Meteorológiai társalgó

Hisz' válaszoltál Semmi baj, napközben sajnos úgysem volt időm a fórumot olvasni....
Nagyon szépen köszönöm az igen részletes választ! "Kiugrás a relatív topográfiában" - próbálom megjegyezni a szakkifejezést. A "relatív topográfia"-t persze kitaláltam, csak a "Keil" volt a fura a kontextusban, mert az ált."ék"-et jelent.

Akkor ez egy olyan időjárási helyzet volt, amikor az alsóbb és a felsőbb szinteken eltérőek voltak a nyomási viszonyok és az áramlások. Ha jól tudom, az OMSZ térképeken az alsó szintek viszonyai alapján kerül ki pl.az "M" betű. Így a magassági hidegörvények nem kerülnek "betűzésre", észrevételeim szerint. Érdekes, hogy itt a ZAMG más megközelítést alkalmaz, mert ott a HTK-val ezt jelölik ("Höhentiefkern"). Úgy látszik ahány ház, annyi szokás

Bocsi, elfelejtettem válaszolni.

Igen, a felhőzet kialakulását plusz kondenzációs magként (emellett persze nedvesség is kellett hozzá az adott szinten) nagyban elősegítette a sivatagi por, ami még Afrika felett jutott fel a légkörbe, és ott alakult ki hozzá kapcsolódva a kiterjedt, vastag magasszintű felhőmező. A felhőzet mozgásáért és irányultságáért ezután a magassági áramlások voltak felelősek, amiket elsősorban egy, a Brit-szigetek térségében örvénylő magassági hidegörvény alakított, és annak előoldalán áramlott délnyugatról északkelet felé. A felhőzet alatt az alsóbb szinteken viszont valóban egy anticiklon helyezkedett el, így az OMSZ analízise helyes volt.

Az osztrák analízisben az a cikkcakkos vonal olyan területet jelöl, ami egy kiugrás a relatív topgráfiában (egy adott - általában melegebb - légtömegen belül), kvázi egy nagyobb energiájú rész, ami nyáron pl. kedvezhet zivatarok kialakulásának. Gyanítom, hogy ezt egy egyszerű műhold-analízis alapján húzzák be, mert ha csak a műholdképet nézem, a vastag Cs-felhőzet simán lehetett volna mondjuk egy kiterjedt zivatarzóna üllője is, viszont most nem igazán volt helytálló az a jelölés.

Pont ezt szerettem volna kérdezni, mi ez a felhőzet, ami fölöttünk volt? Csak a sivatagi porból keletkezett? Érdekes, ahogy DNy-ról Ék-re, majd K-re vonult a műholdképek tanulsága szerint. És az is, hogy a met.hu-s fronttérképeken nem kapcsoltak hozzá semmilyen frontot, mert nem is annak minősült?

Mindenesetre furcsán néz ki, hogy pl.a:
Link

fronttérképen egy anticiklon közepében ennyi és ilyen vastag felhő van.

Viszont az osztrák met-i szolgálat (ZAMG) térképén , pl.:
Link

cikk-cakk vonallal jelölték ugyanezt. A hozzátartozó magyarázat:
Link

szerint: "Keil der relativen Topographie" lenne. Ennek mi lehet a magyar megfelelő szakkifejezése?

Elnézést a sok kérdésért, köszi előre is a válaszért, csak talán ritka jelenségről lehet szó, amit szeretnék egy kicsit megérteni.

Hát igen, a modellek azt várták, hogy a felhőzet eleje jelentősen elvékonyodik, szétszakadozik éjjel ahogy fölénk ér, és a hátsó része lesz vastagabb, zártabb majd délutánra. Ehhez képest az első része maradt vastag, és most kezd vékonyodni, szakadozni. Egyébként visszatérő probléma, hogy az ilyen vastag, sivatagi poros Cs réteggel nem nagyon tudnak mit kezdeni a modellek.
Egyébként a fölénk érkező közepes mennyiségű sivatagi por már napok óta látszott, így a tegnapihoz hasonló tiszta ég és verőfényes napsütés amúgy sem volt várható mára.

Tegnap mintha nem ezt olvastam volna az előrejelzésekben  mára!  Arról szólt a fáma , hogy du-ig többórás napsütés várható és csak este felé növekszik meg a felhőzet, erre  már kora reggel óta az egész országban borult az  ég, azért a mai világban egy napra ennyire nem el találni  a felhőborítottságot azért több , mint szégyen. A laikusok is ha tegnap ránéztek a műholdképre látszódott a magasszintő felhőzet fölénk húzódása  mára!!