Meteorológiai társalgó

"A szilárd szén-dioxid ( szárazjég) - 78,5 °C-on szublimál, azaz olvadás nélkül, közvetlenül gõzzé alakul." forr.: Link

Vagy:Link

Problem?

Akkor a szárazjég, soha sem olvad el.

"tehát ha a hó "elfogy", akkor az nem "olvadás", hanem "elfogyás"?

Így van, ezt nem olvadásnak, hanem szublimációnak nevezzük. Ha szilárd halmazállapotból lesz folyékony, az az olvadás. Ahogyan a párolgást sem nevezzük olvadásnak, ugyanúgy a szublimációt sem. Egyszerûen más-más fizikai folyamatok.

A hóágyúzásos példa viszont nem volt túl jó részemrõl, ha belegondolok, mert folyékony halmazállapotú vizet porlasztanak szét és ott a párolgás hûti szilárd halmazállapotúvá a vizet, de ez a lényegen nem változtat. A jég tud szublimálni, ami szintén hõt von el (még többet is, mint a párolgás).

Tudom, hogy mi a szublimáció.
"...a hó pedig ugyanúgy fagyos marad, nem olvad, fogyni persze fog" - tehát ha a hó "elfogy", akkor az nem "olvadás", hanem "elfogyás"?
Én itt kiszállok.

"Ilyenkor MINDIG van olvadás (szublimáció)."

Az olvadás és a szublimáció nem ugyanaz. Ahogy Hegedûs is írta, egy bizonyos fokig pozitív hõmésékletben sem szükségszerû az olvadás. Ha elég száraz a levegõ, szublimáció történik (Szilárd halmazállapotból légnemûbe), ami rengeteg hõt von el, a hó pedig ugyanúgy fagyos marad, nem olvad, fogyni persze fog. Ugyanez történik hóágyúzásnál is egyébként, amit szintén lehet pozitív hõmésékletben is végezni bizonyos páratartalom mellett. Floo ezen megfigyelése tehát helyes volt. De mint mondtam, ezt már én is többször megfigyeltem.

"Les...arom mi okozza vagy mi nem, lattam erted?"
Na látod, itt csúszik el a szubjektív érzékelés és a valóság egymástól Valószínûleg a megfigyeléseid nem pontosak, mert ha borult ködös éjjelen -2 fok mellett olvad, akkor az egy olyan lehetetlen esemény, melynek létezik magyarázata, csak nem akarod megérteni... Ha akarod, ha nem, ha szuggerálod, ha nem, nem fogok tudni átírni a fizika törvényeit, a víz 0 fok alatt meg fog fagyni. Ha a víz nem fagy meg 0 fok alatt, akkor annak van egy jó magyarázata (túlhûlt köd v. víz stb.), igazából nincs is 0 fok alatt a víz környékén stb.
Néha a hitelességedet emeli, ha beismered a tévedésedet és csökkenti, ha ragaszkodsz a hülyeségedhez.

Lehet hogy picit félreérthetõ lett.

22:00-kor érkezett meg a szárazabb levegõ. Az adatok reggel 6-ra vonatkoztak.
22:00-kor -5 fok volt.

Szerinted nem tudom megitélni vagy a saját ket szememmel latni azt, hogy a -1,-2 fokos derult ejjel befagyo viz negativ homerseklet mellett, de borult kodos idoben felolvad?
Ugy hogy ezerszer tapasztaltam mar?!
Okoskodhattok ahogy akartok, szerinted hazudok?
Nem lattam megis leirom?
Foleg hogy Pecsa is errol szamolt be?
Meg meg valaki irta hogy ez igy van mert o is latta!
Les...arom mi okozza vagy mi nem, lattam erted?
-3 fokban hidegparna alatt cseszik befagyni a viz napokon at!
A jeg meg fel tud olvadni alatta.
Pont
Felolem lehet attol is hogy a Jozsibacsi oda hugyozik minden nap, de akkor is igy van!

Es nem en rontom a hitelessegemet, hanem Ti akarjatok lerontani!

Nem õ az ki fügével foglalkozik? Lehet a füge pálinkától ilyen elvetemült, félelmet és tévedést nem ismerõ ember fajta.
--------------
Másik: Vajon a Bükk fennsík töbrei mennyit fognak behúzni, ha most olvasom ( Link ) 22:00 környékén -12.7°C mértek.
Mennyi lesz vajon a vége? Egy szolid -20-as talán holnap reggelre?

