Meteorológiai társalgó

Köszönöm az infót! 

Sajnos statisztikával nem szolgálhatok, de 22 éves erdélyi tapasztalatom van a medikkel kapcsolatosan.
Összeségében elmondhatom, hogy itt Erdély közepén a medik inkább folyékony csapadékot hoznak, sokkal de sokkal jelemzőbb az előoldal, mire hátoldalra kerülünk  marad a szöszmötölés, két nap alatt leesik 5-10 cm hó ami visszapörgésből vagy beragadt felhőből esik.Még a visszapörgés is több esetben jöbb K-ÉK Magyarországnak mint itt nekünk.
A Kárpátokon kivüli területek az teljesen más tészta, ha hátoldalra kerülnek a ciklon felhőzete könnyen észak felé tevődik és hip-hop egy nap alatt leesik 30-40 cm, ilyenkor a déli és keleti Kárpátoknak óriási  a torlasztó hatása, a hófúvásokról meg ne is beszélünk.

Tehát összegezve sokan azt gondolják, hogy itt milyen rózsás a helyzet, de azt tudni kell, hogy a legtöbb medinél csak epekedve nézem a havas kommentjeiteket.

Lentebb röviden leítam, miért lehet releváns a mi időjárásunk szempontjából a román nyomásfáklya. Önmagában nem ad elég infót, de más adatokat mellé téve igen.

Másik példa: anno amikor valaki ránézett a 2012 február elejére hozzánk várható t850 fáklyára, és lefitymálta, hogy ez a -1-2 fok körüli t850 ez milyen gagyi, mivel eddig is volt ilyen és csak lanyha enyheség volt.
Annak eldöntésére, hogy a -1-2 fokos t850 mellett talajon nálunk +5 vagy -5 fok várható, elég annyit tudni, hogy milyen nyomásfelállás van. Ha egy AC van tőlünk ÉK-ra (mondjuk fehérorosz nyomásfáklya, de inkább közelebb), akkor igen masszív esélye van, hogy lábas hideget kapunk.
Ha viszont az Alpok térségében vagy tőle északra vagy ÉNy-ra alacsony a nyomás, akkor tudhatjuk, hogy alighanem előoldal van, talajon jön az óceáni trutyi, szóval enyheség lesz.
A mediknél még egyértelműbb az elhelyezkedés, még közvetlenebb a hatás, és itt pont nem igaz a "tézised", hogy minél messzebbi a nyomásfáklya, annál relevánsabb.

De komolyan nem hiszem, hogy ebből számodra bármi új lenne.

Ettől függetlenül sikerült eljutni a nettó 100% személyeskedésig pár komment alatt, pedig semmi mást nem kellett csinálnod, csak a hülyét játszani  Hiába, ebben nem ismerek nálad jobbat itt. 4 személyes komment 0 meterológiai tartalommal (eddig). Bravó

Szívesen olvasnám a Te kifejtett válaszaidat az általad feltett kérdésekkel kapcsolatban. De úgy, hogy bullshiten kívül legyen benne tudomány is. Mi Rudolfkinggel vagyunk annyira amatőrök, hogy kisregényeket írunk egy témáról, amit Te két tőmondattal képes vagy megmagyarázni. Hiába, ez profizmus.

Nagyon jól néznek ki ide délkeletre azok a GFS hó-csapadék térképek január 19.-20-ra.

Ha nem tudsz ezekre a kérdésekre válaszolni, akkor sajnos nem tudok segíteni neked.
Felfoghatod egyfajta beugrónak is

Összeségében egyébként a "nyomásfáklyák világszerte vs. hazai időjárás" érdekes és komplex téma, amennyiben tényleg bele akarnál esetleg merülni.
De pontosan abban a konkrét esetben, amire hivatkoztál (mediciklon pálya), egészen egyszerű és nyilvánvaló a reláció, ehhez nem kell 17 oldalas esszé, csak sima józan ész. Segítek: nem önmagában kell a román P850 fáklyát nézni, hanem itthoni t850, csapadék és egyéb diagrammok mellett. Mert hát az nagyon nem mindegy, hogy a 0 fok körüli t850 és a csapadék mellett elő-vagy hátoldalon vagyunk neadjisten. Ez utóbbit tudja jelezni a már említett P fáklya.
A skandináv nyomásos téma is elég jól kivesézett, itt a fórumon simán mondható általános empirikus tudásnak.

