Bioszféra

Azért az nem egészen igaz, hogy nem tudni, miként hat egy gén a szervek fejlõdésére, persze nem mindenre, de sokat tudunk már. Olvasd el ezt: Link (Nem tudom, milyen magyarul, én angolul olvastam, a fordító nem biológus tudtommal, de talán nem írt nagy marhaságokat). Pont a fejlõdési rendellenességek kapcsán vannak hasznos infóink még.
Amúgy meg az erõmû körül még a "békeidõkben" is 7 szirma volt az 5 szirmú virágnak a cserkófákon.
Természetesen nem biztos, hogy a sugárzás miatt fületlen, erre akkor lesz válasz, ha sorozatban születnek még a környéken fülenincs nyufikák.

Az ember már csak olyan, ha két extrém esemény idõben közel van egymáshoz, akkor ok-okozati összefüggést sejt ezek között (post hoc ergo propter hoc - utána, tehát a következtében)
Jól is van ez így, sokszor tényleg fennáll az összefüggés -DE NEM MINDIG, és ez itt a lényeg.
A fületlen nyuszi lehet az aktuálisan megnövekedett sugárzás következménye, de más tényezõket sem hagyhatunk figyelmen kívül. A szervtelepek, szervek kialakulása rettenetesen bonyolult, s gyakorlatilag fel nem tárt területe a biológiának. Úgy tûnik, a génállomány nagy hatást gyakorol erre, de hogy pontosan mi módon, az fehér folt a tudományban. A genetikai kódot már régen megfejtették, azt ti., hogy a DNS bázishármasai melyik aminosavat építik be a fehérjeláncba. Nagyon nagy fegyvertény ez, csak sajnos, az élõlény kifejlõdésérõl vajmi keveset mond. Egyik oldalon ott van tehát a génállomány a DNS bázistripletekkel, a másikon egy csomó fehérjemolekula, azaz az építõkövek. De hogy e "kövekbõl" hogy lesz szervezet, azt nem tudjuk. A formatív mechanizmusról, ami itt a lényeg lenne, csupán bölcs általánosságokat mond a fejlõdéstan (induktív hatás és egyebek).
Szóval csak arra akartam rávilágítani, milyen végtelenül komplikált és részleteiben felderítetlen folyamat egy élõlény, pl. a szóban forgó nyuszi kifejlõdése. Nyilván rengeteg hibalehetõség és ártalmas ágens létezik, nem kell rögtön a legközelfekvõbbre gondolni.

Persze, lehet, de valószínûleg annak a következménye, ha egyszer odavalósi.

Abszolúte egyetértek, az atomerõmûvek elleni általános hangoskodást butaságnak tartom. Jelenleg az atomenergia a fosszilis tüzelõanyagokból való energianyerés egyetlen ütõképes alternatívája. Az "alternatív" technológiák (nap, szél, vízi, ár-apály erõmûvek) a szükséges energiamennyiség töredékét képesek csak produkálni. A föld belsõ hõje ugyan szinte korlátlan energiaforrás, de ipari mértékû kinyerése tudtommal igen nehézkes.
Marad tehát az atomerõ, mely üvegház-hatás szempontjából "tiszta", és az erõmû precíz tervezése és mûködtetése esetén szerintem is veszélytelen.
(Fukusima más lapra tartozik, földrengésveszélyes helyre nem szabad atomerõmûvet építeni)
Nem értem a "környezetvédõk" tiltakozását. Nem kell a fosszilis tüzelõanyagok elégetése, de nem kell atomerõ sem. Akkor hát mi kell? Nem tudom, vajon spontán terjedõ szamársággal állunk-e szemben, avagy valakik valahonnan sugallják és szítják e megalapozatlan véleményt és érzelmeket.

Bocsi nem akarom túlragozni de... nem kötekedésbõl írtam a "várandós" szót Noli
Nekem valahogy a "terhes" kifejezés nem stimmel. Bármennyire megviseli (láttam négyszer is) édesanyját a növekvõ magzat különösen az utolsó hetekben, mégsem illetnék "teher" szóval egy életre készülõdõ aranyos csöppséget... teher, megviseli az anyukát de talán inkább "édes teher"
Kompromisszumos ajánlat - nem "terhes" nem "várandós" hanem "kismama"
Ennek szellemében korrigálom a mondatot: "Még nem tudjuk és majd csak világrajövetelük után derül ki, hogy az arrafelé élõ kismamák szervezetének oltalmában fejlõdõ magzatokra milyen hatást gyakorolt a sugárterhelés".

Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni
A "várandós" és "magzat" szebb kifejezések elismerem
Az inkriminált kifejezés tényleg modoros szó, de olyan "cuki" nem?

Hozzáteszem, hogy csak a békés célú, energiatermelõ atomreaktorok hasznosak. Használni kell õket, míg végre több évtizedes kínlódás után talán végre üzemképesek lesznek egyszer a magfúziós reaktorok (az európai kísérleti ITER építését 2007-ben kezdték). A nukleáris bombák anyagához a gyors plutoniumtenyésztést szolgáló reaktorokat viszont ellenõrizni, tiltani és az épülõket ha kell, le is bontatni. A békés célú atomreaktorokat pedig nem kellene talán földrengésveszélyes törésvonalakra építeni és esetleges üzemeltetõi felelõtlen emberi hibát leszámítva nem lesz semmi baj velük... tiszta biztonságos olcsó, nem tudom, sokan miért vannak úgy berezelve az atomerõmûvektõl. Tudom mirõl beszélek, ismerem Paksot már 1977 óta. Tán még ma is ott dolgoznék vegyészként, de az akkori feleségjelöltemmel szakítottunk a biztos állást dühbõl lemondtam, nem mentem vele Paksra. Exfeleségem édesanyja az én kedves exanyósom sokáig a BME atomreaktorában dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Semmi baja, makkegészséges, 70+x évesen ma is megissza napi vörösborát Tán a nyelvének ártott esetleg a sugárzás... tudjátok "bakkecskének nagy szakálla van..."

Jaj, ezt a "pocaklakó" szót mellõzzük, borzasztó modoros és visszataszítóan lealacsonyít egy biológiai folyamatot... A "várandós" kifejezést is biztos olyan találta ki, aki még sose volt terhes és nem tudja, hogy az valójában fizikailag milyen teher tud lenni... Na mindegy, nem ez a lényeg.
OK, ez látható jel. A nyúl szapora, gyors növekedésû jószág, hamar észrevenni rajta a sugárzás hatását. Egy embernél ez lassabban derül ki. Azon kívül nem tudni, hogy milyen belsõ elváltozások vannak, amik kísérik a helyzetet. Elsõsorban a finomhangolású dolgokra lennék kíváncsi, mint szaporítószervek, szaporítósejtek DNS-e, idegrendszer, idegi hormonrendszer.
Hogy Csernobilról mit tudunk, mit nem, az megint más kérdés, biztos vagyok benne, hogy a tapasztalt dolgok töredéke derült csak ki, a java sose fog. Nem véletlen, hogy mind az amcsik, mind a ruszkik kísérleteztek a saját embereiken az atombomba hatását illetõen... Biztos, hogy meglehetõsen keveset értünk még. Lehet, hogy sok dolgot észre se veszünk, mert más okból elõbb elpusztul egy kísérleti állat, akin próbálgatják a sugárzás hatását. Stb.
A másik dolog, hogy ugye a rák esélye megnõ a legkisebb sugérzás hatására is, azonban ez valszeg nem lesz kimutatható Japánban, ahol amúgy is a rák a leggyakoribb betegsé (olvastam egy meredek statisztikát, miszerint 60 felett az emberek 50%-a már rákos Japánban, nem tudom, mennyire igaz), de nagyon sok a megbetegedés amúgy is, ebbõl nehéz leszûrni, hogy kik lettek az atomkatasztrófa hatására rákosak, kik más okból - nincs kontrollcsoport, akivel lehetne ellenõrizni, igazolni. Magyarul nem lehet tudományos szintû "kísérletet" lefolytatni, a statisztikusok meg olyan adatokat hoznak ki, amiket megrendelnek tõlük.

Nem az atomfegyvertõl, hanem az emberi természettõl kell tartani leginkább, önmagában az az atomfegyver senkinek se árt... Kell valaki, aki a piros gombokat nyomogatja.

Erõs idegzetûeknek!
Link
A videón egy fukushimai nyúlgyerek van, aki fülek nélkül született...