Nanovich is tök értelmesen elmagyarázta neki, de nem akarja megérteni. Ilyenkor látszik igazán, hogy a szubjektív megfigyelések nem mindenhatók, nem árt ismerni a mérések és elméletet sem, ha az ember nem akarja összehordani a sok hülyeséget.
Egy dolgot nem értek: miért nem lehet beismerni, ha valaki téved?! Kizárt, hogy ennyire rossz Floo felfogása - egyszerûen képtelen beismerni, ha téved... Ez sokat ront a jelenlegi és késõbbi hitelességen (is).

"Nappal azért van hogy nehezen vagy fel sem olvad napsütés mellett sem, mert téli idõszakban napsütés mellett is gyakran kisugárzás is van, mert a napnak annyira nincs ereje, hogy a kisugárzás is szerepet kap a besugárzás mellett."

Erre nehéz bármit válaszolni, mert tökéletes butaság. Napsütés mellett télen is egy kb. 500 Watt-os izzó melegíti a felszín minden négyzetméterét... Ilyenkor MINDIG van olvadás (szublimáció).
Felesleges veled bármi diskurzus, hiszen úgyis mindent jobban tudsz, mindenki más hülye.

Ennyit írtál de sok tartalma nem volt!
Beleköttök Ti minden egyes betûbe és kapaszkodtok minden egyes szalmaszálba.

Miért nem fagy be a víz nappal -2, éjjel -4 fokos hidegpárnában napok alatt?
Erre válaszolj!
Ráadásul úgy, hogy el lehet képzelni mennyire volt lehûlve a víz, ha a hidegpárna végén az elsõ derült éjszakán -1 foknál azonnal befagyott a víz.
Elõtte meg -2,-4 fokokban nem.
Ami miatt nem fagy be, amiatt fel is olvadhat.
A víznek egyrészt van hõtartaléka, ami olvasztja alulról a jeget, viszont a köd, felhõzet magas páratartalma és maga a lefedettség kisugárzás hiányában oda hat, hogy felolvad a jég a negatív hõmérséklet ellenére.
Nappal azért van hogy nehezen vagy fel sem olvad napsütés mellett sem, mert téli idõszakban napsütés mellett is gyakran kisugárzás is van, mert a napnak annyira nincs ereje, hogy a kisugárzás is szerepet kap a besugárzás mellett.
Viszont ha köd vagy borult ég van, akkor nincs kisugárzás okozta hõvesztés, mintegy fedõ van a víz felett, és így a víz saját hõje vissza tudja olvasztani.

Rájöttem közben


WetterSomogy! Rutinból megoldottam

Pedig már bekapcsoltam a mod gombot, hogy javítsam, de megelõztek.

A csibecsõrt nem szereti a fórummotor.

Szerk.: látom megoldódott.

Akkor most bõvebben.

Elõször a lesajnáláshoz: a szövegértés - a tereléssel ellentétben - nem az erõsséged. Emlékeim szerint középiskola elsõ évfolyamán voltak legutóbb olyan feladatok, amikor értelmezni kellett egy névmás, kötõszó, igenév stb jelentését az adott mondatban. Az "Amúgy meg végre nem csak rinyáltok, meg jelentgettek, hanem próbáltok vitázni, ha valaki > belétek köt < " mondat értelme nem az, hogy azért történik meg a cselekmény, hogy vitázzanak, hanem afeletti helyeslés, hogy amikor ez neadj'sten megtörténik, akkor nem a rinyálás megy.