Gondolkodtam igen a kérdésen, és tényleg csak ez a két irány maradt meg nekem:
* érthetjük, hogy milyen a pontos felállás, és következtethetünk arra, hogy a következő modellfutás merre változhat innen (ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha globális képet kapunk)
* béna egyszerűsített példa: ha skandi AC esetén 1/3 az esélye, hogy nálunk is hideg lesz, akkor skandi fáklyán ha 10 tag ad AC-t, az nálunk ugye 3 hideg, havas tag lesz, amit szinte ki is zárunk (3/20 esély). Ha sejtjük, hogy az a 10 domináns lesz (mondjuk 20), akkor az nálunk 6-ra növeli a hideg-havas futások számát, amivel már számolunk (6/20 esély). Emellett igen, azt is sejtjük, hogy akkor is több esélye lesz a magyar télnek, amikorra a modellek még nem látnak: 300-384 óra. Itt bevetünk egy kis extra tudást is: a modellek szeretik lebontani az AC-ket hosszú távon, amik a valóságban sokkal kevésbé szívesen bomlanak - általában - le (ez már ugye kicsit az első pontom is).
A modellek eszén semmi esélyünk túljárni, mert ezek nem túl buták. Értem én, hogy Bali kiszagolja a havat, de modellek nélkül mi kb. fél napra előre tudnánk előrejelezni, a szakemberek pedig 1-5 napra.
Itt inkább arra gondolok, hogy a modelleket, mint eszközök használjuk és hozzátesszük egy kicsit az emberi következtetés okosságait: képesek vagyunk modellek közötti változásokból "tendenciákat" kiolvasni, korábbi tapasztalatokat felhasználni (pl. "lesz az a szibériai AC tartósabb is"), és más modelleket összevetni, a pontosabb kép érdekében együtt olvasni. Biztos vagyok benne, hogy ennek a fele még itt is irdatlan hülyeség (akár az én számból is) és egy hozzáértő tépné a haját, de a másik fele nem feltétlen, abból pedig csapongva bár, de talán ráteszünk pár százalékot a várható idő alakulásának előrejelezhetőségére a GFS-hez vagy bármelyik másik modell egyetlen, hozzánk vizsgált futásához képest.

A kérdésre ne kérdéssel válaszolj, mert azzal nem oldassz meg semmit.

" Magyarán szólva egy bizonyos távolságon túl úgy gondolom, hogy releváns nézegetni, de skandináviát és Romániát pont nem ilyen távolságnak gondolom."

Európai nyomási makrokép elemzésénél a skandináv fáklya nem releváns? Különös tekintettel az ilyenkor irányunkba leginkább esedékes légmozgások szempontjából?
Mediterrán ciklon mozgási esélyeinek elemzésekor a romániai nyomásfáklya nem releváns?

Rudolfking: Nuukot lecsaptad, köszi - ez most jó volt

Kicsit visszatérve a szakmailag is fontos részhez ez szerinted nem csak akkor válhat fontossá, ha a modell előrejelzési hatótávolságán kívül szeretnénk megbecsülni, hogy milyen időjárás lesz? Mert ha tagonként nézük, akkor a 150 óránál szóródó skandináv fáklyán ugyanazok a tagok szóródnak, mint amik a Magyarország felettin is azon a paramétereken futnak amiken. Tehát van köztük szoros kapcsolat. 150 óra és 386 óra között pedig még sok idő eltelik. Szerintem a román térség túl közel van hozzánk, még a skandináv is ahhoz, hogy túl tudjunk járni a GFS eszén. Persze ha mondjuk a nuuki vagy amerikai, esetleg szibériai fáklyákat kezdünk el nézegetni, ott már több értelme van más ország rácspontját nézni, mert az ottani változások nyilvánvaló módon időben távolabb okozhatnak változást Magyarországon is. Magyarán szólva egy bizonyos távolságon túl úgy gondolom, hogy releváns nézegetni, de skandináviát és Romániát pont nem ilyen távolságnak gondolom.

Vagy feltételezzük azt, hogy a modell perturbált tagajaiba kalkulált hibahatárok a valóságban magasabbak lesznek? És ha eleve nagy a szórás, akkor abból következik hogy a kiindulási adatok is pontatlanok?

Tudod mit? Legyen így!

Inkább arra kéne koncentrálnod, hogy te magad is (elvileg) sokkal magasabb szinten állsz meteorológiai tudás területén, mint hogy ilyen "Nyilvánvaló Kapitány" kérdéseket feltegyél. Mindenki tudja, hogy a felkanyarodó ciklon lehetősége miatt tette be gerike a román nyomásfáklyát. Te is tudod. Ettől visszás az egész kérdésfeltétel, persze biztor és Rudolfking vagy figyelmetlenségből, vagy végtelen jóindulatból reagáltak a kommented érdemi, vagy annak eladott részére, úgyhogy még hívatkozási alapod is van.
Nem írtam egyébként semmi sértőt, kár erre húznod el a témát , csak a provokációs eredeti háttérszándék emelődik tőle ki.

