Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Arra a 92-esre én is emlékszek. Hetekig 34-39 fok volt az időjárásjelentésben. És a valóságban is. Időtartamban talán a leghosszabb hőhullám volt, mert szakadatlan volt.
"Nincs ebben semmi különös, mert ez biztosította mindig is a hamisítatlan nyári időt itt a Kárpát-medencében, csak az Észak-Afrikában
felforrósodott levegő hőmérséklete évről-évre kissé magasabban tetőzik.
Ezért van 30-35 fok helyett 33-38."
Azért ez nem ilyen egyszerű, még ha a látszat elsőre ezt is mondatja az emberrel. 1992-ben pl. közel 40 napos, rendkívül forró időszak alakult ki a nyár második felében, életem eddigi legmelegebb időszaka. A tavalyi nyár ezzel szemben elég mérsékelt volt, és durva hőségeket a 2014-es nyár sem hozott (és volt még számos más, lájtos nyár a kilencvenes évek eleje óta)
Az tény, hogy a '70-es, '80-as évekkel összehasonlítva általában több "spiritusz" van a mostani nyarakban. Viszont azokban az években a hamisítatlan, tartós strandidőt rendszerint szárazföldi anticiklon biztosította, nem pedig forró, szaharai levegő advekciója. Szerintem a Nyugat-Szahara akkoriban épp olyan meleg volt, mint most, csak a sivatagi levegő azokon a nyarakon kifejezetten ritka vendég volt nálunk. Ha, példának okáért, idén nem lett volna direkt légpálya Észak-Afrikából, a nyarunk ugyanolyan mérsékelt lett volna, mint amilyenekhez hozzá vagyunk szokva. Kérdés, mi okozza ezeket a teknő előoldali, észak-afrikai szubtrópusi beözönléseket.
"Szerintem szeptemberben is jócskán lesznek 30 fok feletti csúcsok. Amíg el nem tűnik az afrikai meleg, addig a hatásával számolnunk kell."
Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem. Minden azon múlik, milyen jelleget vesz fel a makrocirkuláció. Ha sarki, sarki-maritim légtömegek érkeznek rendszeresen hozzánk, semmit se számít, hogy izzik a Szahara. Ne feledd, hogy a modellek szerint a következő napokban elég lendületes fejlődésbe kezd a szubarktikus hidegdepó. Ez majd nemsokára meghajtja a ciklontevékenységet tőlünk északra. És akkor már csak egy jó, hátoldali pozició kell, és máris nyílik a frigó ajtaja.
felforrósodott levegő hőmérséklete évről-évre kissé magasabban tetőzik.
Ezért van 30-35 fok helyett 33-38."
Azért ez nem ilyen egyszerű, még ha a látszat elsőre ezt is mondatja az emberrel. 1992-ben pl. közel 40 napos, rendkívül forró időszak alakult ki a nyár második felében, életem eddigi legmelegebb időszaka. A tavalyi nyár ezzel szemben elég mérsékelt volt, és durva hőségeket a 2014-es nyár sem hozott (és volt még számos más, lájtos nyár a kilencvenes évek eleje óta)
Az tény, hogy a '70-es, '80-as évekkel összehasonlítva általában több "spiritusz" van a mostani nyarakban. Viszont azokban az években a hamisítatlan, tartós strandidőt rendszerint szárazföldi anticiklon biztosította, nem pedig forró, szaharai levegő advekciója. Szerintem a Nyugat-Szahara akkoriban épp olyan meleg volt, mint most, csak a sivatagi levegő azokon a nyarakon kifejezetten ritka vendég volt nálunk. Ha, példának okáért, idén nem lett volna direkt légpálya Észak-Afrikából, a nyarunk ugyanolyan mérsékelt lett volna, mint amilyenekhez hozzá vagyunk szokva. Kérdés, mi okozza ezeket a teknő előoldali, észak-afrikai szubtrópusi beözönléseket.
"Szerintem szeptemberben is jócskán lesznek 30 fok feletti csúcsok. Amíg el nem tűnik az afrikai meleg, addig a hatásával számolnunk kell."
Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem. Minden azon múlik, milyen jelleget vesz fel a makrocirkuláció. Ha sarki, sarki-maritim légtömegek érkeznek rendszeresen hozzánk, semmit se számít, hogy izzik a Szahara. Ne feledd, hogy a modellek szerint a következő napokban elég lendületes fejlődésbe kezd a szubarktikus hidegdepó. Ez majd nemsokára meghajtja a ciklontevékenységet tőlünk északra. És akkor már csak egy jó, hátoldali pozició kell, és máris nyílik a frigó ajtaja.
