Meteorológiai társalgó

Van itt még egy még érdekesebb dolog nem is olyan régről: 1980 május 4-én reggel havazott Budapesten. De nemcsak Budapesten, hanem az ország északkeleti részén több helyen 1-2 órát. Ugye a napállás már eléggé nyárias, (ez a dolog reggel fél 7 és 8 óra között volt)  és akkor elég volt  a minusz 1-2 fok 850-en. 2m-en +2 fok volt, viszont a talajon fagyhatott, mert a hó rövid ideig megmaradt a beton kivételével, (azért senki ne képzeljen el hólepelt, de kicsit kifehéredett a talaj) keveredett bele hungarocel jellegű is. Napközben aztán átváltott esőbe, de mindössz 5 fokig melegedett föl a levegő és este a borult idő ellenére kicsit ismét hűlni kezdett. Még suliba jártam, de soha nem felejtem el ezt a váratlan május eleji téli beütést.
Számomra az volt benne a legérdekesebb, hogy ezt nem előzte meg drasztikus hidegbetörés pedig előző nap 16-17 fok volt és mégis össze tudott jönni egy havazás május elején. A száraz levegő, az éjszakai kiderülés, a jókor érkező csapadék, de akkor is... Május volt.  A nappali legmagasabb +5 fok is egészen rendhagyó ilyen napállásnál. Szóval ahogy JoeJack is írta rengeteget számít a levegő típusa is.

Sokszor szóba kerül a napállás.

Persze, fontos dolog az is. De legalább ekkora jelentőséggel bír a makrohelyzet és az abból fakadó légtömeg típus.

Elég megnézni a rekordokat: február 20. és márc. 8. között -20, -30 fok közötti napi absz. minimumok vannak, aztán onnan egészen márc. 20-ig még a -15 alatti rekord-értékek jellemzőek.

Közben ezen a télen még fagyzugban is csak -14-nél járunk.