Még esetleg azt tudnám elképzelni, hogy nem vágtad azonnal, hogy *nyomás*fáklya volt linkelve Romániára, hanem csak sima t850 vagy t2m. Ennek linkelgetésére még jogos is lenne a felvetésed alább.

... " Ott pl: télen jóval többet havazik előoldalból, amíg itt eső van, a hátoldal pedig tovább vendégeskedik, és a front behullámzik...."

Ez így nem igaz! Talán az téveszt meg, hogy egy  nekik szerencsés pályáju mediterrán ciklon, már előoldalon hideget húzhat be kelet felől, hiszen onnan nyitott. (Ha van éppen kellő hideg ott!) ugyanakkor rengeteg luzer medi típus van számukra. Már egy erdélyi fekanyarodó ciklon is ott jó eséllyel úszás, nem beszélve a V/a ; b medikről. Valóban gyakran "megtorpan", erősödik ott a medi, nedvességet kap a fekete, vagy akár az egei tengerről, és gyakori hogy abban a térségben kanyarodik fel a ciklon  Gyakrabban vannak arra nagy havazások, de ne felejtsük el, hogy az utóbbi években gyakori, minket telibe kapó hidegek éppen a nekik kedvező V/d mediciklonok voltak a gyakoriak,  tehát szerencsés éveken vannak túl. (ráadásul ilyenkor mindig volt ugye fekete tenger térségi hideg levegő!) Bizony vannak ott is limonádé havas szezonok. Jó lenne ha valamelyik erdélyi, patriumi metnetes magyar utána járna, és jönne statisztikával, engem nagyon érdekelne. 

Donnie, ne haragudj, de a hozzászólásod színvonalának semmi köze az témához. Úgy érzem, hogy teljesen más szinten van, mint amit Rudolfkinggel folytatok. Még ha valami személyedkesést kezdtem volna, akkor megértem, hogy ilyeneket írsz, de ez igenis értelmes téma és olyan dolgokat feszeget, amik túlmennek olyan dolgokon, mint amiket az utolsó mondatodban közölni szeretnél.

Mi értelme van romániai nyomásfáklya tanulmányozásának mediciklon esélye esetében?
Javaslom 2013 március 14-15-ét tanulmányozni. Alcím: "felkanyarodó ciklon hátoldalán szép az élet,"

Az a baj, hogy úgy provokálsz, hogy pontosan tudod a saját kérdésedre a választ

Sok más ország feletti légnyomás igenis fontos lehet,hiszen az ottani légköri képződmények befolyásolhatják hazánk időjárását.Ha Románia felett 990- hepás ciklon örvénylik az nincs is hatással ránk mi? Pl ha a határtól 50 km-re a középpontja...

Plusz tendencia,következtetés levonása stb...de nem kell ezt túl komplikálni!
A csapadék terén is érthető,de ez a 2-3 eltolódás a tagok miatt még ugyanúgy a valószínűséget is jelzi h nagyobb eséllyel bekövetkezik!

Donnie felettem leírta a lényeget...

Egy kicsit jobban értelek, de amikor az ember indokolja, hogy mi hogy VÁLTOZIK két GFS futás KÖZÖTT, akkor azt jól tudja szemléltetni egy skandi nyomásfáklyával. Hiszen ha ott nagy a szórás, akkor az azt mutatja, hogy az AC kialakulása BIZONYTALAN, ezért nálunk - bár sokkal közelebb fut egymáshoz minden tag - benne van a lehetőség, hogy a skandináv anticiklon erősödésével nálunk a fáklya lefelé indul, tagostul mindenestül.
Ahhoz, hogy tudd: havazás várható-e, nem kell ezt mind nézni, elég pár meteogramot, de akkor nem is akarsz többet érteni ennél és esetleg a változásokat nyomon követni, előrejelezni, megsejteni. Nem gond ez, csak itt már szerintem továbbmentünk egy lépéssel
A csapadék-szórásban teljesen igazad van, azt sokan félreértelmezik. De ha 20 tag emelkedik más és más időpontban, az azt jelenti, hogy várható csapadék, elég nagy valószínűséggel. Ez azért jelent valamit, nem?  Ha jól értelmezzük, nem fogjuk a 20 emelkedést 20 kiadós esőnek nézni... Ebből is várhatóan 1-2 hupli lesz, pl. a vastag zöld vonal alakjának megfelelő:
Link
Aki azt hiszi, hogy a burkológörbe esik le, az vagy új a MetNet-en, vagy nem érti.