Nekem is lassan kezd elegem lenni. Szegeden 50 körül, Budapesten 40 nap körül jár a hőségnapok száma.
Ez szerintem jóval több lehet az átlagosnál. Amennyiben tévednék, javítson ki az, aki tudja mennyi az átlagos.
Az a baj, hogy ezt a hőséget a jövő héten újra át kell élni. Sőt elképzelhető, hogy magasabb maximumokkal kell számolnunk mint például ma vagy tegnap. Mondjuk engem nem ér váratlanul, mert változatlanul nem látszik középtávon sem ennek a légköri felállásnak a drasztikus megváltozása. Nincs ebben semmi különös, mert ez biztosította mindig is a hamisítatlan nyári időt itt a Kárpát-medencében, csak az Észak-Afrikában felforrósodott levegő hőmérséklete évről-évre kissé magasabban tetőzik. Ezért van 30-35 fok helyett 33-38. Az AC gerinc kialakulása után már elég 3-4 nap és a délies áramlásnál beáll ez a hőmérséklet. Természetesen régebben is fordultak elő 35 foknál lényegesen melegebb T.maxok, de ez most már rendszeressé vált. Szerintem szeptemberben is jócskán lesznek 30 fok feletti csúcsok. Amíg el nem tűnik az afrikai meleg, addig a hatásával számolnunk kell. Ha az AC központ délnyugat-Európa fölé szorulna vissza, akkor jöhetne el a félbocking ideje, nálunk nyugat-északnyugatira fordulna az áramlás és fellélegezhetnénk.
Azt még nem tudhatjuk. Ami viszont látszik a komolyan szóba jövő időtáv végén (240 óra), az az, hogy bár rendkívül meleg levegő tölti ki a Kárpát-medencét, nyugat-északnyugat felől már közelít a lényegesen hűvösebb (kevésbé meleg) légtömeg.
Link
Link
GEM külön utakon jár, ő már vasárnap behozza a hidegfrontot:
Link
Látszik az előző GFS és ECM futásokból is, hogy hétfővel kapcsolatban van egy kis bizonytalanság. Azaz, a meleg lezárása kicsit "csúszkálhat" A lényeg, hogy újra közel 15 fokos hőzuhanás feltételezhető jövő hét első napjaiban.
Link
Link
GEM külön utakon jár, ő már vasárnap behozza a hidegfrontot:
Link
Látszik az előző GFS és ECM futásokból is, hogy hétfővel kapcsolatban van egy kis bizonytalanság. Azaz, a meleg lezárása kicsit "csúszkálhat" A lényeg, hogy újra közel 15 fokos hőzuhanás feltételezhető jövő hét első napjaiban.
Jelenleg az az ábra, hogy a következő meleg "roham" nagyjából négy napos lesz: péntek, szombat, vasárnap, hétfő. Mindkét "királyi" modell behozza a 20 fokot 850 hepán szombaton, vasárnap és hétfőn. Meglepően masszív lesz a melegelárasztás Európában. Ez bizony 35 fok körüli, több helyen a fölötti hőséget jelent nálunk. 
Bevallom, erre nem számítottam: ti., hogy ilyen hamar és főleg ennyire visszamelegszik az idő.
Viszont északon már megindult a hidegbázis fejlődése: megnőtt a -5 fokos terület, és kis foltokban megjelent a -10 fok is 850 hepán.
Ennek, ha más nem is, annyi következménye lesz ránk nézve, hogy valamivel élénkebb lesz az észak-európai ciklontevékenység, és a nyugati áramlás jövő hét utáni kedden valószínűleg kihajtja innen a kései hőséget. Ilyenformán én nem beszélnék hőhullámról ennek a felmelegedésnek a kapcsán -de majd meglátjuk.
Bevallom, erre nem számítottam: ti., hogy ilyen hamar és főleg ennyire visszamelegszik az idő.
Viszont északon már megindult a hidegbázis fejlődése: megnőtt a -5 fokos terület, és kis foltokban megjelent a -10 fok is 850 hepán.
Ennek, ha más nem is, annyi következménye lesz ránk nézve, hogy valamivel élénkebb lesz az észak-európai ciklontevékenység, és a nyugati áramlás jövő hét utáni kedden valószínűleg kihajtja innen a kései hőséget. Ilyenformán én nem beszélnék hőhullámról ennek a felmelegedésnek a kapcsán -de majd meglátjuk.