Kérdésemre (nem) adott válaszhoz:

"Az egyik, hogy a kisugárzás okozta hõvesztés miatt befagy, miközben ködös, borult égnél nincs kisugárzás, így ugyanaz a -1,-2 fok teljesen máshogy hat." A befagyás rendben, viszont a -2 fok másként nem hathat. Egyszerûen fagypont alatt van a hõmérséklet, méghozzá nem is kevéssel. -2 fok nem olvaszt. Ha egyéb módon nem érkezik energia rendszerbe (pl besugárzás, meleg víz alulról) akkor nincs halmazállapot-változás

"Másrészt pedig amikor derült éggel -1 fokban befagy, majd beáll a köd és marad -1,-2 fok, akkor kis túlzással -1,-2 fokos vizet öntöttél rá a tó jegére." Ez egy csodálatos mondat. 17. nekifutásra sem értem, hogy milyen lehet az a -2 fokos víz a tó jegén (az észlényeknek külön mondom, hogy itt a történetben szó sincs túlhûlt vízrõl, még mielõtt linkelgetnek)

"Ugyanis a köd magas páratartalommal alacsonyabb hõmérsékleten is jobban olvaszt, mint a magasabb hõmérsékletû levegõ alacsonyabb páratartalommal." Ez a mondat önmagában igaz! Csak nem mindegy, hogy mennyi az alacsonyabb, és mennyi a magasabb.

"Jó példa erre, amikor +4 fokban napsütéssel, de mindenképpen száraz levegõvel a hó nem olvad, borult ég mellett vagy ködben, de mindenképpen magas páratartalommal meg a 0 fok, sõt, akár a -1 fok mellett jobban olvad a hó." Ez nem igaz. A hó +4 fokban is olvad, csak a száraz levegõ esetén jóval lassbban a párolgáshõnek köszönhetõen. -1 fokban magas páratartalommal, alacsony besugárzás mellett (ködös takony idõben, vagy éjjel, menyhalazás után) nem olvad. Pontosabban olvadhat, de az a talajhõvel van összefüggésben.

"Vagy reggel mentem -1,-2 fokban derült éggel be volt fagyva, beállt a köd vagy beborult reggel, késõ délután jöttem haza és fel volt olvadva úgy, hogy nem ment 0 fok fölé a hõmérséklet. Elsõ résszel senki nem vitatkozik, második részben a "nem ment 0 fölé" (mert mondjuk megmaradt pár helyen a dér) és a "-2 fokban felolvad" között van egy kis különbség. Arról nem beszélve, hogy azt nem tudjuk, hogy valóban nem ment-e 0 fölé. Meg itt nem tudom, hogy hány mikronos jégrétegrõl beszéltünk


"A jelenség biztosan létezik.
Csak Te akkor sem vennéd észre, ha légkalapáccsal vernék a fejedbe!" Ez simán csak a Floo-féle faszekérség, nevezetesen, hogy itt mindenki vak, csak én vagyok a jó megfigyelõ. (Tudjuk: hármaselmélet, meleg hûti a hideget és még a sok-sok hasonló) Csak a világ nem veszi észre.

Meg a párolgásnak is van hûtõ hatása, ami szintén sokat számít, meg hát a párolgáshoz nem szükséges olvadás sem, a jég szublimálni is tud, ez jól látszik abból, hogy száraz levegõben néha órákat is várni kell zöld radarjel mellett, hogy talajt érjen a hó, miközben a légoszlop végig negatív hõmérsékletû.

Ha száraz a levegõ, és derült az ég, akkor árnyékban + 4 fokban is képes a hó nem tapadós, porhanyós maradni, de a napon is minimális olvadás tapasztalható ilyenkor, ezt már volt alkalmam megfigyelni.

Itt ma este/éjszaka már hódarát várnak majd pénteken a déli óráktól havazást, de bizonytalan mennyiséggel, aztán szombat este újabb kisebb havazást.
Szerintem képlékeny a dologmég

Zivi: te olyan izé vagy...

Igen, ez így van Egyébként éjjel itt -3,3 fok volt derült ég mellett átfagyott minden, reggelre (7h) -0,4 fokig felkúszott a hõmérséklet, beborult és az erõsen párás levegõ mellett felszámolódott a fagy.(ez a kis tavacskámra is érvényes)

Ez már megint csak valmi zagyvaság de telefonon vagyok, úgyhogy erre hosszabb válasz csak délután. Addig Dzseki hátha kiderít valamit...

Uristen

1. link: pocsolya - ne röhögtess!
2. link: befagyás - -2 fok melletti felolvadásról kérdeztelek!
3. link: befagyás - -2 fok melletti felolvadásról kérdeztelek!
4. link: befagyás - -2 fok melletti felolvadásról kérdeztelek!
5. link: befagyás + megismételted odavetve a tegnapit
6. link: pocsolya - ne röhögtess!