Tudom hogy fontos, de úgy látom Te sem érted, hogy mire akarok kilyukadni. Mi a francnak próbálunk okosabbak lenni egy nagyteljesítményű számítógépnél? Annak, ha a GFS 06z futásában a fáklya a P12-es tagjának légnyomása a skandináv térségben 1045 hPa, akkor az közvetlen kapcsolatban van a P12-es tag Magyarországra vonatkoztatott légnyomásával ugyanarra az időpontra, mert a modell kiszámolja. A globál modellek előrejelzésének összes tetszőleges pontja kapcsolatban van egy bármely más tetszőleges rácsponttal és az értékük egymásból következik bonyolult matematikai függvények eredményének köszönhetően. Ha a P2-es tagot próbáljuk összehasonlítani a P12-vel, annak ugye semmi érteme nincs, mint ahogy annak sem, hogy az ECMWF azért tetszik, mert rövidtávon nagyobb telet mutat, a GFS meg azért, mert hosszútávon szebb.

A másik félreértelmezhető pont az, hogy  180 óra felett milyen sok csapadék van a fáklyán. Még jóhogy sok a cspaadék, mert a különböző perturbált tagok lehet ugyanazt a csapadékot látják, csak nem ugyanarra az időpontra számolják. Az egyik szerint a hidegfront lehet január 20-én érkezik meg... a másik szerint meg január 22-én.  Ugyanarról a csapadékról van szó, csak máskor, de a fáklyán meg annyi látszik, hogy tele van mindenféle csapadékheggyel. Aztán ahogy közeledik az időpont és a tagok elkezdenek egymásra hasonlítani, akkor mindig szép egyenletessé válnak a vonalak, mert az előrejelzés időpontjának közeledtével egyre inkább szűkül az előrejelzések hibahatára a számolt hőmérséklet és csapadék tekintetében.

Rudolfking, nem viccelek!

Most ezt viccből kérdezted?  Azt ne mondd, hogy amikor előrejelzéseket készítesz magadban, akkor csak a magyar rácspontokat nézed... Hát hogyne lenne fontos?... Az olyan bugyuta egyszerű dolgoktól kezdve, hogy a hideg eredete északkeleti vagy óceáni az olyan összetett kérdésekig, hogy milyen irányba mozdulhat még a helyi időjárás, ha máshol ilyen meg olyan szórás és helyzet van...
Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlen csak a lakhelye egységsugarú körében gondolkodik az ember, engem legalábbis az is érdekel, ha Európa más részeit éri extrém hideg, ha Izlandon bezuhan a légnyomás, ha az Alpokat irdatlan havazás éri (nemsokára oda is megyek), ha bármi extrém történik az időjárásban. Arról nem is beszélve, hogy az ember folyamatosan tanul és ismeri meg egyre jobban a modellek "viselkedését", ami miatt jobban ráérez a várható idő változásaira.

Ezen már én is gondolkodtam. Ugyanaz a légköri felállás Romániában pl. egészen más lefolyást eredményez, egyebek közt az orográfia miatt is. A Kárpátok torlasztó hatása miatt pedig egészen más a hőmérséklet, és a csapadék térbeli és mennyiségi elosztása. Ott pl: télen jóval többet havazik előoldalból, amíg itt eső van, a hátoldal pedig tovább vendégeskedik, és a front behullámzik. Szóval a romániai nyomásfáklya csak közvetve érint minket. 

Skandináv fáklya az igenis fontos.

Jó kis esőt. Aztán némi havat.

Az a kérdés merült fel bennem, hogy mi értelme van más országok fáklyáit linkelgetni és abból következtetéseket levonni Magyarország időjárásra? Ezek globál modellek. Az ide várható mérsékelt tél akkoris mérsékelt marad, ha Romániában szép a fáklya vagy a skandináv térségben felfelé szór a légnyomás. Abból, hogy Romániában így néz ki a fáklya, abból egyenesen következik, hogy Magyarországon meg olyan, amilyen. Ugyanannak a GFS futásnak az előrejelzéséről van szó, csak másik rácspontra.

Akkor nézd meg jól!

Román légnyomás fáklya...Mindent elmond..Plusz nagyon rég láttam ilyen fáklyát ahol negatívban ennyi csapadékot ad a GFS...nem tudom mit higyjek,de bizakodok!
Link

Friss GFS a jövő hétre csak erős idegzetűeknek főleg a keleti,délkeleti kollégáknak...Valami biztosan lesz,de én román kanyarodós medre saccolnék...légnyomásokat nézni kell és a másik hogy negatív t850 mellett nagy csapadékok lesznek újra a fáklyán...Abszolút figyelemre méltó lehet ez!