Meteorológiai esélylatolgatások

"Sajnos, nem sajnos, évszak nem maradt el. Sõt, az idei õsz igazi õszt hozott eddig konkrét erõteljes évszakváltással.
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok..."

Már az elsõ mondatoddal is vitáznék és szerintem nem vagyok egyedül. Bár ismerve téged nem sok értelme lenne. Mondjuk azért a "költõi túlzásomat" azt gondoltam helyén tudod kezelni, de valószínûleg tévedtem. Nyílvánvalóan nem maradt el évszak, itt valami olyasmire gondoltam, hogy az utóbbi idõben nagyon gyakorivá és tartóssá váltak az olyan idõszakok, amikor az adott évszakkal még csak köszönõviszonyban sincsen az idõjárás.

A másik dolog az, hogy nem olvasod figyelemmel más fórumokban a hsz-aimat, ugyanis akkor láthatnád, hogy én éppen arról írtam többször is, hogy az õsznek is meg vannak a maga szépségei (nem sorolom fel újra), amiket én is nagyon szeretek, évrõl-évre jobban! És akkor még arról említést sem tettem, hogy nekem a nyárból mennyire elegem volt már, úgyhogy igazából nem sokat bánkódtam a 8-10 fokos nappalokon és az esõn, többekkel ellentétben. Mint ahogy a lottóötösön sem bánkódnék, ha a számaimat egyszer végre kihúznák. Még akkor sem, ha nem jó számsorrendben...

"hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán"
Sajnos, nem sajnos, évszak nem maradt el. Sõt, az idei õsz igazi õszt hozott eddig konkrét erõteljes évszakváltással.
De aki képes örülni bárminek is, az ebben is megtalálja a szépséget és az érdekességet. Aki nem, az nem. Az még a lottóötösénél is azon bánkódik ,hogy nem jó sorrendben jöttek neki ki a számok...

Erre keresném én is a választ. Sajnos az elmúlt évekbõl kiindulva ez a vacak bizony több hónapig is pöffeszkedhet ott fent, már pedig addig nálunk még reménykedni sem nagyon szabad, hogy a hideg a nyakunkba zúdul. Minden esetre bízzunk benne, hogy kb. két hónap elég lesz neki és még novemberben kifúj. Akkor talán bízhatunk egy sokak által várva-várt télben. De amíg ez ott pörög-forog, addig maximum a "szélvihar-fanok" élhetik ki magukat olykor-olykor. Az talán 1-2 alkalommal ránk is szabadulhat...

A vénasszonyok nyarához én annyit tennék hozzá, hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán, akkor ne lepõdjünk meg, hogy most esetleg ez is ugrik! Majd legközelebb. Mivel a nyár ezúttal hosszabbra és szenvesztõbbre nyúlt a szokásosnál (szeptember elején 38 fok), így ezt kompenzációnak is felfoghatjuk. Most lehet így dobta ki a számítógép...

Ehhez meg kell vizsgálnunk a meghatározó tényezõket.
Eurázsia nagyon kiterjedt kontinens ebbõl fakad , hogy Eurázsia minden éghajlati és azon belüli éghajlatokba belenyúlik . Alapvetõen egy terület éghajlatát az határozza meg , hogy milyen táv-ra van az Egyenlítõtõl , hiszen ez határozza meg a besugárzás mértékét .
Óceántól való távolság . Az óceánnak kiegyenlítõ szerepe van : Télen fût , nyáron hût ill csapadék mennyiségét befolyásolja . Tengeráramlásokat is az óceáni hatások közé kell sorolni .
az atlanti óceán annak ellenére , hogy nem a leghosszabban határos Eurázsiával , mégis a legnagyobb hatással bír .
Nos, mi ugye a Ny-i szelek övében vagyunk , nyugaton van az óceán az óceáni hatás érvényesülni tud messzire bent a szárazföldön is . Másrészt a domborzat Európában a hegységek Ny-K-t csapásirányúak tehát nem akadályozza ennek a hatásnak az érvényesülését . Harmadrészt itt van a Golf ami meleg tengeráramlás és igen jelentõs pozitív hõanomáliát okoz elsõsorban télen de éves szinten is (a 45. szélességi körtõl a neve már észak-atlanti áramlás). Ennek következménye , hogy É-on Narvik és Murmanszk környékén még télen sem fagy be a tenger . Kisebb mértékben a Kanári áramlás is hat , amely Portugália partjait hûtheti. A Jeges-tenger jóval kisebb mértékben hat Eurázsiára , ugyanis az év nagy részében be van fagyva . A Csendes-óceánnak szintén kisebb a hatása , egyrészt mert Keleten van , másrészt konkordáns hg-k húzódnak a part mentén így az óceáni hatás csak egy szûk tengerparti sávra korlátozódik.
A másik
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát, és azon keresztül a miénkét .
Izlandi minimum ( ciklonális tevékenység ) : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .De sajnos télen az erõs.
Azori maximum ( anticiklon ) : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz . Azaz évente egyszer meghal és egyszer újjászültik, ezt csinálja utánna valaki?
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején. Tapasztalatom szerint szerencsére az utóbbi idõben egyre nagyobb hatással van ránk.
Nagyon oda kell figyelni a piszkos „izlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” mûködésére.
Ez a mûködés részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képzõdmény felelõs elsõsorban az Európában csapadékot és változékony idõjárást okozó ciklonok kialakulásáért.
A másik fontos akciócentrum az Azori-szigetek térségében található állandó magas nyomású központ. Véleményem szerint a 4 közül talán ez a leggyakoribb.
A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedõ légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (azaz Arctic Oscillation – AO).
Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erõs, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek. Ezt kell nekünk statisztikaileg vizsgálni ugyanis ez határozza meg ezt a piszkot, ami kialakul nálunk. Én egyébként errõl azt olvastam, hogy ez a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott. Csak azt nem tudom, hogy jelenleg ennek a periódusnak melyik részén vagyunk. Ez fontos lenne. Ez egy kérdésem lenne ahhoz aki utána tud nézni, mert nekem nincs idõm rá.
Az viszont biztos, hogy a akciócentrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetõen a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektõl, vagyis a napsugárzás erõségétõl, a felszíni hõmérsékleti gradienstõl függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendezõdését is elõidézhetik. Ez a mi bajunk alapvetõen. Hiszen kismértékû változás is nagy mértékben befolyásolja nálunk az idõjárást. Van 4 egymás melletti kör aminek mi a metszéspontjában vagyunk. Ha valamelyik felé elmozdumunk akkor annak a körnek a hatása jelentõsen nõni fog azaz az akciócentrum gyakorisága.
A nagyobb hõmérsékleti kontraszt erõsebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg idõszakokban az egyenlítõ felé mozdulnak a szélövezetek.
Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb idõszakokkkk szárazabb klímával járnak.
Úgyhogy az idõjárás nem itt dõl el hanem az akciócentrumokban.
Vizsgálni kelllene hogy ezek az akciócentrumok elhelyezkedése most hogy alakul, de ehhez komoly térinformatikai elemzésre lenne szükség.

Én most amondó vagyok, hogy örülök ennek a ciklonaktivitásnak, ami várhatóan a tengeren kialakul. Inkább most jöjjön egy kiadós "csigagyár", mint a tél közepén. Ha most kialakul, talán 2 hónap elég lesz neki, hogy kipurcanjon és akkor talán még sanszunk is lehet egy normális télre...