Tehát

1. éjszaka van mondjuk -6 fok, derült éggel, a tavon keletkezik egy vékony jégréteg.
Ez nappal nem olvad, hiába van +2 fok, nagyon száraz a levegõ (ill. igen, de... ld. Nyuli hsz.).
De aztán 2. éjszaka -1 foknál beködöl, reggelre pedig teljesen eltûnik a jég, hiába van gyenge fagy.

Ez a folyamat?

Ma reggel nálam is valami hasonló történt (talajon), a többnapos fagyos deret árnyékba, reggelre eltüntette a burús párás éjszaka, a mérõ szerint vég negatív tartományba voltunk most fordulunk át pozitívba.
Ide több csapadékot rakott be most kivételesen az ECM, de ez még számtalanszor.. A változás végre jelen, a határainknál a fagyos Északi levegõ. Link

Kint hogy látják most ezt a gyenge pénteki frontot?
Feléd elég egyértelmûen várnak némi havat a modellek, aztán hogy itthon meddig jut el, az már kérdõjeles, de ott van a nyoma minden modellen most.

Egyébként igen, innen senki nem siránkozott és lám meg is jelent a hóesély, még pár nap csendet bírjunk ki aztán jöhet az újévi áldás.

Viszont olyat is lattam mar, hogy napsutes mellett szaraz levegovel nem olvadt fel ugyanaz a jeg, ami borult kodos idoben igen.
Mondjuk fak arnyekaban napsutes mellett nem olvad fel a jeg, borult idoben igen.

"Vagy reggel mentem -1,-2 fokban derült éggel be volt fagyva, beállt a köd vagy beborult reggel, késõ délután jöttem haza és fel volt olvadva úgy, hogy nem ment 0 fok fölé a hõmérséklet."

Amellett, hogy a nedves légtömeg "olvasztó" hatása ismert, van még egy nem elhanyagolható tényezõ: globális sugárzás. Mértéke nappal ködös idõben is elérheti a 100-120 Watt/m2 értéket - azaz a jég minden négyzetméterét egy 100-as izzó melegíti. Mellesleg tévedés, hogy +4 fokban száraz idõben nem olvad a hó. Olvad, de csak kis mértékben - az olvadék szinte azonnal elpárolog, mert ugye száraz a levegõ, tehát az olvadás és a párolgás mértéke megegyezik.

Ja tehát Te azért kötsz bele másokba, hogy végre valakivel vitázhass!
Erre megy ki a játék, hogy legalább valaki foglalkozzon Veled!
Szegényem!

A -1 fokban derült égnél befagy, majd -1,-2 fokban ködben, borult ég alatt felolvad jelenség oka szerintem két dologban keresendõ.
Az egyik, hogy a kisugárzás okozta hõvesztés miatt befagy, miközben ködös, borult égnél nincs kisugárzás, így ugyanaz a -1,-2 fok teljesen máshogy hat.
Másrészt pedig amikor derült éggel -1 fokban befagy, majd beáll a köd és marad -1,-2 fok, akkor kis túlzással -1,-2 fokos vizet öntöttél rá a tó jegére.
Ugyanis a köd magas páratartalommal alacsonyabb hõmérsékleten is jobban olvaszt, mint a magasabb hõmérsékletû levegõ alacsonyabb páratartalommal.
Jó példa erre, amikor +4 fokban napsütéssel, de mindenképpen száraz levegõvel a hó nem olvad, borult ég mellett vagy ködben, de mindenképpen magas páratartalommal meg a 0 fok, sõt, akár a -1 fok mellett jobban olvad a hó.

Emlékszem rá, volt hogy jöttem haza menyhalazásból este 9-10 között -1,2 fokban, és be volt fagyva a holtág, majd másnap reggel ködben mentem visszafelé ugyanarra, és fel volt olvadva.
Vagy reggel mentem -1,-2 fokban derült éggel be volt fagyva, beállt a köd vagy beborult reggel, késõ délután jöttem haza és fel volt olvadva úgy, hogy nem ment 0 fok fölé a hõmérséklet.
A jelenség biztosan létezik.
Csak Te akkor sem vennéd észre, ha légkalapáccsal vernék a fejedbe!

A tapasztalat pipa, csak ezek szerint rossz megfigyelõ vagy!

