Bioszféra

Ja-ja, jelentem felfogtam.

Tehát újabban már nem DD, hanem EX, vagyis extinct, (természetben) kipusztult van a név mellett feltüntetve. Ezzel viszont magam nem sokat nyertem, örömöt biztosan nem.

Neked az a Királyok Könyve! Az utolsó részt nem teljesen kapisgálom, csak sejtem...

Nincs mit, újabban már a 2007-es VL-ból viszonyítunk. Tehát adatdeficites voltál. Nem túl nagy profit, hogy "nekem" már "EX" a jelzése..

Köszönöm az infót.Hamuvirág ügyben én meg "DD" jelzésû egyed voltam eddig. ...

A hamuvirágnak a Bátorligeti õslápon volt az egyetlen õshonos elõfordulása, de az néhány évtizede kipusztult, a Vörös Listán is "extinct"-ként szerepel. Néhány botanikus azonban szlovákiai populációkból visszatelepítette oda a 90-es évek végén..

Hm..a Gömör-Szepesi-karszt csodás világa mindig tartogat meglepetéseket..nem csodálom a kitörõ örömöt...a szibériai hamuvirág már teljesen kipusztult itthonról?.. ..az adatbázisokban még fokozottan veszélyeztetett dealpi reliktum fajként szerepel, nyír és fûzlápokban stb....
...a gyásztárnics némileg délebbre a Murányi-fennsíki élõhelyein is megtalálható, ami ugyan nem sokkal, de azért közelebb van hazánkhoz.Ennek fényében az egykori EU-s tanulmány egyre inkább félreinfónak tûnik (nem is csodálkozom)..az elérhetõ szlovák botanikai források nem említik a fajt a Slovensky kras-on...kár,hogy nincs idõ,lehetõség utána nézni, keresni a pontos történeti adatoknak..

Ha jól tudom, határainkhoz legközelebb éppen a Sztracenai-fennsíkba vágódott szurdokvölgyekben lakik, a Hernád felsõ folyása közelében. Magam is ott láttam elõször, ezelõtt 10 évvel, a Kysel-ben és Suchá belá-ban. Képzeletbeli, múltbéli újra-kirándulásaimból még egy, hasonló karakterû láplakó is eszembe ötlik, az egykor hazánkban is elõforduló szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), melyet egy mohapárnák kövér belsejébe rejtetten csörgedezõ erecske mentén láttunk, Dedinky közelében. Az öröm leírhatatlan volt..

Pontosan ugyanerrõl beszéltem alább, a gyásztárnics kapcsán.Populáció szerkezet, élõhely fragmentáció, izoláció, genetikai sztochaszticitás, káros recesszív allélek, reprodukció és fitness.Végtelen e témában a citálható technicus terminusok sora.A hegyi forráslápok, láprétek 80-90%-a közben pedig már a múltté.A XIX. századi viszonyokhoz képest biztosan.Számos biológusnak-ökológusnak e "wetlandok" kb. ua. jelentik, mint egyes klímakutató geomorfológus-geográfusoknak a glaciális és periglaciális területek.A veszélyzetett fajok száma sem véletlenül nõtt 110%-al a korábbi adatokhoz képest.Pusztulnak,degradálódnak az élõhelyek.
(Bõven meg lehet,hogy benéztem.Nem része a hazai edényes flórának.De sok évvel ezelõtti agyhomályomban kutakodva ugrott be, hogy egy 1890-es évekbeli Földtani Közlöny vagy Turisták Lapja aggteleki barlanggal kapcsolatos tanulmányában, mintha említették volna a faj hazai elõfordulását. Illetve valami 2000 körüli EU-s tanulmányban a PEEN korridorok (Aggtelek MAB kontra Gömör-Tornai Karszt) Land Cover térképezései kapcsán ütötte meg a szemem.De ezt neked kell tudnod 100%-ra, nem nekem.)

[esõ]

Való igaz, a forráslápok és egyéb lápi élõhelyek vizsgálata a közép- és magashegységekben kiemelt fontosságú feladat ökológus és biológus körökben, hiszen nagyon érzékeny, sérülékeny élõhelytípusról van szó, mely a legtöbb esetben azonnal reagál a változásokra. Tudvalévõ, hogy számtalan apró, "jelentéktelen" hegyvidéki lápszem, tõzegmohás folt, szivárgóvizes élõhely ment tönkre a kérdéskör fontosságának felismerése elõtt, hiszen ezek rögtön kiszáradtak, degradálódtak, beerdõsültek stb., amint a környékre lépett a "tenni akaró" ember.. Szomorú, de ha határainkon belül maradunk, sajnos nem fragmentálódásról, apró lápszigetek eltûnésérõl beszélhetünk, hanem egész tájegységek teljes tönkremenetelérõl (Ecsedi-láp, Hanság, Vindornya-Lesencei lápmedence stb.)..
(Hazánkban a Swertia sehol nem tûnik fel, régebbi adata sincs, valamit elnézhettél.)

Nekem is régi kedvenceim közé tartozik. Mindig öröm a viszontlátás, a találkozás velük.
Véletlen se tévednék a magasabb rendû botanika talajára , de akad ebben a gyásztárnics nevével fémjelezhetõ kis kérdéskörben egy kevés ökológiai vonás is. Épp az élõhelyei kapcsán.Csupán relatívan tûnik nem túl ritka fajnak.A többi tárnics-féléhez képest a felvidéki élõhelyeken jóval kevesebbszer bukkan rá a terepet járó ember.(Hazánkban talán-talán csak az aggteleki Alsó-hegy rejtett zugaiban tûnik fel néhány példány.)Tipikus specialista faj, nem véletlen,hogy néhány populáció fragmentációt, demográfiát és denzitást elemzõ, taglaló tanulmány indikátor-fajaként szerepel.A pre-alpi láprétek, forráslápok stb. ökológiai vizsgálatainál is elõszeretettel alkalmazzák.Nem beszélve az f-s dinamikákról és a kapcsolódó genetikai kérdésekrõl.A veszélyzetett jelzõ joggal kíséri a nevét, de az igaz, hogy a Kárpátokban élõ populációk átlagos egyedszáma nagyobb, mint az Alpiaké vagy a még ritkább szudétai népességeké.A Krokonos világában pl. kifejezett ritkaság.

Valóban magával ragadóan különleges tárnicsféle.. ..minden kattingatás nélkül, csak úgy elüldögélni mellettük is nagy élmény...

Fogadjátok szeretettel az északi hegyvidékek rejtett forráslápjainak ritka, vörös listás gyönyörûségét, az évelõ gyásztárnicsot (Swertia perennis)..
Link