Meteorológiai esélylatolgatások
Erre tényleg nem emlékeztem, szóval a kérdéseim csak látszólag álnaív kérdések. Ugyanis van egy sanda gyanúm, hogy sokkal nagyobb mértékben van idõjárásunk a tengeráramlatoknak alárendelve, mint azt jelenleg gondoljuk. Szóval, hogy tulajdonképpen tök mindegy, mekkora a hóborítottság itt vagyott, mert ez még mindíg csak okozat. Az ok a tengeráramlatok iránya, hõközlése, pozíciója. Szerintem.
A SST=Sea Surface Temperature, azaz a tengervíz felszíni hõmérséklete.
Néha azt gondolom, hogy nem Te vagy a tengeráramlatok és mnagyobb meteorológiai összefüggések nagy ismerõje, néha pedig azt, hogy nagyon vágod a témát, és igen.
Néha azt gondolom, hogy nem Te vagy a tengeráramlatok és mnagyobb meteorológiai összefüggések nagy ismerõje, néha pedig azt, hogy nagyon vágod a témát, és igen.
Sziasztok!
Arra gondol szerintem, hogy most hideg van, nagyobb a hõmérséklet-kiegyenlítõdés már most az Atlanti-óceán és Európa között, ezért nem jön létre az Atlanti-óceán fölött olyan erõs ciklon, aminek elõoldalán Afrikai eredetû levegõ áramlik Európa fölé.
(Remélem nem mondok nagy hülyeséget
)
Megelõztek
Én lgalábbis ezt szûröm le az eddigi történésekbõl, de sok más is közrejátszhat.
Arra gondol szerintem, hogy most hideg van, nagyobb a hõmérséklet-kiegyenlítõdés már most az Atlanti-óceán és Európa között, ezért nem jön létre az Atlanti-óceán fölött olyan erõs ciklon, aminek elõoldalán Afrikai eredetû levegõ áramlik Európa fölé.
(Remélem nem mondok nagy hülyeséget

Megelõztek

Én lgalábbis ezt szûröm le az eddigi történésekbõl, de sok más is közrejátszhat.
Tudod te, a kelet-európai térség hûtõszekrény-effektusának megalapozása vagy sem, az északi hemiszféra jégborítottságának és az Atlanti-térség SST-térképének alakulása, stb.
A fordítottja viszont elég sokszor bekövetkezik, mármint jelentõsen enyhébb õsz után pocsolya tél. Azonkívül még koránt sincs lefutva a jelentõsen hidegebb õsz sem. Szerintem.
Úgy, hogy az õszi folyamatok következményeket hoznak-e, vagy nem.
Az attól függ, hogy az õszi folyamatok generálnak-e okozatszerû téli folyamatokat, avagy függetlenül történnek.
Oké, de annak az esélye azért valóban kicsi, hogy egy átlagosnál jelentõsen hidegebb õsz után egy átlagosnál szintén jelentõsen hidegebb tél következzék, nem?
A trend lehet 30, netán 90, ám akár 360 napos is, ld. a 2006 augusztus-2007 szeptember között idõszak folyamatos pozitív anomáliáját, vagy éppen az 1998 november-1999 március, ill. a 2002 december-2003 április közötti folyamatos negatív kilengést.
Azaz valóban észrevehetõ egy trend a hosszútávú alakulásban, ám nem lehet vele általánosítani.
Továbbra is egyetértek Gambuccal, már jó pár hete megbeszéltük, javarészt õ propagálja, joggal.
Azaz valóban észrevehetõ egy trend a hosszútávú alakulásban, ám nem lehet vele általánosítani.
Továbbra is egyetértek Gambuccal, már jó pár hete megbeszéltük, javarészt õ propagálja, joggal.
Én abból indulok ki, hogy az idõjárásban általában van egy 30-60 napos trend, amely hol az átlagnál hûvösebb, hol az átlagnál melegebb idõt hoz. Most egy az átlagosnál jelentõsen hidegebb periódusban vagyunk, és úgy fest, hogy november-december pedig egy az átlagosnál akár jóval melegebb idõt is hozhat. Nem? De!

Épphogy nem. Mert ha már most megkezdõdik a hõkiegyenlítõdés, a kissebb T különbség miatt talán a csigagyár is visszafogja a termelést. Legalábbis én így gondolom. Többiek?

Érdekes, hogy az NGP egészen Izland térségébe tolja ki a hétvégi Ac-híd kettészakadása nyomán kialakuló új Ac kozéppontját. Egyre inkább látszódnak egy északnyugati drift kialakulásának esélyei (ECM), viszont amennyiben a várhatóan 29-én átvonuló Hf nyomában lecsendesedne a szél, a hónap végén, ill. október legelején a Kárpát-medence egy részén megjelenhetnek nemcsak a talajmenti, hanem a 2 m magasságban mért fagyok is. 1 szó mint száz: a péntek-vasárnappal behatárolt mini-periódust leszámítva, indián nyárnak belátható távon belul továbbra is kicsi az esélye.