Információk az előrejelzési versenyhez

Van egy ilyen: Link , és ott viszonylag közel van az LZPE állomás, ráadásul ez a modell z-szinteken (tengerszint feletti magassági koordináta-rendszerben) is tud számolni, ha akarjuk (bár amikor legutóbb vizsgálgattuk, akkor nyomásiban futtattuk, és azóta szerintem úgy is van).
Ennek van egy 96 órára futó verziója is, de az sajnos jelszavas.

Met4ever, JoeJack: igazatok van, de mindketten utaltok arra, hogy az idõjárási helyzetnek köszönhettük, hogy most könnyû volt a forduló. Én pont arra szerettem volna kilyukadni, hogy sok olyan helyzet van, amikor könnyû lehet a forduló. A nyári zivatarokat azért viszonylag lehet sejteni a T-Td profil és a szélmezõ alapján. A köd már nehezebb. Szélcsendben természetesen elõjön a talajnak a hatása. De ha van egy viszonylag határozott áramlás, akkor gyakorlatilag a szabad légkör tulajdonságai fognak "odaadvektálódni", ami abban a magasságban nem olyan ritka. Ahhoz, hogy helyi hatások érvényesüljenek, nem elég egy sima AC, hanem az is kell, hogy az alsó 2500 méteren ez a gerinc tengelyével ne nagyon dõljön. Akkor nem lesz a hegy semelyik részén sem jelentõs szél, ellenkezõ esetben a helyi hatások már gyengülnek.

Szóval, nekem mindenesetre könnyebb esetnek tûnik, mint Kékes; a legnehezebb fordulókat talán akkor lehetne ide kiírni, amikor helyi hatások alakítják az idõjárást. Ez persze más állomásra is igaz, csak a már viszonylag jól ismert állomásokhoz képest itt a helyi hatások teljesen mások, amibe majd külön bele kell tanulnunk.

Holtversenyes 20. helyemmel elégedett vagyok, a 22,8 pont nem rossz, bár a mezõnyátlag miatt nem kiemelkedõ a teljesítményem. Ugyanakkor a valaha volt elsõ(?) 16h-s idõpont és elsõ Lomnici forduló esetére, magamat ismerve, ez teljesen jónak mondható.

Epp egy nyári szélcsendes, helyi zivataros helyzetet akartam irni, amikor éjjel több fokkal hüvösebb lehet az állomáson a szabadlégkörnél, nappal pedig melegebb. S ki tudja, pontosan mikor jön össze a zivatar, s meddig tart...

Akkor ez egy bevezetö, állomásmegismerö forduló lett, s majd nyáron lehet durvítani...
A felhötetö magasságának változásával téli anticiklonális helyzetekben itt viszont nem igazán lehet trükközni, ellentétben Kékessel

Ha meteorológiai szempontból próbálom megközelíteni ennek a fordulónak a nehézségét, a következõre jutottam: a Lomnici-csúcs azért lehet sokkal könnyebb, mint Kékes, mert Kékes magassága pont olyan, hogy télen-nyáron képes közel lenni a planetáris határréteg teteje az állomáshoz, ahol a felszínnek a határréteget módosító hatásai a leginkább változatosak tudnak lenni. A Lomnici-csúcs ebbõl (fõleg most) messze kilóg, ezért gyakorlatilag a 750hPa-on lévõ szabad légköri idõjárást kellett megtippelni. Utóbbiban sokkal kisebb szerepet kapnak mikrometeorológiai jelenségek, melyek Kékes esetében jócskán képesek megzavarni az idõjárást, így ott a modellek is jobban közelítik az idõjárást, mint Kékesen (vagy akárhol máshol síkvidéken a Kárpát-medencében). Ha ez így igaz, én hosszú távon arra számítok, hogy a lomnici versenyek nehézségben általában nem fogják ütni a kékesieket.