Meteorológiai társalgó

Azt már akár igen, bár ritkán van annyira alacsonyan nagy koncentrációban (nálunk). Gyakoribb, hogy valamilyen helyi forrásból vagy pl. kontinentális légtömeg esetén K-ÉK-Európából származó szálló por okozza.

Ha még kérdezhetek valamit, ami később jutott az eszembe Az un.száraz légköri homály viszont a köddel ellentétben napközben alakul ki, ill.akkor van értelme ilyenről beszélni? Ennek a kialakulását (f)okozhatja valamilyen a levegőben lévő szennyező aeroszol részecske, akár pl.a sivatagi por is?

Köszönöm szépen a kimerítő választ, most már jobban értem a köd kialakulási mechanizmusát és lehetőségeit!

Előfordulhat, hogy csak pont napkelte környékén lesz köd, de maga a kialakulása mechanizmus (a kisugárzással történű hűlés és nedvesedés a talaj közelében) akkor is éjszaka zajlik, csak a kondenzáció pont akkorra éri el a kritikus szintet.
A napközbeni (délelőtti vagy későbbi) beködölés általában két esetben fordul elő: egyrészt akkor, amikor egy már kialakult ködmező terebélyesedik tovább vagy a széllel áthelyeződik áthelyeződik az adott pont felé (advekciós köd), másrészt pedig akkor, amikor a felhőalap annyira lesüllyed, hogy köd lesz (ez főleg a téli félév melegfrontajinál fordul elő, vagy amikor hidegpárnás helyzetben az inverzió lesüllyed és visszanyomja a rétegfelhőzetet a talajig).

Köszönöm szépen a részletes s műholdképekkel illusztrált választ! Még pont azt szerettem volna kérdezni, hogy kondenzációs magként viselkedhet-é a por az atmoszférában, de megelőztél, hogy ezt is megválaszoltad!

A köd viszont van, hogy nem éjszaka alakul ki, nem? Vagy elkezdődnie kell mindenképp éjszaka a kialakulásának? Emlékszem olyanra, hogy napfelkeltéig csak (erősen) párás volt a levegő, s napfelkelte környékén sűrűsödött köddé, ami aztán jó ideig megmaradt.

Nem, mert a köd éjszaka alakul ki.

A pornak egyedül a magasabb szintű felhőzetre lehet hatása, ha épp van elég nedvesség azon a szinten, ahol elhelyezkedik (nálunk most nincs). Ilyenkor plusz kondenzációs magként a tipikus vastag, "cellás" fátyolréteget hozhat létre (a műholdképen jellegzetes lyukacsos megjelenéssel). Európa északi és keleti részén volt is erre példa az elmúlt napokban, ahogy a poros légtömeg körüljárta az anticiklonunkat is.

Ezt egy érdekes kérdésnek tartom.... Ok, hogy akkor a levegőben most jelenlévő sok homok közvetlenül nem befolyásolja a ködképződést, de közvetetten nem lehet rá befolyása? Arra gondolok, a talajra érkező sugárzásnak kellene attól függnie, mennyi homok van a levegőben, nem? S ha a nap "másként süti" a felszínt, mint homok nélkül, akkor nem lehet, hogy más arányban alakul ki pl.köd, vagy esetleg felhőzet?

Köszi a választ. 

Nem, annak nincs erre hatása. Egész egyszerűen amelyik modell túlzottan várja a ködöt/Stratust, az nem tudja megfelelően számolni a talaj közeli rétegek nedvességét.
Este bent megnéztem, hogy a hetet végig betliző Arome pl. még a 12-es futtatásban sem nagyon várt 70 % alatti (2 m-es) Rh-t az országban tegnap délutánra, ezzel szemben a valóságban már a futtatás kezdetekor (12 UTC) 50 % alatt volt az ország kb. felén, a Dunántúlon helyenként 40 % alatt, utána pedig még tovább csökkent. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy ma reggelre ismét szinte országos köddel/Stratussal számolt, ami a Duna-mentén és a keleti országrészben sok helyen egész nap megmaradt volna szerinte (holnap délután meg már gyakorlatilag az egész országban).
Az UM annyival jobb, hogy az legalább a valóságot elég jól leképezi, így az időponthoz közeledve rendre csökkenti a köd/Stratus kiterjedését és tartósságát a következő nap(ok)ra is (pl. a tegnapi futásokban holnapra még az is többfelé számolt egész napos rétegfelhőzettel, most már csak kisebb körzetekben, és eleve kevesebb helyen vár beködölést holnap reggelre).

Az elképzelhető, hogy a légkörben lévő sok homok is befolyásolja a ködök és a stratus kialakulását? Talán a modellek ezzel nem számolnak. 

A mai időjárás engem egy október végi anticiklonos helyzetre emlékeztet. Hideg éjszaka után a napos részeken még 15-20 fok (a mai  is olyan opálos októberi napsütés volt, persze a homokszemcsék miatt), de ahol már nehezebben oszlik fel az éjszaka képződött köd, ott csak 10 fok körül alakul a nappali T.max. Szóval ez semmiképpen sem emlékeztet februárra, sőt kijelentem, hogy ilyen meleg levegővel kitöltött AC-val még nem találkoztam az évnek ebben a szakaszában. Ez a helyzet még a tavaszra sem nagyon jellemző. Rendhagyó, kifejezetten különleges a jelenlegi állapot, nemcsak a példátlanul magas nappali hőmérsékletek miatt. Akármilyen kellemes is volt ma a simogató meleg, ez mindennek mondható csak normálisnak nem.