Korábban írtam Link Link Link Link Link Link

Én szeretek vitázni és éppenséggel azt sem veszem köteledésnek, ha valaki lehülyeségezi, amit mondok. Persze az már zavar, ha indoklás nélkül teszi (általánosságban mondom, ne vedd magadra).

Írod, hogy: "-2 fok van a jég felett. A jég alatt 0. Vágenzi?"

Igen, nagyjából értelek. Te arra hivatkoztál, hogy a víz rossz hõvezetõ, és rétegzõdik (legalul 4 fokos, mivel 4 fokon a legsûrûbb, fölfelé haladva pedig az egyre hidegebb rétegek). A levegõ azonban még rosszabb hõvezetõ és nincs is akkora fajhõje, magyarul nem tud olyan gyorsan hõt elvonni, mint amit a magasabb hõmérsékletû víz le tud adni.

Ami viszont érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy alulról hiába melegszik vissza a víz, ha egyszer a melegebb víz lefelé száll, mert nehezebb, a hidegebb pedig mindig fent reked, így ha a tó felszínén még ha csak kevés hõleadás is történik, elvileg egy vékonyka 0 fokos vízrétegnek mindig maradni kell a jég alatt közvetlenül.

Átfogalmazom, csak neked, csak ma!

A fentiek alapján több hõ vonódik el a felszínrõl -2 fokos idõben, mint ami oda érkezik, így tehát nem látom megalapozottnak, hogy a jég ilyen körülmények között elolvad.

"Borult idõben szerintem simán elképzelhetõ, hogy a víztömeg kisugárzás híjján nem tud annyi hõt leadni, hogy alulról ne olvadjon vissza a jégréteg" -2 fok van a jég felett. A jég alatt 0. Vágenzi?




Amúgy meg végre nem csak rinyáltok, meg jelentgettek, hanem próbáltok vitázni, ha valaki "belétek köt"

A nyomásváltozással szerintem nem feltétlenül lõttek mellé. Csak nem a légköri nyomás a lényeg. A folyékony vízfelszíne és a jégréteg alja között, ha légréteg található akkor a jégréteg gyakorlatilag a partokra támaszkodik. Már csak a saját tömege miatt is nyomás/feszültség keletkezik benne. (nem is kicsi)

Nem elhanyagolható dolog, hogy mint tudjuk a levegõ igen rosszul nyeli el az elektormágneses sugárzás bizonyos részeit (fény) így nem igazán melegszik tõle. A jég sokkal jobb abszorber és hiába a köd akkor is van besugárzás amit a jég sokkal jobban hasznosít.

Állóvizeken is megfigyeltem nemegyszer a jelenséget, bár valóban ritkább.

"Meglátásom szerint több hõ vonódik el a felszínrõl -2 fokos idõben, mint ami oda érkezik, így tehát nem látom megalapozottnak, hogy a jég ilyen körülmények között elolvad."

Akkor ezek szerint te is csak a meglátásodra/megfigyelésedre alapozol? Így viszont a másik állításának lebaromságozása sem olyan megalapozott, ha Õ ennek éppen ellenkezõjét figyelte meg. Mint írtam, derült idõben nagyobb a hõkisugárzás -1 fokban, mint borultban kicsivel alacsonyabb hõmérséklet mellett, tehát így a tó is hamarabb fagy be. Borult idõben szerintem simán elképzelhetõ, hogy a víztömeg kisugárzás híjján nem tud annyi hõt leadni, hogy alulról ne olvadjon vissza a jégréteg egy bizonyos idõ elteltével. Persze ettõl még lehet, hogy igazad van, de bizonyítani nem tudod csupán a megfigyeléseiddel, ha valaki más meg ennek éppen ellenkezõjét figyelte meg.

Társalgunk csak... Nos, így már nem fog kibújni a szög a zsákból, de akkor én is rövidre zárom. Gyakorlatilag leírtad az egyetlen megoldást (nyilván azon beavatkozáson kívül, amikor hozzáadott anyagokkal olvadáspontot változtatunk, mesterséges hõ, forrás stb), nevezetsen, hogy a víztestnek át kell keverednie, és a meder alsóbb részei felõl érkezõ melegebb víz olvasztja a jeget. Ez többféle módon lehet, a lényeg, hogy turbulencia jelenjen meg. Folyóvíznél ez nyilván a gravitációs esés miatt létrejött mozgás miatt jelenik meg. A te "megerõsítésed" azért nem jó, mert folyóvizeket említettél (még ha a csatorna éppencsak folyik, vagy billeg), a Szelidi-tó kivételével, de azt nem írtad, hogy ott is megfigyelted-e az említett jelenséget. Meg a diskurzus amúgy is tavakról szólt eredetileg.

Azzal a megfigyeléssel nincs gond, hogy ilyenkor a vizek már aránylag jól át vannak hûlve. Az egységes légnyomásnak, a légmozgás szinte teljes hiányának köszönhetõen szépen be is rétegzõdtek már a téli felállás szerint. Ezért az elsõ hidegebb éjszaka szépen be is fagy a tetejük. És itt van a bukfenc, merthogy az ismételt halmazállapotváltozáshoz hõ kellene (méghozzá nem is kevés). Ez érkezhez a már említett módon alulról, de állóvíznél, ismerve a sûrûségviszonyokat, jégréteggel a tetején igencsak zéróközeli konvekció (gyk nincs). A víz hõvezetése arányleg rossz, a ködös -2 fokos idõben a sugárzást sem nevezném számottevõnek. Igaz egyik sem 0! Meglátásom szerint több hõ vonódik el a felszínrõl -2 fokos idõben, mint ami oda érkezik, így tehát nem látom megalapozottnak, hogy a jég ilyen körülmények között elolvad. Tehát honnan érkezik a hõ a jég felolvasztásához? Floo?

Amúgy (tudomásom szerint) van két házi hidrológusunk, szóval kíváncsi vagyok

(de fáradt vagyok én már ehhez, mindkét értelemben)



Szerk.: látom sokaknak még a problémát sem sikerült megérteni. Túlhûlt vizes, nyomásváltozásos linkelgetések stb Ez nem az õ vitájuk lesz...

Valóban nekimentem, mert gyakorlatilag lehülyézett valakit aki tett egy olyan állítást amit magam is több mint 20 éven keresztül rendszeresen megfigyelek. Felém egy kérdés érkezett, hogy milyen víztömeget figyeltem meg. Erre szerintem kitértem. Illet legalább részmegoldást nyújtottam a megfigyelések mögötti kérdésre. Végezetül, "Minden napra jut egy ordas marhaság? " ez mi ha nem egymás gyilkolása??? Konkrétan lehülyéz valakit.

Felesleges titokként azonosítani.

Link

Link
Link

Te is simán nekimész Nanovichnak, siránkozol egy sort a szakmai színvonal hanyatlásán, úgy hogy nem sikerült értelmezned a kolléga kérdését, felvetést. Most meg gálánsan visszavonulsz. Te sem, Floo sem válaszolt, pedig már engem is érdekelne a titok, miért olvad -2Cn ködben a tó felszíne? Ez egymás gyilkolása??

Azt már én is megfigyeltem, hogy derült ég mellett + 5 fokban is fagyos marad a talaj, deres marad a fû árnyékban vagy a tetõk északi oldaláról sem képes leolvadni a dér. Ha pedig hó van, akkor persze még jobban érvényre tud jutni a hõkisugárzás. Azt is észrevettem már, hogy máskor meg kicsivel fagypont alatti hõmérsékletnél sem tudott fagyos lenni a talaj, vagy csak deres lenni a fû, ha borult, ködös az idõ. Ebbõl az látszik, hogy sokat számít a kisugárzás, a levegõ hõméséklete ugyanis nem csak termikus kölcsönhatással tud változni (ill. ennek van a legkissebb szerepe a hõmérséklet-változásban), meg nem is csak a légtömegek mozgásával, hanem sugárzás által is, ami persze derült idõben a legerõsebb. Pl. az ûrben sem fagyna meg semmi sem, ha ez nem lenne igaz, mivel ott nincs levegõ, a hõmérséklet csak egyféleképpen: kisugárzás formájában adható le.

Azt írtam, hogy "nem biztos", hogy átadták ezeket az infókat és nem pedig azt, hogy biztosan nem tudtad...
Folyóparton lakok, külvárosi részen. A csatorna kb. 15 méter széles és átlag 2,5-3 méter mély. Illetve rengeteget járok Dunára és a Szelidi-tóra.

