennyivel tér el az átlagostól.
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
Nálam még mindig nem tiszta, hogy pozitív és negatív anomáliákat pontosan milyen kritériumok alapján mérik vagy állapítják meg...?!
A kérdés csak azért maradt meg fejemben, mert például az elõzõ tél decemberében egy jórészt igen erõteljesen felénk berendezhedett anticiklonnak köszönhetjük az átlag alatti T2m-t. Link Link (bocsánat a bekezdésnyi visszatekintésért)
Magyarul gondolom anomáliákat T2m-ben mérnek, még akkoris, ha magasabb szinten akár több fokkal is melegebb levegõ tartózkodik, mint mondjuk a megszokott 30 éves átlag. A kérdés, hogy hosszútávú szezonális elõrejelzések ilyen dolgokat figyelembe vesznek e..., ugyanis erõteljesebb hidegleszakadások akkor is elkerültek minket, csaképpen a ködben nem bírt emelkedni a hõmérséklet...
Magyarul az elõzõ év decembere két helyre is tartozhat, mert 850 és a feletti szinten hõmérsékletben és geopotenciálban a sokéves átlag felett alakult az idõjárás, erõs pozitív anomáliával... T2m szinten meg erõsen negatív (???)! Azért ez több, mint brutális.
Ez az anomáliás dolog nekem azért szürke itt-ott. Ráadásul a Lanina a térkép szerint nem is igazán érint minket. Itt megint felvetõdhet, hogy akad e kapcsolat az amerikai és európai idõjárás között érdemi szinten?
Én nem tartom normális dolognak, hogy 1 hónapon keresztül anticiklon van felettünk, ennek 100%-osan éghajlati okai vannak (legalábbis szerintem).
A kérdés csak azért maradt meg fejemben, mert például az elõzõ tél decemberében egy jórészt igen erõteljesen felénk berendezhedett anticiklonnak köszönhetjük az átlag alatti T2m-t. Link Link (bocsánat a bekezdésnyi visszatekintésért)
Magyarul gondolom anomáliákat T2m-ben mérnek, még akkoris, ha magasabb szinten akár több fokkal is melegebb levegõ tartózkodik, mint mondjuk a megszokott 30 éves átlag. A kérdés, hogy hosszútávú szezonális elõrejelzések ilyen dolgokat figyelembe vesznek e..., ugyanis erõteljesebb hidegleszakadások akkor is elkerültek minket, csaképpen a ködben nem bírt emelkedni a hõmérséklet...
Magyarul az elõzõ év decembere két helyre is tartozhat, mert 850 és a feletti szinten hõmérsékletben és geopotenciálban a sokéves átlag felett alakult az idõjárás, erõs pozitív anomáliával... T2m szinten meg erõsen negatív (???)! Azért ez több, mint brutális.
Ez az anomáliás dolog nekem azért szürke itt-ott. Ráadásul a Lanina a térkép szerint nem is igazán érint minket. Itt megint felvetõdhet, hogy akad e kapcsolat az amerikai és európai idõjárás között érdemi szinten?
Én nem tartom normális dolognak, hogy 1 hónapon keresztül anticiklon van felettünk, ennek 100%-osan éghajlati okai vannak (legalábbis szerintem).
Nem feltétlenül. Láttuk elõzõ években, hogy jelentõs területeken lehetett pozitív anomália annélkül, hogy az kiegyenlítõdött volna abban az évben, vagy éppen ugyanígy pl a 60-as években a negatív anomáliák kapcsán.
Már megint Kanada + USA kap nagy havakat? Nálunk meg fehér, gondolom ez 2 cm hó, és sokhetes ködpárna.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat