Meteorológiai társalgó

Szerintem a hidegbetörésben nagy változások már nem lesznek, mi itt ÉK-en megkapjuk a -10 fokos izotermát napokon keresztül, ebben már jó ideje nincs változás. Ha volt is, akkor az inkább ettõl hidegebbet mutatott. Talajon ez persze vastagon fagyos idõt fog jelenteni, szerintem itt a Tmaxok is bõven fagypon alatt lesznek. Aztán majd nagyjából egy hét múlva megjelennek a mediterrán ciklonok, na erre majd öt nap múlva kb. visszatérek. Addig nem hiszem, hogy van értelme olyanokat nézegetni, hogy milyen hideget ránt be, ki lesz elõoldalon, mennyire mélyül ki a ciklon, mert minden futásban minden modellen változni fog.

Több hozzászólásodban teszel említést, hogy milyen komoly harmatpontokat hoz a száraz levegõ. Ezzel utalsz-e a levegõ ( T2m ) várható hõmérsékletére, vagyis milyen hõmérsékletû levegõre lehet számítani a hideg levegõ beáramlásakor?
Tényleg komoly értékek olvashatók a térképeken, és azokon olyan mértékre kellene lehûlnie a levegõ hõmérsékletének, hogy a levegõ páratartalma elérje a 100 %-ot, vagyis ha tovább hûl, már kicsapódik.
Mivel annyira száraz levegõ érkezik, páratartalmának kicsapodásához -10 -16, vagy még alacsonyabb hõmérsékletre lenne szükség, ennyi kellene, de nem lesz ennyi.

Havazáshoz nyilván az a legjobb ha nincs pozitív légréteg. Vagy ha van is pozitív légréteg annak vékonynak kell lennie, hogy ne olvadjanak el a hópelyhek lefele jövet. Fontos még az is, hogy mennyi idõt tölt a hópehely a pozitív légrétegben. ezt pedig az adott légrétegben tapasztalható szélerõsség is meghatározza. Nyilván jobb az esély a hóra, ha az alsó légrétegeket eleve fagyos levegõ tölti ki, de ha e fölött egy vastag pozitív réteg van akkor az bizony ónos/fagyott esõt jelent a talajon.

Bár mondjuk ezt nem értem amit kérdezel:
"a hideg száraz légréteg "vastagságában" eltérések mutatkoznak"
Igazából csak a magasban lévõ levegõ hõmérsékletében vannak ingadozások, de talajon ez ugyanolyan harmatpontú levegõ. Régóta figyelem, a harmatpontokat, és annak ellenére is országosan közel azonos harmatpontokat adnak a modellek, hogy ÉK-et jobban érinti a hideglötty a magasban

A levegõ milyensége is fontos:

Példa erre, hogy egy Ény felõl érkezõ óceáni -5 es hõmérsékletû T850-es levegõ a talajon enyhébb hõmérsékleteket jelent talajon, mint egy kontinentális -5 T850-es.


Közben a GFS újra hût egy kicsit. Benteb jön a hideg a magasban,de igazából ez talajon nem jelent változást a hõmérsékletben, csak a késõbbiekben lehet szerepe majd.
Link

Ezzel kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés: miben van/lehet szerepe a hideg légréteg vastagságának? Most ezzel ugye azt mondhatjuk, hogy talaj közelében nagy valószínûséggel igen száraz, hideg levegõ beáramlik a medencébe, de a hideg száraz légréteg "vastagságában" eltérések mutatkoznak még rövidtávon is a modelleken. Esetleg elõoldal esetén nehezebb az átkeverés talaj közelben negatívabb T850 esetén ?! Könnyebben alakul ki havazás (pozitív légréteg hiányában), ha erre rácsúszik egy front ?

A wetter3-ról van, ezen belül a "850 hPa pszeudopot. Temperatur" (ez az egy az, amin pontosan ki van írva a ciklonok és anticiklonok központi légnyomása). Link

Ez a térkép amit linkeltél melyik oldal térképe?
Nem kell sok különbség am 1-2 hPa és már jobban bejön a lábos. De amúgy az is mérvadó, hogy milyen harmatpontokat hoz a száraz levegõ. Nézegetem egy ideje, és ezek a harmatpontok változatlanok hiába nem jön be annyira a hideg a magasban. Link
Link
Azért ez elég komoly.

Link

Mintha kicsit erõsebb lenne a Skandi AC a modellek által vártnál eddig.

Vagy van ilyen is:
Link

Már befigyel az 1036, sõt a központjában az 1038hPa