Nem szeretnék ezután semmilyen módon részese lenni egymás gyilkolásának a fórumon így a továbbiakban nem reagálok írásban. (nincs sértõdés, nincs ráhagyás a dologban csak nem akarom én is szétbarmolni a fórumot)

Monopolhelyzet van...

Nosza! Itt az alkalom. Egészítsd ki akkor ezekkel az információkkal a hiányos tudásom! Egyébként mi volt a megfigyelt víztest, ami mellett 25 éve élsz?

(egyébként, mint írtam, van egy "kibúvó", pontosabban több is, de a lényege ugyanaz mindnek)

Úgyhogy közel 25 év élek közvetlenül vízpart mellett és semmiféle "ordas marhaság" nincs abban amit Floo írt. A tapasztalat teljesen egybevág azzal amit írt. Az, hogy a suliban anno megtanultad, hogy a víz mint olyan 0°C-on olvad/fagy nem biztos, hogy ki volt egészítve olyan információkkal amelyekkel ezt normálisan is értelmezni lehet. Pl.: ez csak normál légköri nyomásra és vegytiszta vízre vonatkozik. Gondolom az se esett le eddig, hogy akár -40°C alá túlhûthetõ.

Régebben nap mint nap olvastam ezt a fórumot mert jó hangulatú és messze a legmagasabb szakmai színvonalat képviselte hazai viszonylatban, de ami itt az utóbbi napokban, hetekben megy...

Úgy kb 20 éve horgászok télen-nyáron, fõleg a holtágakra, tehát állóvízre összpontosítva. A tapasztalat pipa, így szerencse, hogy nem kell éveket várni rá, hogy végre elmagyarázd, hogy miért lenne ez úgy, ahogy leírtad? De még mielõtt elkezdõdik a terelés, én a -2 fokos ködös felolvadásra lennék kíváncsi (nem a nem befagyásra, az sokszor van), mint jeleztem

T2m:-1 fokos derült égnél talajon -4/-5 fok van
T2m.-2 ködben az talajon is -2

Mi ebben a marhaság?
Ilyenkor -1 fokos derult ejjel befagy a viz, ha meg -2 fok van felho vagy kod alatt akkor nem.
Stb, stb.
Figyeld meg aztan ha van ezugyben tobbevi tapasztalatod, akkor visszaterhetunk ra.
Majd visszakeresem amiket errol irtam, ha tudom hogy ezt sem tudod akkor keszitettem volna fenykepes dokumentaciot is.

Kiveszi a vízbõl az zzzzzoxigént!

Végre szép télies hõmérsékletek látszanak. És még lehet, hogy a hó is megérkezik....
Link

Igen egy városi 'csó-tónál' ez így van, itt ebbe a völgybe picit más a mikroklíma, tartósan -3-6 fokos éjszakák vannak jó ideje, s ez is a fotón látható szintre volt eddig elég.

Hûha! Nehogy beleszaladjunk megint egy a melegelszívjaazenergiátahidegebblevegõtõl c. hasonló történetbe, mert felgyújtom a metnet szervert, az biztos

Minden napra jut egy ordas marhaság?

(A tisztánlátás kedvéért a headshot-mondat: Más kérdés hogy egy ködös -2 mellett meg fel tud olvadni.)


De remélem, hogy én értek itt most valamit félre (mert még van egy lehetõség, amikor talán még igaz is az, amit írtál). Mondd, kérlek, hogy igen, és kapsz egy õszilevet!

Ilyen hideg idõ után, mármint tartós 2-3-4 fokok után a víz annyira lehûl, hogy egy derült -1 fokos éjszakán pikk-pakk behártyásodik.
Egy -2,-3 fokos után meg be is fagy.
Más kérdés hogy egy ködös -2 mellett meg fel tud olvadni.

Itt már az egész December szinte ilyen volt, árnyékos helyen kb 5-10cm-re csontá fagyott a föld, ma képtelen voltam karót leverni hátul a kertbe tûzifának. De ez csak jobb lesz..
A Máriaújfalusi tó is lassan kezd befagyni, már a gát felõli mély (6-8m) végén is.., idén talán alkalmas lesz téli sportra. Link

Még jó hogy jön a hideg Takt. -1,5 fok